2019. 05. 31

Fekete és fehér – két negyedmilliós konfig

Alább két eltérõ stílusú, ám teljesítményében nagyon hasonló konfigurációt mutatunk be, ami elérhetõ áron igen jó játékélményt ad, és külsõségeit tekintve is annyira helyén van, hogy büszkén mutogathatjuk. Sokventilátoros és RGB csoda, fekete és fehér, kicsiknek és nagyoknak.

PCX Ryzen N988 2600/GTX1660Ti számítógép: GIGABYTE B450 GAMING X alaplap, AMD Ryzen 5 2600 YD2600BBAFBOX processzor, Kingston 2x8GB DDR4 3200MHz HyperX Fury Black HX432C18FB2K2/16 memória, MSI GTX1660 6GB GDDR5 VENTUS XS 6G OC videokártya, Kingston 120GB SA400S37/120G SSD meghajtó, Seagate 1TB SATA3 64MB ST1000DM010 merevlemez, FSP 600W Hydro Bronze HD600 tápegység, Genesis NPC-0852 Titan 660 Plus Fekete Midi számítógépház

PCX Ryzen N989 2600/GTX1070 számítógép: Asrock B450M-HDV alaplap, AMD Ryzen 5 2600 YD2600BBAFBOX processzor, Kingston 16GB DDR4 3000MHz HyperX Predator XMP HX430C15PB3/16 memória, Asus GTX 1070 Expedition EX-GTX1070-O8G OC 8GB videokártya, Toshiba 1TB 32MB SATA3 DT01ACA100 merevlemez, Kolink Observatory RGB fehér edzett üveg ablakos számítógép ház

Az elsõ konfiguráció egy Genesis Titan 660 Plus gépházban került összeállításra. Ez egy közepes fekete torony, szilárd megjelenést nyújtó dizájnnal, kiváló szellõzéssel és a megfelelõ hangcsillapítást elõsegítõ kialakítással. ATX formátumú alaplapot támogat. Gyárilag négy 120mm-es rendszerhûtõ van benne, emellett a gépház kialakítása további 5 (!) ventilátor beszerelését teszi lehetõvé. A felsõ panelen található vezérlõvel szabályozhatjuk a ventilátorok mûködését, valamint két porszûrõ is van rajta. Legfeljebb 240mm-es vízhûtés szerelhetõ bele, de ebbe a konfigurációba nem került ilyen. A tápegység alsó elhelyezésû. A gépházban amúgy a legkülönfélébb egyéni konfigurációkat lehet összerakni. Két optikai meghajtónak is van hely, emellett két HDD és két SSD szerelhetõ be. A Genesis Titan 660 Plusban legfeljebb 380mm-es videokártyát használhatunk. Összesen 7 bõvítõhely van, emellett a hátsó részben külön rész van kialakítva a kábelek elvezetéséhez. A Titan 660 elõlapján két USB 3.0, két USB 2.0, valamint HD audió csatolófelület van, valamint a fent említett kontroller a ventilátor számára. A fekete acél külsõ mellett edzett üveg oldallappal van ellátva, ezzel kirakatba tesszük a komponensek nagy részét. A Kolink Observatory RGB szintén egy közepes torony, ebben a konfigurációban fehér változat. Ennek is edzett üveg oldallapja van, kialakítása nem sokban különbözik a másik gépháztól, de ebbe E-ATX formátumú alaplap szerelhetõ. Szintén négy, gyárilag szerelt ventilátor tartozik hozzá.

Az elsõ konfigurációba GIGABYTE B450 GAMING X alaplap került. Ez – mint a neve is mutatja – kifejezetten gamer rendszerek számára tervezett alaplap. Kompatibilis a második generációs AMD Ryzen processzorokkal; ebbe a gépbe egy Ryzen 5 2600 került. A B450 GAMING X szintén lehetõséget ad az RGB színkavalkádra, ezzel LED-szalagokat lehet vezérelni és az RGB Fusion 2.0 használatával teljesen egyéni megvilágítást adhatunk a gép belsõségeinek. Hibrid Digitális PWM-mel van ellátva és a LAN vezérlõ Sávszélesség-menedzsmenttel rendelkezik, hogy ne okozzon gondot az FPS ingadozása. Támogatja az AMD StoreMI technológiáját, ami feljavítja az adattárolók írási és olvasási sebességét, képes akár SSD-vel megegyezõ teljesítményre hozni egy szokványos HDD-t. Erre az alapra került az AMD Ryzen 5 2600, ami egy nagyon népszerû CPU, és jóval olcsóbb is, mint a hasonló kategóriát képviselõ Intel Core i5-8600K. Cserébe viszont több hõt termel, amihez nem árt az erõsen hûthetõ gépház. 65W-os Wraith Stealth gyári hûtõ jár hozzá, 4,2GHz-ig stabilan feltolható a teljesítménye.

