2019. 01. 10

Régi hagyományokkal szakít az Intel processzorok 9. generációja

Az Intel legújabb sorozatú, asztali PC-khez kiadott processzorai számos új változást hoztak, melyekkel a gyártó kifejezetten a nagyteljesítményű CPU-k rajongóinak próbált kedvezni. Az újabb sorozattal az Intel akár nyolcmagos processzorokat kínál, magasabb órajellel és látványosan jobb hőelvezetési képességgel. A kiemelkedő teljesítményhez persze vastagabb pénztárca és nagyobb processzorhűtő is kell, az árak mellett az energiafogyasztás növekedésére is számíthatunk. Az Intel több régi gyakorlattól is eltért a 9. generáció bővítése során, de ez minden szempontból a felhasználó előnyére válik.

A 9. generációnak kiemelkedő példánya a Core i9-9900K, ez az új sorozatú Intel processzorok új zászlóshajója. Nyolc magja van és hyperthreading technológiával látták el, alapfrekvenciája 95W fogyasztással 3,6GHz, ami két magon 5GHz-re növelhető. Memóriatámogatása kétcsatornás DDR4-2666-ig terjed. A Core i9-9900K a 8. generációval kiadott Core i7-8086K-ra épül, ehhez adtak hozzá két magot, valamint egy helyett két magra érvényes az 5GHz turbó órajel. Az összes mag esetében 4,7GHz a turbó órajel.

Szintén nyolc maggal rendelkezik a Core i7-9700K, csak hyperthreading technológia nélkül. Ennek alap órajele szintén 3,6GHz azonos fogyasztás mellett, de csak egyetlen magon és csak 4,9GHz-re turbózható. A Core i7-9700K a Core i7-8700K közvetlen továbbfejlesztésének tekinthető. Bár mindkét csip ugyanarra a Coffee Lake mikroarchitektúrára épül, a 9700K-nak kettővel több magja és jobb turbó teljesítménye van, ugyanakkor magonként kevesebb (1,5MB) L3 gyorsítótárral rendelkezik.

Egy másik fontos, overclocking-hangsúlyos processzor a Core i5-9600K, ennek hat magja van, hyperthreading technológia nélkül. Szintén számos hasonlóságot mutat az előző generációs Core i5-tel, csak magasabb az órajele. A három overclockolható CPU magonkénti turbó órajele a következőképpen alakul:


A turbózási potenciál kapcsán említendő, hogy a 9. generációs processzorok esetében már forrasztás van a lapka és a hővezető lapka közt. Az Intel korábban egy olcsóbb megoldást alkalmazott, mindössze hővezető pasztát kentek a lapka és IHS közé, aminek jóval alacsonyabb hővezetési értéke van a forrasztásnál, ami arra ösztönözte a felhasználókat, hogy lecseréljék a gyárilag kapott olcsóbb anyagot. Az a tény, hogy a 9 generációs processzorok hővezető paszta helyett forrasztással érkeznek, garancia arra, hogy ezek a CPU-k jobban hűthetőek, következésképp OC terén is némileg jobb eredményt tudnak elérni.

Az Intel CPU-k 9. generációja a Coffee Lake platformra lett alapozva, és annak okán, hogy a mikroarchitektúrán nem változtattak, a 8. generációs processzorok frissebb változatának tekinthetőek, ahol ugyanazon elemek némileg más elrendezésben kaptak helyet. Nem újdonság ez az Inteltől, hiszen a Coffee Lake eleve a Kaby Lake újragondolt változata volt, ami viszont a Skylake újragondolt változata, tehát a 9. generáció a Skylake sokadszori felújításának is mondható.

Ami ezt bonyolultabbá teszi, az a nyolcmagos CPU-k kiadása. Annak érdekében, hogy az Intel nyolcmagos processzorokat kezdjen gyártani, újra optimalizálni kellett a gyártási folyamatot - az Intel új maszkokat kellett tervezzen a gyártósorra, mert a korábbiak csak hat magig (előtte négy) terjedtek. A gyártás optimalizálása pedig rendszerint nagyobb órajellel és teljesítménnyel ajándékozza meg a felhasználót, ezt láthatjuk a 9. generációs processzoroknál is.

HyperThreading és L3 gyorsítótár

A 9. generáció tagjai közül a Core i9 modellek esetében aktív a HyperThreading technológia. Ez egyrészt megtartja az Intel processzorok esetében látható lineáris fejlődést, az olcsóbb modellek nem versengenek a drágábbakkal (pl. egy négymagos processzor HyperThreadinggel lekörözne egy hatmagos, HyperThreading nélküli CPU-t). Másrészt, ez bizonyos szempontból stabilabbá is teszi az olcsóbb modelleket, amiért az egyes programszálak nem versengenek a magonként eltérő maximális erőforrásért.

