Ingyenes irodai szoftver: LibreOffice vs. OpenOffice

Full AMD-s zuhanykabin kevesebb mint 700 ezer�rt

Nem minden a m�ret! Izmos konfig t�bb mint 1 milli��rt

A konfig, amit m�g a Martin is hazavinne

Gamer PC egy haszn�lt aut� �r��rt

Streamer PC rengeteg h�tt�rt�rral �s egy brut�lis t�pegys�ggel

Ig�nyes n�met pr�mium PC f�l milli� alatt

Full AMD-s konfig j�ghideg videok�rty�val

Gengszter g�pszerel� racse / Intel vs AMD vs Nvidia a k�z�pkateg�ri�ban

A f�lia hangja. 800 ezres Gamer PC karmanty�z�sa

Feldoblak az asztalra! A visszat�r� �s az 1,7 milli�s megag�p, n�mi bakival f�szerezve.

Gamer PC a legn�pszer�bb alkatr�szekb�l

Extr�m sebess�g �s leny�g�z� teljes�tm�ny! Erre k�pes a 7900X3D + RTX 4070 Ti

Bel�p� a gamerek paradicsom�ba! Sebess�g �s teljes�tm�ny a cs�csra j�ratva

Ott vagyunk m�r? 600 ezres sz�m�t�g�p az infl�ci� �rny�k�ban

S�lyos gondok egy 1,5 milli�s konfiggal. Joakim az �t �s megszerel�

Durv�n esnek a videok�rtya �rak! �jra �rdemes Gamer PC-t �p�teni?

Veret�s konfig WQHD-ra kevesebb mint 500 000 ft-�rt

Mit m�vel az AMD? Durv�n elszabadultak az �rak!

Milli�s g�p olcs� h�zban �s h�t�ssel? M�g mit nem!

A kir�ly meg�rkezett. RTX 4070 Ti vs RTX 3090

600 ezres veret�s PC a v�r�sekt�l

Az egyik legjobb p�ros? Erre k�pes a Ryzen 7 7700X + RTX 3070

K�z�pkateg�ri�s gamer konfig az �nnepekre!

V�gre odacsap az Intel? Megn�zt�k mire k�pes az i5-13600KF

10 venti, 2,3 milli� egy �j gener�ci�s sz�m�t�g�pben / RTX 4090 in da house

Gamer konfig a sz�rke h�tk�znapokra, ami bevil�g�tja a szob�dat

A k�z�pkateg�ria cs�csa! 12600KF + RTX 3060Ti

2022. 10. 21

Ingyenes irodai szoftver: LibreOffice vs. OpenOffice

Ha ingyenes irodai programokat keres�nk, val�j�ban k�t "Office" szoftvercsomag is el�rhet�

Ha valakin�l nincs k�zn�l egy Microsoft el�fizet�s, vagy szimpl�n csak a hagyom�nyos Microsoft Office irodai szoftvercsomagnak keres ingyenes alternat�v�t, hamar kider�l, hogy nem is csak egyetlen opci� �ll rendelkez�sre. Szabadon let�lthet� �s haszn�lhat�? Nos, ilyenb�l mindj�rt k�t hasonl� nev� projekt is l�tezik: az OpenOffice �s a LibreOffice.

Mindkett� ingyenes �s ny�lt alternat�v�ja a neves irodai programcsomagoknak, p�ld�ul a Microsoft Office-nak, de val�j�ban eg�szen sok k�l�nbs�g van, amit �rdemes tudom�sul venni, miel�tt az egyik vagy m�sik mellett d�nt�nk. Els�re sokan azt gondolhatj�k, hogy a k�t programcsomag ugyanaz, �s ez nem is csoda, mivel val�ban sok a hasonl�s�g k�z�tt�k. Az OpenOffice egy irodai programcsomag, amelyet eredetileg a Sun Microsystem hozott l�tre 1985-ben "StarOffice" n�ven, az �jdons�lt Microsoft Office alternat�v�jak�nt. Amikor a Sun kiadta a StarOffice k�dj�t, egy ny�lt forr�sk�d� irodai programcsomag j�tt l�tre vele, a j�l ismert OpenOffice.

Libreoffice vs. Openoffice

Igaz, hogy a LibreOffice �s az OpenOffice egyar�nt ingyenes irodai programcsomagok, amelyek b�rki sz�m�ra el�rhet�ek a piacon. Sok mag�nfelhaszn�l� �s szakember szereti haszn�lni ezeket az ingyenes szoftvereket az irodai automatiz�l�shoz. A LibreOffice �s az OpenOffice k�t kiv�l� min�s�g�, ingyenes szoftveralternat�va k�l�nb�z� oper�ci�s rendszerekhez, mivel nem csak Windows, de Mac �s Linux oper�ci�s rendszerekhez is el�rhet�ek.

