Hundub néven új, magyar közösségi oldal indult

Az oldal megalkotói nem kevesebbet ígérnek, mint egy cenzúrától mentes közösségi platformotMegnyitotta kapuit az új magyar közösségi oldal.

Egészen elképesztõ, hogy mi minden fér bele a 2020-as évbe, és talán már meg se kellene lepõdnünk azon, hogy hat évvel az iWiW bezárása után ismét magyar közösségi oldal indul. A napokban elstartolt oldal megalkotói elég nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen a Hundub.com nem csak az elõdeit bedaráló óriáscégekkel szeretne versenyezni, de egy fontos ígéretet is be kell tartania: a nagykutyákkal ellentétben ugyanis azt ígéri, hogy ez egy cenzúrától mentes felület lesz.

Hundub, röviden HD, az iWiW után újra a magyar piaccal próbálkozik.


Magyarországnak két saját közösségi oldala is volt a kétezres években, azokból is az iWiW vitte a legtöbbre, mely bár két évvel megelõzte a Facebookot, azonban túlélnie sajnos már nem sikerült. A gond érthetõ, a Facebook egy nemzetközi piacra szánt oldal volt, mely hamar kinõtte magát, az iWiW tervei a terjeszkedésre pedig ezután már nem jártak sikerrel. Érdekesség, hogy a konkurens myVIP még ma is elérhetõ, sõt, regisztrálni is lehet, de az talán nem véletlen, hogy még az oldal fejlesztõi sem igazán foglalkoznak a saját platformjukkal. A Hundub három fõs alapítógárdája sem a semmibõl érkezett, hiszen korábban kísérleti jelleggel üzemeltettek egy kisebb közösségi oldalt, mely állítólag elég pozitív visszajelzést generált egy nyilvános változat beindításához. Nem is bíztak semmit a véletlenre, a regisztrációt követõ elsõ belépéskor ugyanis az az érzésünk lehet, mintha egy pár évvel korábbi Facebookot látnánk. A fejlesztõk nemes egyszerûséggel átvették a mindenki számára jól ismert dizájnt, így az oldal egyelõre a klasszikus „régi Facebook” áramvonalasított, letisztult, alternatív változatának tûnik, bár elvileg azért ennél többet is kínál.

Az elsõ lépések


Elõször is megpróbálja megnyerni azokat, akik imádnak novella hosszúságú bejegyzéseket szerkeszteni, így a Hundub egyben blogként is funkcionál, ahol bárki kiélheti kreativitását, írhat cikket, vagy vezethet nyilvános naplót, és mindezt persze meg is oszthatja a közösséggel. Ezen felül nem kell beérnünk a posztmodern kor legértékesebb valutájával, a like-kal sem, ugyanis itt egy jutalomrendszerrel is találkozhatunk. A megosztásaink és hozzászólásaink után automatikusan pontot ír nekünk jóvá a rendszer, melyeket majd az oldal belsõ nyereményjátékában használhatunk fel. Az látható, hogy igyekeztek minél több funkciót bevetni, így nem maradt el a társkeresõ opció sem. Ez nem olyan, mint amit nemrég a Facebook indított, inkább az öreg myVIP megoldására emlékeztet, tehát nem külön fülön érjük el, viszont a személyes beállítások között bármikor bekapcsolhatjuk. Hogy a Hundub pontosan milyen módon igyekszik nekünk párt találni, az még nem egészen világos, mindenesetre a beállításaink alapján elvileg maga az oldal küld majd javaslatokat.

Természetesen Dark mode nélkül egy lépést sem.