A 9. generációs processzorok esetében az L3 gyorsítótár magonkénti mérete is mutat érdekességeket. A korábbi generációnál a Core i7 modellek magonként 2MB L3 gyorsítótárral rendelkeztek, míg a Core i5 esetében ez 1,5MB volt, a Core i3 esetében pedig mindkét esetre volt példa. A 9. generációval az Intel csak a Core i9 modelleknek adta a teljes 2MB értéket, Core i7 esetében a magonkénti L3 cache 1,5MB marad.

Az Intel 9. generációjának megjelenése jelzés értékű, a nyolcmagos processzorok gyártásából itt azonnal arra következtethetünk, hogy a Ryzen gyártmányok előretörésére adott kényszerű válasznak lehetünk szemtanúi. A nyolcmagos/ 16 szálas Core i9(-ek) megjelenésével az Intel a legmagasabb órajel processzort adta ki, amit valaha láthatunk a mainstreamet célzó processzorok piacán, emellett a két plusz maggal feltunningolt Core i7 és újratervezett Core i5 is erősítheti bennünk ezt a meggyóződést. Az AMD sokmagos processzorai, ehhez képest agresszívan leszorított árai lépésre kényszerítették az Intelt, ebből lett például a Core i9-9900K, ami extravagáns csomagolásával is némileg arra emlékeztet, ahogyan az AMD próbálta elkápráztatni a vásárlókat a Threadripper sorozat különleges külső megjelenésével. Szintén a több magnak köszönhető, hogy az Intel elhagyta az olcsó hővezető paszta használatát és a Core i9 processzorok a lapka és hőelvezető részek közt már forrasztással érkeznek, ami így jobb hővezető képességet és magasabb overclock értékeket eredményez.

A Core i9-9900K határozottan a leggyorsabb és legdrágább processzorok egyike, talán pont emiatt fog a felhasználó inkább Core i7-et venni, de akinek belefér a keretbe, annak határozottan megéri az árát. Az új K-sorozat tagjai az Intel 14nm-es gyártási technológiájával készülnek, integrált UHD 630 grafikával rendelkeznek és könnyedén overclockolhatóak, emellett kétcsatornás DDR4-2666 memóriát kezelnek. Az Intel a RAM sűrűség terén is válaszolt a kihívásra, és duplájára (128GB) növelte a támogatott maximális memóriamennyiséget.

A Core i9-9900K esetében a fentiekben említett forrasztás gondoskodik a jobb hőleadásról, így alap órajelen a plusz két maggal ellátott processzor nem meríti ki a 95W jelentette kereteket. Továbbá, a -9900K modellek alap órajele 3,6GHz, ami két plusz mag mellett is 100MHz-el alacsonyabb a korábbi generációs Core i7-8700K értékeinél. A hővezető paszta helyett kapott forrasztás azonban nagyban javítja az overclockolási potenciált, tehát akik korábban ugyanezen gyakorlat miatt dícsérték az AMD-t, most ugyanezt megtehetik az Intel esetében is. A Core i9-9900K két aktív mag esetén 5.0GHz sebességre képes, ezzel lekörözve a Core i7-8086K-t, ami egymagon hozott ugyanilyen teljesítményt. Mint a fenti táblázatból is kivehető, az Intel a nyolcmagos modellek esetében a feszültség/órajel kiegyensúlyozására törekszik. Mindegyik boost érték esetében magasabb szorzó érvényesül, mint a korábbi generációs modelleknél, ami tovább fokozza az Intel processzorok versenyképességét gamer körökben, hiszen képesek nagyobb terhelés mellett is felvenni a versenyt a Ryzen hasonló kategóriájú termékeivel.

Ahogy az sejthető, a -9900K plusz magjai két további 2MB-os szeletet jelentenek az L3 gyorsítótárban, ami így a teljes CPU esetében összesen 16MB-ra nőtt. A Core i7-9700K ugyanazzal a 12MB L3 gyorsítótárral érkezik, mint az elődje, ugyanakkor ez magonként kisebb cache-t jelent. Az Intel Core i7 sorozata esetében hagyományosan aktív a hyperthreading technológia, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen fizikai mag két programszálat kezeljen, ezzel nagyban javítva a teljesítményt. A Kaby Lake alapú processzorok esetében legfeljebb négy magon nyolc szál futhat, míg a Cofee Lake gyártmányoknál ez hat mag és 12 szál a high-end modellek esetében. A 95W teljesítményű Core i7-9700K szakít ezzel a tradícióval – nyolcmagos, de nem rendelkezik HT támogatással. Ha azzal számolunk, hogy a HT 15-20%-os teljesítményjavulást jelent – ideális körülmények közt -, a Core i7-9700K nyolc magos nyolc szálas CPU általános terhelés alatt még mindig gyorsabb, mint a 12 szálas Core i7-8700K, ezzel a HT kivonásával is megmaradt az Intel-termékcsoportok közti lineáris fejlődés.