LibreOffice

T�m�ren a LibreOffice a The Document Foundation �ltal fejlesztett ingyenes �s ny�lt forr�sk�d� irodai szoftvercsomag, amelyet az OpenOffice alapk�dja alapj�n hoztak l�tre 2010-ben. El�rhet� Microsoft Windows platformokra, tov�bb� GNU/Linux �s Mac OS X disztrib�ci�khoz.

A szoftvercsomagban megtal�lhat� legfontosabb alkalmaz�sok:

LibreOffice Writer (sz�vegszerkeszt�)
LibreOffice Calc (t�bl�zatkezel�)
LibreOffice Impress (f�li�k vagy di�k prezent�ci�s form�tuma)
LibreOffice Draw (vektorgrafikai szerkeszt�)
LibreOffice Base (adatb�zis-kezel� program)
LibreOffice Math (matematikai k�pletek �r�s�ra �s szerkeszt�s�re szolg�l� alkalmaz�s)

Emellett meg kell jegyezni, hogy a LibreOffice fel�letei �s funkci�i eszt�tikai szempontb�l korszer�bbek. �gy a tipogr�fia, az ikonok kialak�t�sa �s a t�rbeli eloszt�s g�rd�l�kenyebb �s k�nyelmesebb felhaszn�l�i �lm�nyt ny�jt, b�r ennek a tulajdons�gnak funkcion�lis szempontb�l nincs jelent�s�ge, mindkett� egyar�nt alkalmas a felsorolt feladatok elv�gz�s�re. Ett�l eltekintve a LibreOffice egyik f� el�nye, hogy a dokumentumokban "be�gyazhat�ak" a forr�sok, �gy biztos�tva, hogy azok ne v�ltozzanak �n�ll�an a sz�m�t�g�pen. Ha gyakran kell prezent�ci�kat k�sz�teni, a LibreOffice az el�rhet� diasablonok sz�m�t (�s min�s�g�t) tekintve el�nyben van. Mindk�t szoftvercsomag rengeteg felhaszn�l� �ltal k�sz�tett diz�jnt k�n�l let�lthet�v�, de a LibreOffice el�re telep�tett opci�i sokkal jobbak, mint az OpenOffice aj�nlatai.

OpenOffice

Leegyszer�s�tve az OpenOffice egy ingyenes, ny�lt forr�sk�d� irodai programcsomag, amelyet az OpenOffice.org nev� szervezet fejlesztett ki. Egy olyan projekt, amelynek eredeti alapja a StarDivision �ltal kifejlesztett StarOffice irodai programcsomag, amelyet jelenleg az Apache licenc alatt terjesztenek. Az OpenOffice is t�bb platformra el�rhet�, �gy p�ld�ul Microsoft Windows mellett GNU/Linux, BSD, Solaris �s Mac OS X rendszerekre.

A szoftvercsomag a k�vetkez� alkalmaz�sokat tartalmazza:

Writer (sz�vegszerkeszt�)
Calc (t�bl�zatkezel�)
Impress (f�li�k vagy di�k prezent�ci�s form�tuma)
Draw (vektorgrafikus szerkeszt�)
Base (adatb�zis-kezel� program)
Math (matematikai k�pletek �r�s�ra �s szerkeszt�s�re szolg�l� alkalmaz�s)

Ennek ellen�re az OpenOffice az, amely sokkal kisebb t�mogatotts�ggal rendelkezik, �s a friss�t�sek gyakoris�ga, az �j�t�sokban val� r�szv�tel �s a j�v�beli probl�m�kkal �s kih�v�sokkal szembeni felold�k�pess�g is alacsonyabb. A pozit�vumok k�z�tt �rdemes megeml�teni a b�vebb nyelvi t�mogat�st, igaz, magyar nyelven mindk�t csomag egyar�nt tud.

Biztons�g �s t�mogat�s?

A biztons�g tekintet�ben a The Document Foundation csomag messze megel�zi az Oracle-t (konkr�tan az Apache-t), b�r egyik sem 100%-os biztons�g�. Ha viszont egy sebezhet�s�get fedeznek fel, a LibreOffice csapat�nak reakci�ideje v�gtelen�l jobb, mint az OpenOffice-�, mivel a tapasztalatok szerint sokkal gyorsabban kiadnak egy biztons�gi jav�t�st.

