Régi hagyományokkal szakít az Intel processzorok 9. generációja

Az Intel legújabb sorozatú, asztali PC-khez kiadott processzorai számos új változást hoztak, melyekkel a gyártó kifejezetten a nagyteljesítményû CPU-k rajongóinak próbált kedvezni. Az újabb sorozattal az Intel akár nyolcmagos processzorokat kínál, magasabb órajellel és látványosan jobb hõelvezetési képességgel. A kiemelkedõ teljesítményhez persze vastagabb pénztárca és nagyobb processzorhûtõ is kell, az árak mellett az energiafogyasztás növekedésére is számíthatunk. Az Intel több régi gyakorlattól is eltért a 9. generáció bõvítése során, de ez minden szempontból a felhasználó elõnyére válik.

A 9. generációnak kiemelkedõ példánya a Core i9-9900K, ez az új sorozatú Intel processzorok új zászlóshajója. Nyolc magja van és hyperthreading technológiával látták el, alapfrekvenciája 95W fogyasztással 3,6GHz, ami két magon 5GHz-re növelhetõ. Memóriatámogatása kétcsatornás DDR4-2666-ig terjed. A Core i9-9900K a 8. generációval kiadott Core i7-8086K-ra épül, ehhez adtak hozzá két magot, valamint egy helyett két magra érvényes az 5GHz turbó órajel. Az összes mag esetében 4,7GHz a turbó órajel.

Szintén nyolc maggal rendelkezik a Core i7-9700K, csak hyperthreading technológia nélkül. Ennek alap órajele szintén 3,6GHz azonos fogyasztás mellett, de csak egyetlen magon és csak 4,9GHz-re turbózható. A Core i7-9700K a Core i7-8700K közvetlen továbbfejlesztésének tekinthetõ. Bár mindkét csip ugyanarra a Coffee Lake mikroarchitektúrára épül, a 9700K-nak kettõvel több magja és jobb turbó teljesítménye van, ugyanakkor magonként kevesebb (1,5MB) L3 gyorsítótárral rendelkezik.

Egy másik fontos, overclocking-hangsúlyos processzor a Core i5-9600K, ennek hat magja van, hyperthreading technológia nélkül. Szintén számos hasonlóságot mutat az elõzõ generációs Core i5-tel, csak magasabb az órajele. A három overclockolható CPU magonkénti turbó órajele a következõképpen alakul:


A turbózási potenciál kapcsán említendõ, hogy a 9. generációs processzorok esetében már forrasztás van a lapka és a hõvezetõ lapka közt. Az Intel korábban egy olcsóbb megoldást alkalmazott, mindössze hõvezetõ pasztát kentek a lapka és IHS közé, aminek jóval alacsonyabb hõvezetési értéke van a forrasztásnál, ami arra ösztönözte a felhasználókat, hogy lecseréljék a gyárilag kapott olcsóbb anyagot. Az a tény, hogy a 9 generációs processzorok hõvezetõ paszta helyett forrasztással érkeznek, garancia arra, hogy ezek a CPU-k jobban hûthetõek, következésképp OC terén is némileg jobb eredményt tudnak elérni.

Az Intel CPU-k 9. generációja a Coffee Lake platformra lett alapozva, és annak okán, hogy a mikroarchitektúrán nem változtattak, a 8. generációs processzorok frissebb változatának tekinthetõek, ahol ugyanazon elemek némileg más elrendezésben kaptak helyet. Nem újdonság ez az Inteltõl, hiszen a Coffee Lake eleve a Kaby Lake újragondolt változata volt, ami viszont a Skylake újragondolt változata, tehát a 9. generáció a Skylake sokadszori felújításának is mondható.

Ami ezt bonyolultabbá teszi, az a nyolcmagos CPU-k kiadása. Annak érdekében, hogy az Intel nyolcmagos processzorokat kezdjen gyártani, újra optimalizálni kellett a gyártási folyamatot - az Intel új maszkokat kellett tervezzen a gyártósorra, mert a korábbiak csak hat magig (elõtte négy) terjedtek. A gyártás optimalizálása pedig rendszerint nagyobb órajellel és teljesítménnyel ajándékozza meg a felhasználót, ezt láthatjuk a 9. generációs processzoroknál is.

