2019. 01. 10

Régi hagyományokkal szakít az Intel processzorok 9. generációja

Az Intel legújabb sorozatú, asztali PC-khez kiadott processzorai számos új változást hoztak, melyekkel a gyártó kifejezetten a nagyteljesítményû CPU-k rajongóinak próbált kedvezni. Az újabb sorozattal az Intel akár nyolcmagos processzorokat kínál, magasabb órajellel és látványosan jobb hõelvezetési képességgel. A kiemelkedõ teljesítményhez persze vastagabb pénztárca és nagyobb processzorhûtõ is kell, az árak mellett az energiafogyasztás növekedésére is számíthatunk. Az Intel több régi gyakorlattól is eltért a 9. generáció bõvítése során, de ez minden szempontból a felhasználó elõnyére válik.

A 9. generációnak kiemelkedõ példánya a Core i9-9900K, ez az új sorozatú Intel processzorok új zászlóshajója. Nyolc magja van és hyperthreading technológiával látták el, alapfrekvenciája 95W fogyasztással 3,6GHz, ami két magon 5GHz-re növelhetõ. Memóriatámogatása kétcsatornás DDR4-2666-ig terjed. A Core i9-9900K a 8. generációval kiadott Core i7-8086K-ra épül, ehhez adtak hozzá két magot, valamint egy helyett két magra érvényes az 5GHz turbó órajel. Az összes mag esetében 4,7GHz a turbó órajel.

Szintén nyolc maggal rendelkezik a Core i7-9700K, csak hyperthreading technológia nélkül. Ennek alap órajele szintén 3,6GHz azonos fogyasztás mellett, de csak egyetlen magon és csak 4,9GHz-re turbózható. A Core i7-9700K a Core i7-8700K közvetlen továbbfejlesztésének tekinthetõ. Bár mindkét csip ugyanarra a Coffee Lake mikroarchitektúrára épül, a 9700K-nak kettõvel több magja és jobb turbó teljesítménye van, ugyanakkor magonként kevesebb (1,5MB) L3 gyorsítótárral rendelkezik.

Egy másik fontos, overclocking-hangsúlyos processzor a Core i5-9600K, ennek hat magja van, hyperthreading technológia nélkül. Szintén számos hasonlóságot mutat az elõzõ generációs Core i5-tel, csak magasabb az órajele. A három overclockolható CPU magonkénti turbó órajele a következõképpen alakul:


A turbózási potenciál kapcsán említendõ, hogy a 9. generációs processzorok esetében már forrasztás van a lapka és a hõvezetõ lapka közt. Az Intel korábban egy olcsóbb megoldást alkalmazott, mindössze hõvezetõ pasztát kentek a lapka és IHS közé, aminek jóval alacsonyabb hõvezetési értéke van a forrasztásnál, ami arra ösztönözte a felhasználókat, hogy lecseréljék a gyárilag kapott olcsóbb anyagot. Az a tény, hogy a 9 generációs processzorok hõvezetõ paszta helyett forrasztással érkeznek, garancia arra, hogy ezek a CPU-k jobban hûthetõek, következésképp OC terén is némileg jobb eredményt tudnak elérni.

Az Intel CPU-k 9. generációja a Coffee Lake platformra lett alapozva, és annak okán, hogy a mikroarchitektúrán nem változtattak, a 8. generációs processzorok frissebb változatának tekinthetõek, ahol ugyanazon elemek némileg más elrendezésben kaptak helyet. Nem újdonság ez az Inteltõl, hiszen a Coffee Lake eleve a Kaby Lake újragondolt változata volt, ami viszont a Skylake újragondolt változata, tehát a 9. generáció a Skylake sokadszori felújításának is mondható.

Ami ezt bonyolultabbá teszi, az a nyolcmagos CPU-k kiadása. Annak érdekében, hogy az Intel nyolcmagos processzorokat kezdjen gyártani, újra optimalizálni kellett a gyártási folyamatot - az Intel új maszkokat kellett tervezzen a gyártósorra, mert a korábbiak csak hat magig (elõtte négy) terjedtek. A gyártás optimalizálása pedig rendszerint nagyobb órajellel és teljesítménnyel ajándékozza meg a felhasználót, ezt láthatjuk a 9. generációs processzoroknál is.

HyperThreading és L3 gyorsítótár

A 9. generáció tagjai közül a Core i9 modellek esetében aktív a HyperThreading technológia. Ez egyrészt megtartja az Intel processzorok esetében látható lineáris fejlõdést, az olcsóbb modellek nem versengenek a drágábbakkal (pl. egy négymagos processzor HyperThreadinggel lekörözne egy hatmagos, HyperThreading nélküli CPU-t). Másrészt, ez bizonyos szempontból stabilabbá is teszi az olcsóbb modelleket, amiért az egyes programszálak nem versengenek a magonként eltérõ maximális erõforrásért.