T�mogatott f�jlt�pusok

Sokak sz�m�ra val�sz�n�leg ez lesz a legnagyobb d�nt� t�nyez�. B�r mind a LibreOffice, mind az Apache OpenOffice k�pes megnyitni �s szerkeszteni a nat�v Microsoft DOCX �s XLSX form�tumokat, csak a LibreOffice k�pes menteni ezekbe a form�tumokba. Teh�t ha Microsoft Office-t haszn�l� emberekkel akarunk megosztani dokumentumokat, akkor a LibreOffice lehet a jobb v�laszt�s!

Tipp:

Az online dokumentumkonverter haszn�lat�val ODT form�tumb�l k�nnyed�n konvert�lhatjuk dokumentumainkat k�l�nb�z� form�tumokba (PDF, DOCX, XLSX �s m�g sok m�s), kiv�l� min�s�gben. Lehet�v� teszi a dokumentumok egyszer� konvert�l�s�t ODT form�tumba is, amennyiben erre szoruln�nk.

LibreOffice t�m�ren

A k�vetkez� oper�ci�s rendszerek platformjaira �rhet� el: Microsoft Windows, GNU / Linux �s Mac OS X.

LGPLv3 / MPL licenccel rendelkezik, amely lehet�v� teszi az OpenOffice fejleszt�sek adapt�l�s�t.

Egy k�z�ss�get �s kiterjedt �s friss�tett t�mogat�st mutat be.

Intuit�v �s tiszta fel�lettel rendelkezik.

OpenOffice t�m�ren

A k�vetkez� oper�ci�s rendszerek platformjaira �rhet� el: Microsoft Windows, GNU / Linux, BSD, Solaris �s Mac OS X.

Csak Apache licenccel rendelkezik, nem tudja �tvenni a LibreOffice fejleszt�seit.

A k�z�ss�ge kicsi �s korl�tozott a t�mogat�sa.

Gyakran a fel�let�t felt�lt�tt �s elavult szempontk�nt katalogiz�lj�k.

Mobil �s tablet?

Ha fontos a mobil el�r�s, nem mindegy, hogy melyik csomag t�mogatja az okostelefonokat �s a t�blag�peket. B�r az OpenOffice �s a LibreOffice funkci�i teljes m�rt�kben csak az asztali szoftveren kereszt�l val�sulnak meg, mindk�t fejleszt�t�l vannak olyan mobilalkalmaz�sok, amelyek kib�v�tik az asztali program funkci�it, vagy hasonl� szolg�ltat�st k�n�lnak mobileszk�z�kre.

Az AndrOpen Office az OpenOffice alkalmaz�sa Androids k�sz�l�kekre �s szint�n ingyenes. K�t ingyenes LibreOffice alkalmaz�s is el�rhet�, de ezeknek k�t k�l�nb�z� felhaszn�l�si ter�lete van. A Collabora Office egy LibreOffice-on alapul� Android-alkalmaz�s, amely megnyitja �s szerkeszti az olyan gyakori f�jlform�tumokat, mint a DOCX, XLSX, PPTS stb. Egy m�sik ingyenes LibreOffice alkalmaz�s az Impress Remote nev�, iOS-re �s Androidra egyar�nt haszn�lhat�. Seg�ts�g�vel a telefonr�l vez�relheti az Impress prezent�ci�kat, �gy prezent�ci� k�zben nem musz�j a g�p el�tt g�rnyedni.

K�vetkeztet�s

Felhaszn�l�i szempontb�l mindk�t csomag ugyanazokat az alkalmaz�sokat tartalmazza. Vagyis mindk�t k�szletben megtal�ljuk a Writer nev� sz�vegszerkeszt�t, a t�bl�zatkezel�t, avagy Calc-ot, a prezent�ci�kat, avagy Impress-t �s az adatb�zis-szoftvert, avagy Base-t. Ezen k�v�l rajzol�sra �s matematikai k�pletekre szolg�l� programokat (vagy Math formul�t) is tartalmaznak. A fel�letek �s funkci�k is meglehet�sen hasonl�ak, a LibreOffice megjelen�se azonban eszt�tikai szempontb�l korszer�bbnek t�nik. Itt els�sorban tipogr�fi�ra, az ikonok kialak�t�s�ra �s a t�rbeli eloszt�sra �rdemes gondolni. Ezek g�rd�l�kenyebb �s k�nyelmesebb �lm�nyt ny�jtanak a felhaszn�l�nak, ami a h�tk�znapok sor�n a legkev�sb� sem elhanyagolhat� fegyvert�ny.