HyperThreading és L3 gyorsítótár

A 9. generáció tagjai közül a Core i9 modellek esetében aktív a HyperThreading technológia. Ez egyrészt megtartja az Intel processzorok esetében látható lineáris fejlõdést, az olcsóbb modellek nem versengenek a drágábbakkal (pl. egy négymagos processzor HyperThreadinggel lekörözne egy hatmagos, HyperThreading nélküli CPU-t). Másrészt, ez bizonyos szempontból stabilabbá is teszi az olcsóbb modelleket, amiért az egyes programszálak nem versengenek a magonként eltérõ maximális erõforrásért.

A 9. generációs processzorok esetében az L3 gyorsítótár magonkénti mérete is mutat érdekességeket. A korábbi generációnál a Core i7 modellek magonként 2MB L3 gyorsítótárral rendelkeztek, míg a Core i5 esetében ez 1,5MB volt, a Core i3 esetében pedig mindkét esetre volt példa. A 9. generációval az Intel csak a Core i9 modelleknek adta a teljes 2MB értéket, Core i7 esetében a magonkénti L3 cache 1,5MB marad.

Az Intel 9. generációjának megjelenése jelzés értékû, a nyolcmagos processzorok gyártásából itt azonnal arra következtethetünk, hogy a Ryzen gyártmányok elõretörésére adott kényszerû válasznak lehetünk szemtanúi. A nyolcmagos/ 16 szálas Core i9(-ek) megjelenésével az Intel a legmagasabb órajel processzort adta ki, amit valaha láthatunk a mainstreamet célzó processzorok piacán, emellett a két plusz maggal feltunningolt Core i7 és újratervezett Core i5 is erõsítheti bennünk ezt a meggyózõdést. Az AMD sokmagos processzorai, ehhez képest agresszívan leszorított árai lépésre kényszerítették az Intelt, ebbõl lett például a Core i9-9900K, ami extravagáns csomagolásával is némileg arra emlékeztet, ahogyan az AMD próbálta elkápráztatni a vásárlókat a Threadripper sorozat különleges külsõ megjelenésével. Szintén a több magnak köszönhetõ, hogy az Intel elhagyta az olcsó hõvezetõ paszta használatát és a Core i9 processzorok a lapka és hõelvezetõ részek közt már forrasztással érkeznek, ami így jobb hõvezetõ képességet és magasabb overclock értékeket eredményez.

A Core i9-9900K határozottan a leggyorsabb és legdrágább processzorok egyike, talán pont emiatt fog a felhasználó inkább Core i7-et venni, de akinek belefér a keretbe, annak határozottan megéri az árát. Az új K-sorozat tagjai az Intel 14nm-es gyártási technológiájával készülnek, integrált UHD 630 grafikával rendelkeznek és könnyedén overclockolhatóak, emellett kétcsatornás DDR4-2666 memóriát kezelnek. Az Intel a RAM sûrûség terén is válaszolt a kihívásra, és duplájára (128GB) növelte a támogatott maximális memóriamennyiséget.

A Core i9-9900K esetében a fentiekben említett forrasztás gondoskodik a jobb hõleadásról, így alap órajelen a plusz két maggal ellátott processzor nem meríti ki a 95W jelentette kereteket. Továbbá, a -9900K modellek alap órajele 3,6GHz, ami két plusz mag mellett is 100MHz-el alacsonyabb a korábbi generációs Core i7-8700K értékeinél. A hõvezetõ paszta helyett kapott forrasztás azonban nagyban javítja az overclockolási potenciált, tehát akik korábban ugyanezen gyakorlat miatt dícsérték az AMD-t, most ugyanezt megtehetik az Intel esetében is. A Core i9-9900K két aktív mag esetén 5.0GHz sebességre képes, ezzel lekörözve a Core i7-8086K-t, ami egymagon hozott ugyanilyen teljesítményt. Mint a fenti táblázatból is kivehetõ, az Intel a nyolcmagos modellek esetében a feszültség/órajel kiegyensúlyozására törekszik. Mindegyik boost érték esetében magasabb szorzó érvényesül, mint a korábbi generációs modelleknél, ami tovább fokozza az Intel processzorok versenyképességét gamer körökben, hiszen képesek nagyobb terhelés mellett is felvenni a versenyt a Ryzen hasonló kategóriájú termékeivel.

