Fekete és fehér – két negyedmilliós konfig

Alább két eltérõ stílusú, ám teljesítményében nagyon hasonló konfigurációt mutatunk be, ami elérhetõ áron igen jó játékélményt ad, és külsõségeit tekintve is annyira helyén van, hogy büszkén mutogathatjuk. Sokventilátoros és RGB csoda, fekete és fehér, kicsiknek és nagyoknak.

PCX Ryzen N988 2600/GTX1660Ti számítógép: GIGABYTE B450 GAMING X alaplap, AMD Ryzen 5 2600 YD2600BBAFBOX processzor, Kingston 2x8GB DDR4 3200MHz HyperX Fury Black HX432C18FB2K2/16 memória, MSI GTX1660 6GB GDDR5 VENTUS XS 6G OC videokártya, Kingston 120GB SA400S37/120G SSD meghajtó, Seagate 1TB SATA3 64MB ST1000DM010 merevlemez, FSP 600W Hydro Bronze HD600 tápegység, Genesis NPC-0852 Titan 660 Plus Fekete Midi számítógépház

PCX Ryzen N989 2600/GTX1070 számítógép: Asrock B450M-HDV alaplap, AMD Ryzen 5 2600 YD2600BBAFBOX processzor, Kingston 16GB DDR4 3000MHz HyperX Predator XMP HX430C15PB3/16 memória, Asus GTX 1070 Expedition EX-GTX1070-O8G OC 8GB videokártya, Toshiba 1TB 32MB SATA3 DT01ACA100 merevlemez, Kolink Observatory RGB fehér edzett üveg ablakos számítógép ház

Az elsõ konfiguráció egy Genesis Titan 660 Plus gépházban került összeállításra. Ez egy közepes fekete torony, szilárd megjelenést nyújtó dizájnnal, kiváló szellõzéssel és a megfelelõ hangcsillapítást elõsegítõ kialakítással. ATX formátumú alaplapot támogat. Gyárilag négy 120mm-es rendszerhûtõ van benne, emellett a gépház kialakítása további 5 (!) ventilátor beszerelését teszi lehetõvé. A felsõ panelen található vezérlõvel szabályozhatjuk a ventilátorok mûködését, valamint két porszûrõ is van rajta. Legfeljebb 240mm-es vízhûtés szerelhetõ bele, de ebbe a konfigurációba nem került ilyen. A tápegység alsó elhelyezésû. A gépházban amúgy a legkülönfélébb egyéni konfigurációkat lehet összerakni. Két optikai meghajtónak is van hely, emellett két HDD és két SSD szerelhetõ be. A Genesis Titan 660 Plusban legfeljebb 380mm-es videokártyát használhatunk. Összesen 7 bõvítõhely van, emellett a hátsó részben külön rész van kialakítva a kábelek elvezetéséhez. A Titan 660 elõlapján két USB 3.0, két USB 2.0, valamint HD audió csatolófelület van, valamint a fent említett kontroller a ventilátor számára. A fekete acél külsõ mellett edzett üveg oldallappal van ellátva, ezzel kirakatba tesszük a komponensek nagy részét. A Kolink Observatory RGB szintén egy közepes torony, ebben a konfigurációban fehér változat. Ennek is edzett üveg oldallapja van, kialakítása nem sokban különbözik a másik gépháztól, de ebbe E-ATX formátumú alaplap szerelhetõ. Szintén négy, gyárilag szerelt ventilátor tartozik hozzá.

Az elsõ konfigurációba GIGABYTE B450 GAMING X alaplap került. Ez – mint a neve is mutatja – kifejezetten gamer rendszerek számára tervezett alaplap. Kompatibilis a második generációs AMD Ryzen processzorokkal; ebbe a gépbe egy Ryzen 5 2600 került. A B450 GAMING X szintén lehetõséget ad az RGB színkavalkádra, ezzel LED-szalagokat lehet vezérelni és az RGB Fusion 2.0 használatával teljesen egyéni megvilágítást adhatunk a gép belsõségeinek. Hibrid Digitális PWM-mel van ellátva és a LAN vezérlõ Sávszélesség-menedzsmenttel rendelkezik, hogy ne okozzon gondot az FPS ingadozása. Támogatja az AMD StoreMI technológiáját, ami feljavítja az adattárolók írási és olvasási sebességét, képes akár SSD-vel megegyezõ teljesítményre hozni egy szokványos HDD-t. Erre az alapra került az AMD Ryzen 5 2600, ami egy nagyon népszerû CPU, és jóval olcsóbb is, mint a hasonló kategóriát képviselõ Intel Core i5-8600K. Cserébe viszont több hõt termel, amihez nem árt az erõsen hûthetõ gépház. 65W-os Wraith Stealth gyári hûtõ jár hozzá, 4,2GHz-ig stabilan feltolható a teljesítménye.