M�g a LibreOffice m�g�tt egy er�s k�z�ss�g �ll, addig az OpenOffice-t a k�v�ntn�l sajnos j�val ritk�bban friss�tik, �gy a fejleszt�csapat a meg�jul� eszt�tika fel�ldoz�s�val a fontos funkci�k jav�t�s�t helyezi el�t�rbe. Mindk�t csomagban gyakorlatilag ugyanolyan eloszl�s� men�k �s funkci�k tal�lhat�k, de a megjelen�s m�r nem teljesen azonos. Az OpenOffice p�ld�ul tartalmaz egy oldals�vot, amely a LibreOffice-ban alap�rtelmezetten nem jelenik meg. Ez a kialak�t�s kifejezetten a sz�lesebb k�perny�k, p�ld�ul a 16:9-es k�perny�k kihaszn�l�sa �rdek�ben ker�lt bevezet�sre. Ha szeretn�nk ezt az oldals�vot hozz�adni, egyszer�en menj�nl az Eszk�z�k> Be�ll�t�sok> LibreOffice> Speci�lis men�pontba �s aktiv�ljuk a "K�s�rleti funkci�kat". Amikor �jra megnyitjuk, menj�nk a Vista> Oldals�vra, �s l�tni fogjuk, hogy most m�r �lvezhetj�k az oldals�v el�nyeit. Tov�bbi k�l�nbs�g, hogy a LibreOffice �llapotsora az ablak als� r�sz�n tal�lhat�.

Ha teh�t a Microsoft csoamgj�val szemben keres�nk ingyenes, nem kiz�r�lag Windows rendszeren haszn�lhat� alternat�v�t, mindk�t ingyenes megold�ssal j�l j�rhatunk, az LibreOffice azonban modernebbnek, �tl�that�bbnak, k�nyelmesebbnek, �s nem utols� sorban biztons�gosabbnak mutatkozik. Fontos szempont a n�pszer� Microsoft form�tumok kezel�se, szerkeszteni �s menteni ezeket szint�n csal a LibreOffice tudja.

Szerencs�re megvan a lehet�s�g�nk, hogy let�lts�k �ket �s tegy�nk vel�k egy pr�b�t, de a felsorolt szempontok val�sz�n�leg seg�thetnek, hogy biztosra menj�nk.

Let�lt�s:

2022. 10. 21

Mi a BIOS, a CMOS �s hogyan �rj�k el �ket?

�sszefoglal�nk az alaplapok �s egyben a PC-k rejt�lyes kezel�fel�let�t�t mutatja be
Megvettem az els� sz�m�t�g�pemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egy�ltal�n mi az �s mit kezdjek vele? Sok felhaszn�l� gondol �gy els� sz�m�t�g�p�re, de m�g sokszor azok is, akik m�r egy ideje haszn�lj�k �s nem most h�zt�k le a f�li�t frissen �sszeszerelt g�p�kr�l. A k�vetkez� sorok arra tesznek k�s�rletet, hogy bemutass�k, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a k�l�nb�z� gy�rt�k alaplapjain, �s mit tehet�nk, ha egyes be�ll�t�sok miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System r�vid�t�se �s egy olyan be�p�tett firmware, melyet minden sz�m�t�g�p eset�ben az alaplapon tal�lunk �s alapvet�en a rendszerind�t�s�rt felel. Egy olyan apr�cska szoftver, mely felismeri, diagnosztiz�lja �s kezeli egy sz�m�t�g�p legfontosabb alkatr�szeit, teh�t a processzort �s a RAM-ot, melyek n�lk�l a g�p el sem indulna, illetve a h�tt�rt�rakat �s az USB portokat melyek az oper�ci�s rendszer bet�lt�s�hez, illetve a kezel�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket, perif�ri�kat tartalmazhatj�k.
B�r a Windows �s a Linux sz�mos lehet�s�get �s m�dot k�n�l egyes be�ll�t�sok elv�gz�s�re, n�h�ny v�ltoztat�s csak a rendszer BIOS-�n kereszt�l v�gezhet� el. A BIOS seg�ts�g�vel ellen�rizhet�, hogy a g�p minden �sszetev�je megfelel�en m�k�dik-e, miel�tt a Windows rendszerbe bootolna. Ez teh�t a g�p�nk els� v�dvonala is egyben, hiszen m�r itt is sz�mos dolgot m�dos�thatunk �s a hib�k elh�r�t�s�ban is fontos

