Optimális kombó, vagy raktárürítés? Új Asus TUF monitor

Egészen korrekt tulajdonságokat hordoz az Asus új TUF gamer kijelzõjeVégre egy 32

Az Asus régóta futtatja már ROG (Republic of Gamers) szériáját, mely olykor túlárazott, de alkalmanként azért valóban prémium kategóriás termékeket sorakoztat fel. Persze ha valamelyik cég, akkor az Asus jól tudja, hogy a gamer kategória megszületésével új fegyver került a gyártók kezébe, amivel a játékosok szélesebb rétegére is lõhetnek. Így született meg az újabb hárombetûs brandjük, a TUF, mely kezdetben a különbözõ katonai felszerelésektõl kölcsönzött stílusjegyekkel hívta fel magára a figyelmet. A lényeg persze a külcsíny mögött az árazás volt, hiszen ezzel lényegében kitették az indexet a középkategóriára, mely vállalhatóbb áron kínált korrekt felszereltséget. Ezúttal egy újabb gamer monitor állt hadba, mely néhány kifejezetten kellemes, és pár kevésbé izgalmas tulajdonságával biztosan megosztja majd a közönséget.


Az új megjelenítõt VG32AQL1A kódnév alatt érdemes keresni, mely emlékeztet minket, hogy a sok technikai újítás és a folyamatosan megújuló dizájn mellett, a névadás frontján még mindig az a furcsa konzervatív hozzáállás uralkodik, hogy véletlen se adjunk egyedi és könnyen megjegyezhetõ nevet a termékeinknek. Lejjebb görgetve persze javul a helyzet, ez ugyanis egy olyan 32 hüvely átmérõjû gamer kijelzõ, ami teljesen sík képernyõs. Sokan úgy vélik, hogy ekkora képátlónál már kifejezetten indokolt a hajlítás, mert segít, hogy a kép szélein ne tapasztaljunk torzulást, mások viszont hallani sem akarnak róla. Nos, ez a monitor ebbõl a szempontból valamivel ritkábbnak tekinthetõ, tehát aki unja a görbe paneleket, annak itt az alternatíva. A felbontás ezúttal 2560x1440, ami szintén nem nevezhetõ ritkaságnak a 27 és 32 colos kijelzõk esetén, ez pedig minden bizonnyal nem lesz egy túlárazott modell, tehát ezesetben felesleges hiányolni a 4K felbontást. A QHD ekkora méretben még teljesen rendben van, bár sokan úgy vélik, hogy a pixelarány itt már távolodik az ideálistól. Valójában ez még pont a határvonal, amit meg is tudok erõsíteni, mivel ezeket a sorokat is egy 32 hüvelykes QHD kijelzõn gépelem, közel is ülök hozzá és nincs okom panaszra.


Természetesen nincs gamer monitor RGB… vagyis magas képfrissítés nélkül. Az Asus ezen téren igyekezett minél többet kihozni a keretbõl, így nem 120, nem 144, de nem is 165, hanem kerek 170 Hz-es maximumot élvezhetünk. Ehhez jár a kötelezõ 1 ms-os válaszidõ, mely valójában a szürkébõl szürkébe történõ váltásra érvényes (GtG), mindenesetre az e-Sport játékok szerelmesei biztosan értékelni fogják ezt a párosítást. A panel úgynevezett „Fast IPS”, mely azon túl, hogy valóban gyors, kapott néhány extra funkciót is, például a házon belül fejlesztett Extreme Low Motion Blur Sync (ELMB SYNC) technológiát. Ez a mozgási elmosódást és a képtöredezést igyekszik csökkenteni, és az adaptív szinkronizációval együttmûködve segít idõben kirajzolni azokat a bizonyos pixeleket, a gyártó szerint minimum 85 Hz-en, vagy afölött. Ehhez társul az úgynevezett Variable overdrive beállítás, mely a túlhajtás mértékének dinamikus szabályzásával segít elkerülni a gyors mozgáskor megjelenõ zavaró szellemképeket. Mindezeken felül kékfénycsökkentés és villódzásmentesség is szerepel a specifikációs listán, ami ha nem is különlegesség, de mindenképp plusz pont a hosszú játékmaratonok mellé.


Természetesen nem maradhatnak el az olyan jól csengõ tulajdonságok, mint az AMD által szabadalmaztatott FreeSync Premium, vagy az Nvidia-féle G-Sync kompatibilitás, melyekkel az egymást követõ képkockák úgy igazodhatnak az aktuális képfrissítéshez, hogy sem a szaggatással járó tearing effekt, sem a kompetitív játékokat lehetetlenné tévõ input lag nem okozhatnak problémát. A kijelzõbõl legfeljebb 400-nites fényerõt préselhetünk ki, ami nem rossz, de jóval valószínûbb, hogy az overdrive és más lehetõségek bekapcsolása után meg kell elégednünk a még mindig vállalható 300-350 nittel. Napszemüvegre talán nem lesz szükség, mindenesetre az 1000:1 kontrasztarány és a belépõ szintû VESA DisplayHDR 400 minõsítés arra utalnak, hogy TV hiányában ezen is élvezhetõ lesz az otthoni filmnézés. Ami szintén rendben van, az a DCI-P3 színtér 99%-os lefedettsége, mely alkalmassá teszi akár képszerkesztésre és videóvágásra is, már ha nem ezekbõl élünk, mert akkor valószínûleg már birtoklunk egy profi célhardvert.


Ami kevésbé van rendben, az a csatlakozókínálat. Nem is a mennyiségükkel van baj, inkább azzal, hogy az alkalmazott szabványok kissé idejétmúltak. A DisplayPort 1.4 helyett csak 1.2, HDMI pedig 2.1 helyett 2.0, ezzel az újgenerációs konzolok tulajdonosai már fordulhatnak is vissza és kereshetnek tovább, a konzoljuk egyedi képfissítést és felbontást nyújtó beállításai ugyanis ezzel a modellel nem fognak mûködni. A két USB 3.0 port azért pozitívum és a fejhallgatónkhoz is találunk jack csatlakozót, sõt, ha már nagyon izzad a fülünk a melegben, fejhallgató helyett próbálkozhatunk a 2 wattos hangszórópárral is. Amivel a gyártó szintén nem büszkélkedik, az az állítható magasság, a szokásos széles terpeszt produkáló V talp ugyanis nem hordoz teleszkópos nyakat, mindössze egy kis billentgetéssel szórakozhatunk, de az legalább nem hiányzik.


Hiányzik viszont az ár és a pontos megjelenési dátum, mivel a gyártó ezt a két kulcsinformációt még tartogatja egy kicsit. Mindenesetre az új TUF monitor jó helyen lehet a gyorsaságra kihelyezett középkategóriás termékek között, már ha az Asus hajlandó lesz józanul megszabni a vételárát.

2021. 07. 22

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.