A második konfigba pedig Asrock B450M-HDV alaplap került egy ugyanilyen Ryzen processzorral. A B450M-HDV micro-ATX formátumú, ennél is Realtek vezérlõk gondoskodnak a hangminõségrõl és hálózatkezelésrõl. Egyetlen PCIe 3.0 x16 slottal és egy PCIe 2.0 x1slottal rendelkezik. 32Gb DDR4-3200 memóriát támogat, és a rendelkezésre álló négy SATA portból kettõ jobbra hajtott, kettõ pedig egyenes pozicionálású. Van egy Ultra M.2 slot is, ez PCIe 3.0 x4 és SATA SSD-t egyaránt támogat. A hátoldalon találhatunk USB 2.0 portokat és PS/2 csatlakozót, valamint egyetlen LAN portot, amit a Realtek RTL8111H kezel. A videocsatlakozók közt van D-Sub, DVI-D és egy HDMI port. Ez amúgy jóval olcsóbb alaplap, mint ami az elsõ konfigba került, némileg gyengébb tápellátó áramkörrel, ez nem kifejezetten házi tuningoláshoz ajánlott.

Az elsõ ránézésre erõsebbnek tûnõ fekete konfigba egy MSI GTX1660 6GB GDDR5 VENTUS XS 6G OC videokártya került. Ez az NVIDIA egyik mainstream videokártyája, ami azt követõen jelent meg, hogy a vásárlók erõs szkepticizmussal fogadták az RTX sorozatot, így a gyártó kiadott egy újabb sorozatot ugyanazzal az alappal, de RTX specifikációk nélkül. Ezáltal a GTX 1660 egy kiemelkedõen jól teljesítõ videokártya, mely az új Turing architektúrán alapszik. 6GB GDDR5 memóriával és kiemelkedõen magas memória órajellel (12000MHz) rendelkezik. Hûtésérõl egy kétventilátoros dizájnnal gondoskodott a gyártó, a TORX 2.0 a tradicionális és diszperziós ventilátorlapátok elõnyeit egyesíti. Egy HDMI és három Displayport kimenettel rendelkezik. A másik gépbe Asus GTX 1070 Expedition OC 8GB videokártya került (lent mindjárt láthatjuk is, melyik hogy szerepelt). A kettõ közt jelentõs árkülönbség van, utóbbit kifejezetten eSportra szánta a gyártó, strapabíró és hosszú távú állandó használatra tervezték. Ez 8GB GDDR5 memóriával rendelkezik és memória órajele 8008MHz. FPS értékben nagyon látványos eltérések nem voltak, a két konfiguráció eddig szinte azonos teljesítménnyel vitte a tesztelt játékokat.

Az elsõ gépbe két Kingston HyperX Fury Black memóriakártyát szereltünk, ezek egyenként 8GB-osak, valamint 3200 MHz frekvencián üzemelnek 1.2V feszültséggel, CL18 késleltetéssel. Nem csak a teljesítményük jó, a gépházban is mutatósak, aszimmetrikus „Fury” felfestéssel és low-profile hõelvezetéssel vannak ellátva. A „HyperX” logó a jobb oldalon látható. A hátlapon pedig a specifikációkra vonatkozó matrica – ez egy olyan dolog, amit nem érdemes piszkálni, mert ha véletlen vagy szándékosan eltávolítja a felhasználó, az garanciavesztéssel jár. Amúgy a Fury DDR4 kifejezetten jó választás, mert egy helytakarékos low-profile memóriamodul, ami akkor sem okoz gondot, ha a szokványosnál nagyobb a processzorhûtõ. A második konfiguráció esetében Kingston HyperX Predator memóriát használtunk, ami szintén egy élvonalas DDR4 memória. A Predator hõelvezetõ lemeze viszont nem helytakarékos, ez a bordázat (54mm) a legmagasabbak közt van. A 16GB-os memóriakártya 3000MHz-en üzemel, 1,35V feszültséggel, CL15-ös idõzítéssel.

A Titan 660 Plus-ba szerelt tárhely egy 120GB-os Kingston SSD volt, 1TB HDD-vel párosítva, a másik gép pedig Toshiba 1TB HDD-t használ. Elõbbinek értelemszerûen megvan az elõnye, hogy gyors rendszerindítást és nagyságrendekkel gyorsabb adatelérést biztosít.

Mint az alábbi ábrákon is látható, a két konfiguráció közt nincs jelentõs eltérés, ha az FPS-értéket tartjuk szem elõtt, de mindkettõ egyedi megjelenésû, kedvünkre választhatunk két újabb elérhetõ árú gamer csoda közül.



2019. 05. 31

X870 alaplap választás – Mire figyelj vásárlás előtt?