A 9. generációs processzorok esetében az L3 gyorsítótár magonkénti mérete is mutat érdekességeket. A korábbi generációnál a Core i7 modellek magonként 2MB L3 gyorsítótárral rendelkeztek, míg a Core i5 esetében ez 1,5MB volt, a Core i3 esetében pedig mindkét esetre volt példa. A 9. generációval az Intel csak a Core i9 modelleknek adta a teljes 2MB értéket, Core i7 esetében a magonkénti L3 cache 1,5MB marad.

Az Intel 9. generációjának megjelenése jelzés értékû, a nyolcmagos processzorok gyártásából itt azonnal arra következtethetünk, hogy a Ryzen gyártmányok elõretörésére adott kényszerû válasznak lehetünk szemtanúi. A nyolcmagos/ 16 szálas Core i9(-ek) megjelenésével az Intel a legmagasabb órajel processzort adta ki, amit valaha láthatunk a mainstreamet célzó processzorok piacán, emellett a két plusz maggal feltunningolt Core i7 és újratervezett Core i5 is erõsítheti bennünk ezt a meggyózõdést. Az AMD sokmagos processzorai, ehhez képest agresszívan leszorított árai lépésre kényszerítették az Intelt, ebbõl lett például a Core i9-9900K, ami extravagáns csomagolásával is némileg arra emlékeztet, ahogyan az AMD próbálta elkápráztatni a vásárlókat a Threadripper sorozat különleges külsõ megjelenésével. Szintén a több magnak köszönhetõ, hogy az Intel elhagyta az olcsó hõvezetõ paszta használatát és a Core i9 processzorok a lapka és hõelvezetõ részek közt már forrasztással érkeznek, ami így jobb hõvezetõ képességet és magasabb overclock értékeket eredményez.

A Core i9-9900K határozottan a leggyorsabb és legdrágább processzorok egyike, talán pont emiatt fog a felhasználó inkább Core i7-et venni, de akinek belefér a keretbe, annak határozottan megéri az árát. Az új K-sorozat tagjai az Intel 14nm-es gyártási technológiájával készülnek, integrált UHD 630 grafikával rendelkeznek és könnyedén overclockolhatóak, emellett kétcsatornás DDR4-2666 memóriát kezelnek. Az Intel a RAM sûrûség terén is válaszolt a kihívásra, és duplájára (128GB) növelte a támogatott maximális memóriamennyiséget.

A Core i9-9900K esetében a fentiekben említett forrasztás gondoskodik a jobb hõleadásról, így alap órajelen a plusz két maggal ellátott processzor nem meríti ki a 95W jelentette kereteket. Továbbá, a -9900K modellek alap órajele 3,6GHz, ami két plusz mag mellett is 100MHz-el alacsonyabb a korábbi generációs Core i7-8700K értékeinél. A hõvezetõ paszta helyett kapott forrasztás azonban nagyban javítja az overclockolási potenciált, tehát akik korábban ugyanezen gyakorlat miatt dícsérték az AMD-t, most ugyanezt megtehetik az Intel esetében is. A Core i9-9900K két aktív mag esetén 5.0GHz sebességre képes, ezzel lekörözve a Core i7-8086K-t, ami egymagon hozott ugyanilyen teljesítményt. Mint a fenti táblázatból is kivehetõ, az Intel a nyolcmagos modellek esetében a feszültség/órajel kiegyensúlyozására törekszik. Mindegyik boost érték esetében magasabb szorzó érvényesül, mint a korábbi generációs modelleknél, ami tovább fokozza az Intel processzorok versenyképességét gamer körökben, hiszen képesek nagyobb terhelés mellett is felvenni a versenyt a Ryzen hasonló kategóriájú termékeivel.

Ahogy az sejthetõ, a -9900K plusz magjai két további 2MB-os szeletet jelentenek az L3 gyorsítótárban, ami így a teljes CPU esetében összesen 16MB-ra nõtt. A Core i7-9700K ugyanazzal a 12MB L3 gyorsítótárral érkezik, mint az elõdje, ugyanakkor ez magonként kisebb cache-t jelent. Az Intel Core i7 sorozata esetében hagyományosan aktív a hyperthreading technológia, ami lehetõvé teszi, hogy egyetlen fizikai mag két programszálat kezeljen, ezzel nagyban javítva a teljesítményt. A Kaby Lake alapú processzorok esetében legfeljebb négy magon nyolc szál futhat, míg a Cofee Lake gyártmányoknál ez hat mag és 12 szál a high-end modellek esetében. A 95W teljesítményû Core i7-9700K szakít ezzel a tradícióval – nyolcmagos, de nem rendelkezik HT támogatással. Ha azzal számolunk, hogy a HT 15-20%-os teljesítményjavulást jelent – ideális körülmények közt -, a Core i7-9700K nyolc magos nyolc szálas CPU általános terhelés alatt még mindig gyorsabb, mint a 12 szálas Core i7-8700K, ezzel a HT kivonásával is megmaradt az Intel-termékcsoportok közti lineáris fejlõdés.

