Dupla rekord? i9-12900K és DDR5, túl a 8 GHz-en!

A 8 GHz-en pörgõ csúcsprocesszor az MSI és az AORUS közös eredményeMeg is született a rekord, a 8 Gracemont mag nem piskóta.

Közeleg az Alder Lake megjelenése, a hardvergyártók pedig lépten-nyomon az új alaplapjaikat és DDR5 memóriáikat hirdetik, melyek lassan ellephetik a boltok polcait. Az érkezõ termékek kínálata természetesen tartogat pár hívogató modellt, de ugyan mi kelthetné fel jobban az emberek figyelmét, mint egy olyan kombináció, melyben a processzort és a memóriát is sikerült rekordot érõen extrém frekvencián hajtani.

Szerény 6.8 GHz-en az i9-12900K. (Kép: wccftech.com)


Egy frissen megjelenõ generáció természetesen azonnal felkelti a tuningban utazó felhasználók kíváncsiságát, akik közül mindig akad néhány szerencsés, aki a gyártóval együttmûködve még a megjelenés elõtt hozzáférhet egy-egy CPU-hoz, némi kísérletezés erejéig. Az ilyen, reklámnak sem utolsó projektekbõl gyakran rekordok is születnek, hiszen a cégek ilyenkor általában a legjobb szilíciumból válogatnak, ezért a tesztpéldányok többsége valóban képes elérni az adott terméktõl várható maximumot. A 16 magos Core i9-12900K az Intel asztali sorozatának csúcsdarabja, melyet még október vége felé 6.8 GHz-ig sikerült elûzni egy ASRock Z690 Aqua OC Edition alaplapban. Az akkor ütõsnek hangzó siker azonban csak három napig maradt egyedülálló, mikor valaki ennél is tovább menve 7.5 GHz-ig húzta az órajeleket. Úgy tûnik, hogy néhány csúcskategóriás alkatrész és némi folyékony nitrogén birtokában az Intel új lapkája ennél is többre képes, ugyanis nemrég elérték vele a kerek 8 GHz-es határt.

Kerek 8000 MHz mind a 8 Gracemont magon.


Az elképesztõ teljesítményért a Gigabyte által létrehozott AORUS brand, illetve a színeikben tuningoló HiCookie felelt, aki a cég spanyol Twitter-fiókján leplezte le az eredményeit. A vállalat többek között egy új Gigabyte Z690 Aorus Tachyon alaplapot is biztosított, mely több, mint jól vizsgázott, hiszen nem csak a processzort, de a DDR5 memóriákat is alaposan feltuningolta. A 12900K egy 16 magos processzor, a projekt során pedig a 8 teljesítményorientált Gracemont magot sikerült 8 GHz-en hajtani. Ezzel az Alder Lake bizonyította, hogy az elõdeinél jobb túlhajtási potenciállal rendelkezik, hiszen a 11900K megállt 7.3 GHz-en, és az i9-10900K sem tudta átlépni a 7.7 GHz-es határt. Mindehhez persze nem ártott az ipari minõségû alaplap és a 15+1+2 fázisra osztott VRM sem, mely garantáltan keresett kombináció lesz az extrém tuningra vágyó felhasználók körében.

A tõlhajtásra terezett z690 lapok mindkét cégnél jól vizsgáztak.


Ezt erõsíti a DDR5 RAM-okkal elért eredmény is, mely azért közel sem annyira meggyõzõ és egyértelmû siker, mint a processzor esetén. Maga az alaplap egy kifejezetten tuningra szánt, két DDR5 foglalattal rendelkezõ modell, melyben ezúttal egyetlen Gigabyte DDR5-4800 (GP-ARS32G62D5) modult ültettek. Errõl a típusról korábban már kiderült, hogy frekvenciák terén van benne tartalék, és a 8 GHz után most egészen 8.3 GHz-ig sikerült felkúsznia. Az összképet az idõzítési értékek rombolják, mivel ezt a magasságot csak 52-52-52-100 idõzítés mellett sikerült elérni, ami azért nem hangzik annyira jól. Rekordot nem is ezzel sikerült felállítani, a DDR5 túlhajtási versenybe ugyanis beszállt az MSI is, ahol egy szintén két férõhelyes tuning lappal még magasabbra sikerült feltornászni egy DDR5 modul órajeleit.


Az MSI MEG Z690 Unify-X deszkában a Kingstoy Fury szériáját erõsítõ páros került, mely a gyári 4800-as szabványról egy 80%-os teljesítményugrást produkált. A csapat egészen 8670 MHz-ig tolta, mely egyelõre az MSI polcára helyezi a világbajnoki elismerést, igaz, az idõzítések közzétételével már nem fárasztották magukat. A teszt során nyilván õk sem hagyták pihenni az i9-12900K-t, azonban esetükben a CPU sajnos 7558 MHz-nél nem volt hajlandó többre, de egy rekord is több, mint a semmi. Annyi biztos, hogy az Intel most nagy erõkkel mutogatja, hogy milyen jól sikerült a 12. generációt képviselõ Alder Lake-S széria, mely ennyi év után ismét versenyképes ajánlat lehet az AMD és a Ryzen ellen. Az aktuális eredmények ráadásul még csak mostanában születtek, így jó esély van rá, hogy a DDR5 és az Intel processzorai is szolgálnak majd meglepetésekkel, hiszen a tuningolók nem állnak le.

Remélhetõleg még idén hozzáférhetünk az új Intel termékekhez.


Az új Intel processzorok hivatalosan ma, azaz november 4-én lépnek rendelhetõ státuszba, tehát hamarosan a magyar piacon is felbukkanhatnak. Elõször az erõsebb változatok kerülnek forgalomba, de az Intel újabb, kevésbé költséges processzorokat is ígér, melyek 2022 korai szakaszában várhatók.

2021. 11. 04

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.