X870 alaplap – hogyan válaszd ki a megfelelő modellt?
Az X870 alaplapok az AMD AM5 platform jobban felszerelt megoldásai közé tartoznak, de ettől még nem minden Ryzen konfigurációhoz jelentenek automatikusan jobb választást. Vásárláskor ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik X870 alaplap rendelkezik a legtöbb funkcióval, hanem az, hogy a saját gépedben mely képességeket fogod ténylegesen kihasználni. Más szempontok számítanak egy erős gamer PC, egy Ryzen 9-re épülő munkaállomás vagy egy több SSD-vel és gyors külső eszközökkel felszerelt rendszer esetében. A megfelelő alaplap kiválasztásához érdemes együtt vizsgálni a processzort, a tervezett felhasználást, a bővíthetőséget és a szükséges csatlakozásokat. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mikor indokolt az X870, és mire érdemes figyelned, hogy valóban a konfigurációdhoz illő alaplapot válaszd.
Kinek érdemes X870 alaplapot választania?
Milyen X870 alaplap illik a processzorodhoz és a géped felhasználásához?
Belépő, középkategóriás, vagy prémium X870 alaplapot válassz?
Milyen felszereltségre és bővíthetőségre lesz valóban szükséged?
Mire figyelj a kompatibilitásnál X870 alaplap vásárlásakor?
Mikor éri meg többet fizetni egy X870 alaplapért?
Milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni X870 alaplap választásakor?
Hogyan válaszd ki a megfelelő X870 alaplapot?
Gyakori kérdések
Összegzés
Kinek érde

B850 vs X870 alaplap – melyiket érdemes választani?

B850, vagy X870 alaplap – melyiket érdemes választani?
Ha AM5-ös gépet építesz, a B850 és az X870 között könnyű úgy választani, hogy egyszerűen a drágább chipsetet tekinted jobbnak. A valóságban azonban egy X870 alaplap önmagában nem teszi gyorsabbá a processzort vagy a videokártyát, és egy jól felszerelt B850 modell még erős gamer konfigurációban is bőven elegendő lehet. A valódi különbséget elsősorban a csatlakoztathatóságban, a bővítési lehetőségekben és az egyes alaplapok konkrét felszereltségében érdemes keresni. Nem mindegy az sem, hogy egyetlen videokártyával és két SSD-vel építesz gamer PC-t, vagy több nagy sebességű meghajtót, külső eszközt és bővítőkártyát használnál. Ebben az útmutatóban azt nézzük meg, hogy a B850 vs X870 összehasonlítás legfontosabb különbségei mit jelentenek a gyakorlatban, és mikor érdemes valóban többet fizetni az X870-ért.
B850, vagy X870 – melyik a jobb választás számodra?
Mi a különbség a B850 és az X870 alaplapok között?
Gyorsabb lesz a gép X870 alaplappal, mint B850-nel?
Videokártya és NVMe SSD szempontjából számít a B850 és X870 közötti különbség?
Mikor éri meg az X870 jobb csatlakoztathatósága és bővíthetősége?
B850 vagy X870 Ryzen 7 9800X3D, Ryzen 9 és gamer PC mellé?
Megéri az X870 felára a B850-hez képest?
Melyiket válaszd? B850 vs X870 döntési útmutató
Gyakori kérdések a B850 és X870 alaplapo

AMD processzor és alaplap kompatibilitás – útmutató

AMD processzor és alaplap kompatibilitás – így ellenőrizd vásárlás előtt
Egy új AMD processzor és alaplap kiválasztásakor az egyik legfontosabb kérdés, hogy a két alkatrész valóban kompatibilis-e egymással. Elsőre egyszerűnek tűnhet a helyzet: ha a processzor beleillik az alaplap foglalatába, akkor működnie kell. A valóságban azonban az azonos foglalat csak az első feltétel. A chipset, a processzorgeneráció támogatása, a BIOS-verzió és végül a konkrét alaplap gyártói támogatási listája egyaránt számít. Ha ezeket megfelelő sorrendben ellenőrzöd, néhány perc alatt jelentősen csökkentheted annak esélyét, hogy egymással nem működő alkatrészeket vásárolj. Mutatjuk, hogyan érdemes végigmenni az ellenőrzésen.
Hogyan ellenőrizd gyorsan, hogy egy AMD processzor kompatibilis-e az alaplappal?
AM4, vagy AM5? Először a processzorfoglalatot ellenőrizd
Melyik AMD chipset támogatja a processzorodat?
Miért lehet szükség BIOS-frissítésre akkor is, ha a processzor és az alaplap elvileg kompatibilis?
Hol tudod biztosan ellenőrizni egy konkrét AMD CPU és alaplap kompatibilitását?
Mire figyelj még, ha a processzor és az alaplap már kompatibilis?
A leggyakoribb hibák AMD alaplap és processzor párosításakor
Így válassz kompatibilis AMD alaplapot lépésről lépésre
Gyakori kérdések
Összefoglalás
Hogyan ellenőrizd gyorsan, hogy egy AMD processzor kompatibilis-e az alaplappal?
Nem kell
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.