A 9. generációs Core i5-ök szintén hat maggal érkeznek és nem rendelkeznek hyperthreadinggel, akár az õket megelõzõ Coffee Lake generáció tagjai. A 95W Core i5-9600K 3,7GHz alap órajelen üzemel és 4,6GHz-re boostolható. Az Intel mindegyik magot 1,5MB L3 gyorsítótárral látta el, ami így összesen 9MB.

Alaplap kompatibilitás

A 9. generáció alap CPU-i a már létezõ 300-as sorozatú alaplapokra érkeztek meg egy BIOS frissítés után, majd elérhetõvé váltak az új Z390-es alaplapok. A Core i9-9900K amúgy elég sokat fogyaszt ahhoz, hogy a tápellátó áramkör milyensége egy fontos tényezõ legyen alaplap választáskor, különösen, ha komolyabb overclockolást tervezünk. Ennek megfelelõen a high-end Z390-es alaplapok többsége robusztusabb áramkörökkel rendelkezik, mint a Z370-es modellek.

A Core i9-9900K mellé különösen ajánlott egy masszív processzorhûtõ beszerzése is, mivel a nyolcmagos modell ugyanazon hõvezetõ megoldás mögött lapul, mint a korábbi hatmagos modellek, ami így a forrasztásos megoldás alkalmazása mellett is kihívást jelenthet a gyengébb hûtõ rendszereknek. A gyártó által közöltek szerint egy 130W teljesítményû hûtõ jelenti a belépõ szintû megoldást. Ha tunningolással tervezünk, kötelezõ jelleggel vízhûtés fog kelleni, és még ebben az esetben is egy nem csúcskategóriás hûtõ használata is visszafoghatja a csúcskategóriás processzort, amikor OC terén a legtöbbet akarjuk kihozni belõle.

Legújabb újdonságok

Miután az utóbbi hónapokban nagy sikert aratott az Intel három új zászlóshajója, a napokban a gyártó újabb bejelentéssel lepte meg a nagyérdemût, miszerint hat újabb 9. generációs processzor megjelenésére számíthatunk a közeljövõben. Ezek a következõk lesznek:

  • Intel Core i3-9350KF: 4-mag, 4-szál, integrált grafika nélkül, 4.0-4.6GHz órajellel
  • Intel Core i5-9400: 6-mag, 6-szál, Intel UHD Graphics 630 grafikával, 2.9-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i5-9400F: 6-mag, 6-szál, integrált grafika nélkül, 2.9-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i5-9600KF: 6-mag, 6-szál, integrált grafika nélkül, 3.7-4.1GHz órajellel
  • Intel Core i7-9700KF: 8-mag, 8-szál, integrált grafika nélkül, 3.6-4.9GHz órajellel
  • Intel Core i9-9900KF: 8-mag, 16-szál, integrált grafika nélkül, 3.6-5.0GHz órajellel

A hat új processzorból öt modell része a F-sorozatnak, amibõl kivették a korábban majdnem minden Intel processzor részét képezõ integrált grafikát. Ezzel törekedhetnek a költségek csökkentésére, vagy a jobb hõprofilra és alacsonyabb energiafogyasztásra, ami szintén lehetõséget ad az OC teljesítmény kimaxolására.

Az Intel közlése szerint az új F-sorozat elsõ tagja, a Core i3-9350K még ebben a hónapban elérhetõ lesz, több másik CPU megjelenése pedig a második negyedévre várható.

Egyelõre nincsenek információk arról, pontosan mennyibe kerülnek majd a legújabb 9. generációs processzorok, de ha a fent említett módosítások miatt tényleg nyomottabb áron jelennek meg, ezzel számos AMD processzor esetében dönthet úgy a vásárló, hogy inkább az Intel hasonló teljesítményû CPU-ját veszi. Mivel ma a középkategóriás és high-end asztali PC-k tekintélyes hányada dedikált videokártyát használ, az Intel proccesszorok integrált csipjei gyakran kárba vesznek, így egy sor olcsóbb, GPU nélküli processzor kiadásával az Intel újra teret nyerhet egy nagyobb piaci szegmensben, amit korábban az AMD javára elveszített.