A második konfigba pedig Asrock B450M-HDV alaplap került egy ugyanilyen Ryzen processzorral. A B450M-HDV micro-ATX formátumú, ennél is Realtek vezérlõk gondoskodnak a hangminõségrõl és hálózatkezelésrõl. Egyetlen PCIe 3.0 x16 slottal és egy PCIe 2.0 x1slottal rendelkezik. 32Gb DDR4-3200 memóriát támogat, és a rendelkezésre álló négy SATA portból kettõ jobbra hajtott, kettõ pedig egyenes pozicionálású. Van egy Ultra M.2 slot is, ez PCIe 3.0 x4 és SATA SSD-t egyaránt támogat. A hátoldalon találhatunk USB 2.0 portokat és PS/2 csatlakozót, valamint egyetlen LAN portot, amit a Realtek RTL8111H kezel. A videocsatlakozók közt van D-Sub, DVI-D és egy HDMI port. Ez amúgy jóval olcsóbb alaplap, mint ami az elsõ konfigba került, némileg gyengébb tápellátó áramkörrel, ez nem kifejezetten házi tuningoláshoz ajánlott.

Az elsõ ránézésre erõsebbnek tûnõ fekete konfigba egy MSI GTX1660 6GB GDDR5 VENTUS XS 6G OC videokártya került. Ez az NVIDIA egyik mainstream videokártyája, ami azt követõen jelent meg, hogy a vásárlók erõs szkepticizmussal fogadták az RTX sorozatot, így a gyártó kiadott egy újabb sorozatot ugyanazzal az alappal, de RTX specifikációk nélkül. Ezáltal a GTX 1660 egy kiemelkedõen jól teljesítõ videokártya, mely az új Turing architektúrán alapszik. 6GB GDDR5 memóriával és kiemelkedõen magas memória órajellel (12000MHz) rendelkezik. Hûtésérõl egy kétventilátoros dizájnnal gondoskodott a gyártó, a TORX 2.0 a tradicionális és diszperziós ventilátorlapátok elõnyeit egyesíti. Egy HDMI és három Displayport kimenettel rendelkezik. A másik gépbe Asus GTX 1070 Expedition OC 8GB videokártya került (lent mindjárt láthatjuk is, melyik hogy szerepelt). A kettõ közt jelentõs árkülönbség van, utóbbit kifejezetten eSportra szánta a gyártó, strapabíró és hosszú távú állandó használatra tervezték. Ez 8GB GDDR5 memóriával rendelkezik és memória órajele 8008MHz. FPS értékben nagyon látványos eltérések nem voltak, a két konfiguráció eddig szinte azonos teljesítménnyel vitte a tesztelt játékokat.

Az elsõ gépbe két Kingston HyperX Fury Black memóriakártyát szereltünk, ezek egyenként 8GB-osak, valamint 3200 MHz frekvencián üzemelnek 1.2V feszültséggel, CL18 késleltetéssel. Nem csak a teljesítményük jó, a gépházban is mutatósak, aszimmetrikus „Fury” felfestéssel és low-profile hõelvezetéssel vannak ellátva. A „HyperX” logó a jobb oldalon látható. A hátlapon pedig a specifikációkra vonatkozó matrica – ez egy olyan dolog, amit nem érdemes piszkálni, mert ha véletlen vagy szándékosan eltávolítja a felhasználó, az garanciavesztéssel jár. Amúgy a Fury DDR4 kifejezetten jó választás, mert egy helytakarékos low-profile memóriamodul, ami akkor sem okoz gondot, ha a szokványosnál nagyobb a processzorhûtõ. A második konfiguráció esetében Kingston HyperX Predator memóriát használtunk, ami szintén egy élvonalas DDR4 memória. A Predator hõelvezetõ lemeze viszont nem helytakarékos, ez a bordázat (54mm) a legmagasabbak közt van. A 16GB-os memóriakártya 3000MHz-en üzemel, 1,35V feszültséggel, CL15-ös idõzítéssel.

A Titan 660 Plus-ba szerelt tárhely egy 120GB-os Kingston SSD volt, 1TB HDD-vel párosítva, a másik gép pedig Toshiba 1TB HDD-t használ. Elõbbinek értelemszerûen megvan az elõnye, hogy gyors rendszerindítást és nagyságrendekkel gyorsabb adatelérést biztosít.