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 2. r�sz

Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben t�rnek el a lapk�szletek, �s milyen alaplapok k�z�l v�laszthatunk?
Cikk�nk els� fejezete az alaplapok szerep�t t�rgyalta, kit�rve az alapvet� felszerelts�gre, amelyek tekintet�ben t�bb�-kev�sb� minden lap ugyanazt k�n�lja. De mik azok a r�szletek, amelyek nagyobb m�rt�kben is megk�l�nb�ztetik ezeket a hardvereket? A k�vetkez�kben a fesz�lts�gszab�lyoz�st v�gz� VRM, a chipsetek �s az ig�nyeink �s p�nzt�rc�nk szerinti v�laszt�si lehet�s�gek k�vetkeznek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglep�en fontos r�szei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k �ket a marketing �s a kritik�k sor�n is, vagy nem magyar�zz�k el megfelel�en, ha egy�ltal�n megeml�tik �ket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, mi�rt eml�tik �ket egy�tt a t�lhajt�ssal, �s milyen kulcsfontoss�g� specifik�ci�kat kell meg�rteni ahhoz, hogy megalapozott d�nt�st hozzunk v�s�rl�s el�tt?
A VRM a Voltage Regulator Module (fesz�lts�gszab�lyoz� modul) r�vid�t�se, �s szerencs�re ez a n�v el�gg� mag�t�l �rtet�d�. Minden alaplapon van egy fesz�lts�gszab�lyoz� modul, amelyet a CPU k�zel�ben helyeznek el, hogy szab�lyozza a fesz�lts�get, amely a t�pegys�gt�l �s a t�pk�belekt�l a CPU aljzat�hoz jut. Annak ellen�re, hogy a CPU �nmag�ban is el�g sok energi�t k�pes fogyasztani, m�gis sz�ks�ge van arra, hogy ezt az energi�t kezelj�k �s szab�lyozz�k, miel�tt a CPU rendelkezhetne vele.
Mi�rt fontosak az alaplapi VRM-ek a t�lhajt�s szempontj�b�l?
Mivel a t�pegys�gb�l �rkez�

Amit az alaplapokr�l tudni �rdemes - 1. r�sz

Az alaplap egy asztali sz�m�t�g�pben �s amit m�g tudni �rdemes
J�l tudjuk, hogy sz�m�t�g�p�nk sz�v�t �s lelk�t a processzor �s a videok�rtya p�rosa adj�k, pl�ne, ha j�t�kra vagy komolyabb grafikai munk�ra v�s�rlunk sz�m�t�g�pet. Azt azonban tov�bbra sem felejthetj�k el, hogy a sz�munkra kiemelten fontos �sszetev�k nem felt�tlen�l a legfontosabb �sszetev�k. Min�s�gi t�pegys�g n�lk�l g�p�nk egy instabil id�z�tett bomba lehet, �s tal�n m�g el sem indul, megfelel� alaplap n�lk�l pedig ugyan mibe pakoln�nk az izmos CPU-t �s m�regdr�ga videok�rty�t? A k�vetkez�kben az alaplap �ltal�nos m�k�d�s�t �s funkci�it igyeksz�nk bemutatni, hogy meg�rts�k, mi�rt fontos egy PC-s felhaszn�l� sz�m�ra. A cikk folytat�s�ban kit�r�nk a k�l�nb�z� �rkateg�ri�kra is, amelyek k�l�nb�z� min�s�get �s lehet�s�geket k�n�lnak a felhaszn�l�knak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk �ssze vagy szedt�nk m�r sz�t sz�m�t�g�pet, akkor l�thattuk azt az egyetlen alkatr�szt, amely mindent �sszek�t – az alaplapot. Ahogy a neve is �rulkodik r�la, egy PC eset�n ez lesz az alap, amire �p�tkezni fogunk. Ez az a k�zponti �ramk�ri lap, amely mindazokat az alkatr�szeket �s csatlakoz�kat tartalmazza, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�m�t�g�p minden eleme �ramot kapjon �s kommunik�ljon egym�ssal. Jellemz�en sz�mos be�p�tett funkci�val b�szk�lkedhetnek, �s k�zvetlen�l befoly�solj�k a sz�m�t�g�p k�pess�geit �s b�v�t�si lehet�s�geit. Term�szetesen az alaplap nem �j tal�lm�ny, hiszen m�r j�val a szem�lyi sz�

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2024.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.