Összességében elmondható, hogy az AMD elõretörése az Intel fejlesztéseire is jótékony hatással volt. A 9. generációs processzorok megjelenésével egy sor régi hagyományt szakított meg a cég: áttértek egy olyan hõelvezetési megoldás alkalmazására, ami miatt sokan választották korábban a piaci rivális által gyártott CPU-kat. Több maggal látták el az újgenerációs processzorokat, és akár saját fejlesztásek visszavágásával is törekedtek a költségcsökkentésre, és úgy tûnik, a 9. generáció esetében azzal a hagyománnyal is szakítanak, hogy az Intel processzorok többsége eddig - gyakran felesleges - integrált GPU-val rendelkezett, emiatt szükségképpen drágább is volt. A piaci verseny élezõdésével végül a felhasználó jár jól, de annyi biztos, hogy egy sor újabb, bivalyerõs processzorral gazdagodott a felhozatal, amikor a mára sokkal inkább hagyománnyá váló “Intel, vagy AMD?” kérdéskörben kell vásárlói döntéseket hoznunk.

NTG - PCX

2019. 01. 10

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban?
Ha most állsz egy új számítógép vagy laptop vásárlás előtt, biztosan te is elakadtál már azon a kérdésen, hogy vajon az AMD vagy Intel processzor közül melyik éri meg jobban. Ez az örök vita, ami talán sosem fog teljesen eldőlni, hiszen mindkét gyártó rendelkezik erős előnyökkel és bizonyos kompromisszumokkal.
Ahhoz, hogy igazán jól tudj dönteni, fontos, hogy átfogó képet kapj a különbségekről, a technológiákról és arról, hogy milyen igényekhez melyik processzor passzol leginkább.
Ebben a cikkben olyan tapasztalatokra és szakmai ismeretekre támaszkodva segítek neked eligazodni az AMD vagy Intel processzor kérdésében, hogy ne csak a marketing szlogenekre, hanem a valódi teljesítményre és felhasználói élményre alapozd a választásodat.
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Teljesítmény: nem csak az órajel számít
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: hol kapsz többet a pénzedért?
Kompatibilitás és platform támogatás
Milyen felhasználóknak melyik processzor ajánlott?
Jövőállóság és technológiai újítások
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Az AMD és az Intel története több évtizedre nyúlik vissza, és mindkét cég rengeteget fejlődött az elmúlt években. Az Intel hosszú ideig szinte egyeduralkodó volt a processzorgyártásban, de az AMD az ut

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között
Ha érdekelnek a processzor típusok, akkor biztosan találkoztál már az Intel és az AMD nevekkel. Ezek a két nagy óriás gyakorlatilag uralja a piacot, és bármilyen számítógép összerakásánál vagy vásárlásánál alapvető kérdés, hogy melyik gyártó termékét válaszd. A különbségek sokszor nemcsak technikai részletekben rejlenek, hanem abban is, hogyan működnek, milyen felhasználói élményt nyújtanak, vagy mennyire passzolnak az igényeidhez.
Ebben a cikkben átvezetlek a legfontosabb tudnivalókon az Intel és az AMD processzor típusok között, hogy könnyebben eligazodj a világukban.
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Intel és AMD: eltérő megközelítés a processzor típusok terén
Architektúra és technológiai újítások
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: melyik a jobb választás?
Kompatibilitás és platformok
Overclocking és tuning lehetőségek
Piaci pozíció és innovációk
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Mielőtt belemennénk az Intel és AMD közti különbségekbe, érdemes megérteni, hogy mit is jelent egy processzor. A processzor, vagy más néven CPU (Central Processing Unit), az a számítógép agya, amely elvégzi az utasításokat, futtatja a programokat, és koordinálja a gép működését. Az elmúlt évtizedekben mindkét gyártó hatalmas fejlőd�

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt
A processzor sebesség az egyik legfontosabb mérőszám, amit akkor nézünk, amikor új számítógépet vagy laptopot választunk. De ha őszinték vagyunk, nem mindig olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor hallod, hogy minél magasabb a GHz, annál gyorsabb a gép, pedig ennél sokkal több minden befolyásolja a valós teljesítményt.
Ha tényleg meg szeretnéd érteni, mitől gyors vagy lassú a processzorod, akkor ebben a cikkben szeretnék neked segíteni egy igazán átfogó képet adni.
Mi is pontosan a processzor sebesség?
Az architektúra jelentősége
Magok száma és párhuzamos feldolgozás
Cache memória szerepe a sebességben
Az órajel és a teljesítmény kapcsolata
Hőmérséklet és hűtés hatása
RAM és egyéb komponensek szerepe
Szoftveres tényezők és optimalizáció
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi is pontosan a processzor sebesség?
A processzor sebesség általában a CPU órajelét jelenti, amit gigahertzekben (GHz) mérnek. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a processzor másodpercenként hány ciklust tud végrehajtani. Minél magasabb ez a szám, elvileg annál több műveletet képes elvégezni egy másodperc alatt. Viszont ez az egyszerű magyarázat nem fedi le a teljes valóságot, hiszen a modern processzorokban sokkal több tényező is közrejátszik a teljesítményben, mint pusztán az órajel.
Emellett fontos megérte
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.