Ahogy az sejthetõ, a -9900K plusz magjai két további 2MB-os szeletet jelentenek az L3 gyorsítótárban, ami így a teljes CPU esetében összesen 16MB-ra nõtt. A Core i7-9700K ugyanazzal a 12MB L3 gyorsítótárral érkezik, mint az elõdje, ugyanakkor ez magonként kisebb cache-t jelent. Az Intel Core i7 sorozata esetében hagyományosan aktív a hyperthreading technológia, ami lehetõvé teszi, hogy egyetlen fizikai mag két programszálat kezeljen, ezzel nagyban javítva a teljesítményt. A Kaby Lake alapú processzorok esetében legfeljebb négy magon nyolc szál futhat, míg a Cofee Lake gyártmányoknál ez hat mag és 12 szál a high-end modellek esetében. A 95W teljesítményû Core i7-9700K szakít ezzel a tradícióval – nyolcmagos, de nem rendelkezik HT támogatással. Ha azzal számolunk, hogy a HT 15-20%-os teljesítményjavulást jelent – ideális körülmények közt -, a Core i7-9700K nyolc magos nyolc szálas CPU általános terhelés alatt még mindig gyorsabb, mint a 12 szálas Core i7-8700K, ezzel a HT kivonásával is megmaradt az Intel-termékcsoportok közti lineáris fejlõdés.

A 9. generációs Core i5-ök szintén hat maggal érkeznek és nem rendelkeznek hyperthreadinggel, akár az õket megelõzõ Coffee Lake generáció tagjai. A 95W Core i5-9600K 3,7GHz alap órajelen üzemel és 4,6GHz-re boostolható. Az Intel mindegyik magot 1,5MB L3 gyorsítótárral látta el, ami így összesen 9MB.

Alaplap kompatibilitás

A 9. generáció alap CPU-i a már létezõ 300-as sorozatú alaplapokra érkeztek meg egy BIOS frissítés után, majd elérhetõvé váltak az új Z390-es alaplapok. A Core i9-9900K amúgy elég sokat fogyaszt ahhoz, hogy a tápellátó áramkör milyensége egy fontos tényezõ legyen alaplap választáskor, különösen, ha komolyabb overclockolást tervezünk. Ennek megfelelõen a high-end Z390-es alaplapok többsége robusztusabb áramkörökkel rendelkezik, mint a Z370-es modellek.

A Core i9-9900K mellé különösen ajánlott egy masszív processzorhûtõ beszerzése is, mivel a nyolcmagos modell ugyanazon hõvezetõ megoldás mögött lapul, mint a korábbi hatmagos modellek, ami így a forrasztásos megoldás alkalmazása mellett is kihívást jelenthet a gyengébb hûtõ rendszereknek. A gyártó által közöltek szerint egy 130W teljesítményû hûtõ jelenti a belépõ szintû megoldást. Ha tunningolással tervezünk, kötelezõ jelleggel vízhûtés fog kelleni, és még ebben az esetben is egy nem csúcskategóriás hûtõ használata is visszafoghatja a csúcskategóriás processzort, amikor OC terén a legtöbbet akarjuk kihozni belõle.

Legújabb újdonságok

Miután az utóbbi hónapokban nagy sikert aratott az Intel három új zászlóshajója, a napokban a gyártó újabb bejelentéssel lepte meg a nagyérdemût, miszerint hat újabb 9. generációs processzor megjelenésére számíthatunk a közeljövõben. Ezek a következõk lesznek:

  • Intel Core i3-9350KF: 4-mag, 4-szál, integrált grafika nélkül, 4.0-4.6GHz órajellel
  • Intel Core i5-9400: 6-mag, 6-szál, Intel UHD Graphics 630 grafikával, 2.9-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i5-9400F: 6-mag, 6-szál, integrált grafika nélkül, 2.9-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i5-9600KF: 6-mag, 6-szál, integrált grafika nélkül, 3.7-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i7-9700KF: 8-mag, 8-szál, integrált grafika nélkül, 3.6-4.9GHz órajellel
  • Intel Core i9-9900KF: 8-mag, 16-szál, integrált grafika nélkül, 3.6-5.0GHz órajellel