Mint az alábbi ábrákon is látható, a két konfiguráció közt nincs jelentõs eltérés, ha az FPS-értéket tartjuk szem elõtt, de mindkettõ egyedi megjelenésû, kedvünkre választhatunk két újabb elérhetõ árú gamer csoda közül.



2019. 05. 31

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban?
Ha most állsz egy új számítógép vagy laptop vásárlás előtt, biztosan te is elakadtál már azon a kérdésen, hogy vajon az AMD vagy Intel processzor közül melyik éri meg jobban. Ez az örök vita, ami talán sosem fog teljesen eldőlni, hiszen mindkét gyártó rendelkezik erős előnyökkel és bizonyos kompromisszumokkal.
Ahhoz, hogy igazán jól tudj dönteni, fontos, hogy átfogó képet kapj a különbségekről, a technológiákról és arról, hogy milyen igényekhez melyik processzor passzol leginkább.
Ebben a cikkben olyan tapasztalatokra és szakmai ismeretekre támaszkodva segítek neked eligazodni az AMD vagy Intel processzor kérdésében, hogy ne csak a marketing szlogenekre, hanem a valódi teljesítményre és felhasználói élményre alapozd a választásodat.
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Teljesítmény: nem csak az órajel számít
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: hol kapsz többet a pénzedért?
Kompatibilitás és platform támogatás
Milyen felhasználóknak melyik processzor ajánlott?
Jövőállóság és technológiai újítások
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Az AMD és az Intel története több évtizedre nyúlik vissza, és mindkét cég rengeteget fejlődött az elmúlt években. Az Intel hosszú ideig szinte egyeduralkodó volt a processzorgyártásban, de az AMD az ut

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között
Ha érdekelnek a processzor típusok, akkor biztosan találkoztál már az Intel és az AMD nevekkel. Ezek a két nagy óriás gyakorlatilag uralja a piacot, és bármilyen számítógép összerakásánál vagy vásárlásánál alapvető kérdés, hogy melyik gyártó termékét válaszd. A különbségek sokszor nemcsak technikai részletekben rejlenek, hanem abban is, hogyan működnek, milyen felhasználói élményt nyújtanak, vagy mennyire passzolnak az igényeidhez.
Ebben a cikkben átvezetlek a legfontosabb tudnivalókon az Intel és az AMD processzor típusok között, hogy könnyebben eligazodj a világukban.
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Intel és AMD: eltérő megközelítés a processzor típusok terén
Architektúra és technológiai újítások
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: melyik a jobb választás?
Kompatibilitás és platformok
Overclocking és tuning lehetőségek
Piaci pozíció és innovációk
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Mielőtt belemennénk az Intel és AMD közti különbségekbe, érdemes megérteni, hogy mit is jelent egy processzor. A processzor, vagy más néven CPU (Central Processing Unit), az a számítógép agya, amely elvégzi az utasításokat, futtatja a programokat, és koordinálja a gép működését. Az elmúlt évtizedekben mindkét gyártó hatalmas fejlőd�

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt
A processzor sebesség az egyik legfontosabb mérőszám, amit akkor nézünk, amikor új számítógépet vagy laptopot választunk. De ha őszinték vagyunk, nem mindig olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor hallod, hogy minél magasabb a GHz, annál gyorsabb a gép, pedig ennél sokkal több minden befolyásolja a valós teljesítményt.
Ha tényleg meg szeretnéd érteni, mitől gyors vagy lassú a processzorod, akkor ebben a cikkben szeretnék neked segíteni egy igazán átfogó képet adni.
Mi is pontosan a processzor sebesség?
Az architektúra jelentősége
Magok száma és párhuzamos feldolgozás
Cache memória szerepe a sebességben
Az órajel és a teljesítmény kapcsolata
Hőmérséklet és hűtés hatása
RAM és egyéb komponensek szerepe
Szoftveres tényezők és optimalizáció
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi is pontosan a processzor sebesség?
A processzor sebesség általában a CPU órajelét jelenti, amit gigahertzekben (GHz) mérnek. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a processzor másodpercenként hány ciklust tud végrehajtani. Minél magasabb ez a szám, elvileg annál több műveletet képes elvégezni egy másodperc alatt. Viszont ez az egyszerű magyarázat nem fedi le a teljes valóságot, hiszen a modern processzorokban sokkal több tényező is közrejátszik a teljesítményben, mint pusztán az órajel.
Emellett fontos megérte
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.