Az új kezdeményezés persze nem kerülte el a sajtó figyelmét sem, a leggyorsabb pedig az azonnali.hu szerkesztõsége volt, mely fel is kereste néhány kérdéssel az oldal ötletét szállító Pál Csabát. Elmondása szerint a projektért hárman felelnek, a Hundub név pedig a Hungarian (Magyar) és a kettõs jelentésû Dub (méhkas, a filmek esetén pedig magyar hang) házasításából született meg. A legégetõbb kérdés persze mégiscsak az, hogy mi kell ahhoz, hogy 2020-ban valaki saját közösségi platformmal próbálkozzon, amikor a piacot Facebook és Twitter kaliberû cégek uralják. „Borzasztóan elegünk volt abból, hogy a Facebook csak úgy, ok nélkül törölt mindenkit” – hangzott a válasz. Hangsúlyozták, hogy politikai ellentétek miatt itt senkit nem korlátoznak majd, határokra azonban mindenhol szükség van, így például az olyan szélsõséges megnyilvánulások, mint az állatkínzás, itt is tabunak számítanak majd, és nem tûrik meg az önkényuralmi jelképek használatát sem. Utóbbi talán elkeserítõ lehet bizonyos csoportoknak, ám azt nem szabad elfelejteni, hogy a magyar büntetõtörvénykönyvben egyértelmûen szerepel, hogy az önkényuralmi jelképek használata itthon büntethetõ, egy nyilvános oldal üzemeltetõi pedig legyenek bármilyen szabadelvûek, ha hosszabb távra terveznek, érthetõ módon nem szeretnének ilyesmivel foglalkozni. A próba jelleggel üzemeltetett oldalukból azt a tanulságot szûrték le, hogy sokan nyitottak lennének egy Facebookhoz hasonló oldalra, bár az sajnos nem derült ki, hogy valójában hány aktív felhasználójuk volt az alatt az egy év alatt. Az üzleti modelljük egyelõre nincs kõbe vésve, az viszont már kiderült, hogy egyelõre önerõbõl tartják fenn az oldalt, de idõvel õk is azt tervezik, hogy reklámbevételekre támaszkodnak majd. Állításuk szerint folyamatosan dolgoznak és reagálnak a közönség jelzéseire, példa gyanánt pedig szóba került a távoktatással kapcsolatos fejlesztésük is, ám ezekrõl a tervekrõl többet egyelõre nem osztottak meg.

Hat nap után érték el az elsõ ezer regisztrálót.


Arra a kérdésre, hogy kiket szeretne megszólítani az oldal, Pál Csaba a következõt nyilatkozta: „A régi Nagy-Magyarország a cél. A határon túl élõket is szeretnénk belevonni ebbe, hiszen õk is magyarok. Szeretnénk egy kicsit összefogni ezt a társaságot, amit annak idején az iWiW is megpróbált.” Az iWiW amúgy nem véletlenül került említésre, ugyanis annak idején kifejezetten nagy dolognak számított, hogy a határon túli magyarok, például az Erdélyben élõk is csatlakozhattak az oldal közösségéhez. 
Mindenképpen érdekes, és legalább annyira nagyra törõ kezdeményezésrõl van tehát szó, mely egyszerre ígér cenzúrázatlan, de azért önkényuralmi jelképektõl mentes közösségi teret. Kezdetben biztosan sokan tesznek egy próbát a regisztrációval, és egészen biztosan lesznek páran, akik aktívan keresik majd annak a bizonyos cenzúrának a határait, és már most nem irigylem az adminisztrátorok adathalász linkekkel és kéretlen promóciókkal való küzdelmét.

Hat nappal az indulás után már túl voltak az elsõ ezer regisztrálón, tegnap pedig a kétezren, és úgy tûnik, hogy egyelõre még reagálnak a felhasználói kommentekre, ám már most megkezdõdött a küzdelem. A gratulációkon túl az is látható, hogy sokan kételkednek az oldal függetlenségében, vagy egyszerûen nem veszik komolyan a kezdeményezést. Hogy az alkotók sikerre vihetik-e az új közösségi oldalt, az még erõsen kérdéses, de van egy olyan sejtésünk, hogy még hallani fogunk róla.

Források: hundub.com, azonnali.hu

2020. 12. 21

Processzor választás – Teljes útmutató CPU választáshoz

Processzor választás – Teljes útmutató a jó döntéshez
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.