A hat új processzorból öt modell része a F-sorozatnak, amibõl kivették a korábban majdnem minden Intel processzor részét képezõ integrált grafikát. Ezzel törekedhetnek a költségek csökkentésére, vagy a jobb hõprofilra és alacsonyabb energiafogyasztásra, ami szintén lehetõséget ad az OC teljesítmény kimaxolására.

Az Intel közlése szerint az új F-sorozat elsõ tagja, a Core i3-9350K még ebben a hónapban elérhetõ lesz, több másik CPU megjelenése pedig a második negyedévre várható.

Egyelõre nincsenek információk arról, pontosan mennyibe kerülnek majd a legújabb 9. generációs processzorok, de ha a fent említett módosítások miatt tényleg nyomottabb áron jelennek meg, ezzel számos AMD processzor esetében dönthet úgy a vásárló, hogy inkább az Intel hasonló teljesítményû CPU-ját veszi. Mivel ma a középkategóriás és high-end asztali PC-k tekintélyes hányada dedikált videokártyát használ, az Intel proccesszorok integrált csipjei gyakran kárba vesznek, így egy sor olcsóbb, GPU nélküli processzor kiadásával az Intel újra teret nyerhet egy nagyobb piaci szegmensben, amit korábban az AMD javára elveszített.

Összességében elmondható, hogy az AMD elõretörése az Intel fejlesztéseire is jótékony hatással volt. A 9. generációs processzorok megjelenésével egy sor régi hagyományt szakított meg a cég: áttértek egy olyan hõelvezetési megoldás alkalmazására, ami miatt sokan választották korábban a piaci rivális által gyártott CPU-kat. Több maggal látták el az újgenerációs processzorokat, és akár saját fejlesztásek visszavágásával is törekedtek a költségcsökkentésre, és úgy tûnik, a 9. generáció esetében azzal a hagyománnyal is szakítanak, hogy az Intel processzorok többsége eddig - gyakran felesleges - integrált GPU-val rendelkezett, emiatt szükségképpen drágább is volt. A piaci verseny élezõdésével végül a felhasználó jár jól, de annyi biztos, hogy egy sor újabb, bivalyerõs processzorral gazdagodott a felhozatal, amikor a mára sokkal inkább hagyománnyá váló “Intel, vagy AMD?” kérdéskörben kell vásárlói döntéseket hoznunk.

NTG - PCX

2019. 01. 10

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál?
Memória késleltetés az egyik legfontosabb, mégis sokszor félreértett tényező, amikor RAM-ot választasz vagy a számítógéped teljesítményét próbálod megérteni.
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Mit jelent a memória késleltetés?
Hogyan működik a memória a háttérben?
Memória késleltetés és órajel kapcsolata
Mi az a CAS Latency (CL)?
Milyen hatása van a teljesítményre?
DDR generációk és késleltetés
Mikor érdemes figyelni a késleltetésre?
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Amikor a számítógéped működik, folyamatosan adatokat mozgat a háttértár és a processzor között. Ebben a folyamatban a RAM, vagyis a rendszermemória tölti be a köztes szerepet. Ez az a terület, ahol az éppen használt programok és adatok ideiglenesen tárolódnak, hogy a CPU gyorsan hozzáférjen.
Minél gyorsabb a RAM, annál gördülékenyebben futnak a programok, legyen szó böngészésről, játékról vagy komolyabb munkáról. De a sebességet nem csak az határozza meg, amit a dobozon látsz MHz-ben. Van egy másik tényező is, ami legalább ennyire fontos, és ez a memória késleltetés.
Mit jelent a memória késleltetés?
A memória késleltetés azt az időt jelenti, ami eltelik aközött, hogy a processzor adatot kér a RAM-tól, és aközött, hogy ezt az adatot ténylegesen meg is kapja.
Egyszerűbben fogalmazva ez a válaszid�
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.