A 9. generációs Core i5-ök szintén hat maggal érkeznek és nem rendelkeznek hyperthreadinggel, akár az őket megelőző Coffee Lake generáció tagjai. A 95W Core i5-9600K 3,7GHz alap órajelen üzemel és 4,6GHz-re boostolható. Az Intel mindegyik magot 1,5MB L3 gyorsítótárral látta el, ami így összesen 9MB.

Alaplap kompatibilitás

A 9. generáció alap CPU-i a már létező 300-as sorozatú alaplapokra érkeztek meg egy BIOS frissítés után, majd elérhetővé váltak az új Z390-es alaplapok. A Core i9-9900K amúgy elég sokat fogyaszt ahhoz, hogy a tápellátó áramkör milyensége egy fontos tényező legyen alaplap választáskor, különösen, ha komolyabb overclockolást tervezünk. Ennek megfelelően a high-end Z390-es alaplapok többsége robusztusabb áramkörökkel rendelkezik, mint a Z370-es modellek.

A Core i9-9900K mellé különösen ajánlott egy masszív processzorhűtő beszerzése is, mivel a nyolcmagos modell ugyanazon hővezető megoldás mögött lapul, mint a korábbi hatmagos modellek, ami így a forrasztásos megoldás alkalmazása mellett is kihívást jelenthet a gyengébb hűtő rendszereknek. A gyártó által közöltek szerint egy 130W teljesítményű hűtő jelenti a belépő szintű megoldást. Ha tunningolással tervezünk, kötelező jelleggel vízhűtés fog kelleni, és még ebben az esetben is egy nem csúcskategóriás hűtő használata is visszafoghatja a csúcskategóriás processzort, amikor OC terén a legtöbbet akarjuk kihozni belőle.

Legújabb újdonságok

Miután az utóbbi hónapokban nagy sikert aratott az Intel három új zászlóshajója, a napokban a gyártó újabb bejelentéssel lepte meg a nagyérdeműt, miszerint hat újabb 9. generációs processzor megjelenésére számíthatunk a közeljövőben. Ezek a következők lesznek:

  • Intel Core i3-9350KF: 4-mag, 4-szál, integrált grafika nélkül, 4.0-4.6GHz órajellel
  • Intel Core i5-9400: 6-mag, 6-szál, Intel UHD Graphics 630 grafikával, 2.9-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i5-9400F: 6-mag, 6-szál, integrált grafika nélkül, 2.9-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i5-9600KF: 6-mag, 6-szál, integrált grafika nélkül, 3.7-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i7-9700KF: 8-mag, 8-szál, integrált grafika nélkül, 3.6-4.9GHz órajellel
  • Intel Core i9-9900KF: 8-mag, 16-szál, integrált grafika nélkül, 3.6-5.0GHz órajellel

A hat új processzorból öt modell része a F-sorozatnak, amiből kivették a korábban majdnem minden Intel processzor részét képező integrált grafikát. Ezzel törekedhetnek a költségek csökkentésére, vagy a jobb hőprofilra és alacsonyabb energiafogyasztásra, ami szintén lehetőséget ad az OC teljesítmény kimaxolására.

Az Intel közlése szerint az új F-sorozat első tagja, a Core i3-9350K még ebben a hónapban elérhető lesz, több másik CPU megjelenése pedig a második negyedévre várható.

Egyelőre nincsenek információk arról, pontosan mennyibe kerülnek majd a legújabb 9. generációs processzorok, de ha a fent említett módosítások miatt tényleg nyomottabb áron jelennek meg, ezzel számos AMD processzor esetében dönthet úgy a vásárló, hogy inkább az Intel hasonló teljesítményű CPU-ját veszi. Mivel ma a középkategóriás és high-end asztali PC-k tekintélyes hányada dedikált videokártyát használ, az Intel proccesszorok integrált csipjei gyakran kárba vesznek, így egy sor olcsóbb, GPU nélküli processzor kiadásával az Intel újra teret nyerhet egy nagyobb piaci szegmensben, amit korábban az AMD javára elveszített.

Összességében elmondható, hogy az AMD előretörése az Intel fejlesztéseire is jótékony hatással volt. A 9. generációs processzorok megjelenésével egy sor régi hagyományt szakított meg a cég: áttértek egy olyan hőelvezetési megoldás alkalmazására, ami miatt sokan választották korábban a piaci rivális által gyártott CPU-kat. Több maggal látták el az újgenerációs processzorokat, és akár saját fejlesztásek visszavágásával is törekedtek a költségcsökkentésre, és úgy tűnik, a 9. generáció esetében azzal a hagyománnyal is szakítanak, hogy az Intel processzorok többsége eddig - gyakran felesleges - integrált GPU-val rendelkezett, emiatt szükségképpen drágább is volt. A piaci verseny éleződésével végül a felhasználó jár jól, de annyi biztos, hogy egy sor újabb, bivalyerős processzorral gazdagodott a felhozatal, amikor a mára sokkal inkább hagyománnyá váló “Intel, vagy AMD?” kérdéskörben kell vásárlói döntéseket hoznunk.

NTG - PCX

2019. 01. 10

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.