2019. 04. 29

Turing teszt - Egymás mellett a GTX 1650, 1660 és 1660Ti videokártya

A legidősebb herceg, a középső fiú és a kis mostohatestvér: kissé túlárazott lett a Geforce GTX 1650?

A legkisebb Turing érkezésével majdnem teljessé vált az aktuális paletta, hiszen már hallani a GTX 1650Ti-ról is. Amíg arról is megérkeznek az első értékelhető adatok, lássuk, hogy mit kínál számunkra a három testvér, név szerint a GTX 1650, 1660 és 1660Ti.

A két jól sikerült és korrekt árú GTX 16-os GPU után, végül befutott a GTX 1650, az új Turing alapú kártyacsalád belépő szintű és talán utolsó előtti darabja. A Geforce kissé váratlan, ám indokolható lépést tett az GTX 16-os széria bevezetésével, mivel az RTX sorozat tagjai minden pozitív tulajdonságuk ellenére megosztották a közönséget. Az RTX-ek értelemszerűen erősebbek és modernebbek mint a Pascal architektúrára épülő GTX 10-es széria, ám a nagy hévvel beharangozott, de még csak szűk körben alkalmazható sugárkövetés, illetve a DLSS rövidítés mögött megbújó élsimítási megoldás nem mindenki számára érte meg az igen vaskos felárat. Erre érkezett válaszként a megújított GTX széria, ami a friss Turing architektúrát megtartotta, az RT és Tensor magokat azonban elhagyta, így lehetővé téve egy jobb ár/teljesítmény arányú eszköz piacra bocsátását. Lehetőségünk adódott az új kártyák tesztelésére, így egy 4GB-os RX570 közreműködésével mi is megnézzük, hogy mit tudnak az új GTX-ek.

A három Turing és a magányos RX570


A GTX 16-os sorozata egy új tervezésű chipen alapul, tehát nem már legyártott alkatrészek lebutításáról, vagy az RTX-ek utólagos korlátozásáról és átcímkézéséről van szó, sokkal inkább egy játékosokat megcélzó célhardverről, ami az aktuális felhasználói igényeket igyekszik kielégíteni, egészen a közép kategória legtetejéig. Az RTX-től örökölt Turing architektúrának, illetve az átalakult SM-eknek (Streaming Multiprocessor) köszönhetően, az Nvidia is átállt a hatékonyabb aszinkron architektúrára, ez az újítás pedig nem csak azért dicséretes vagy időszerű, mert az AMD már évek óta alkalmazza. A megváltozott belső szerkezetű SM-ekben most már párhuzamosan is végbemehetnek a különböző típusú lebegőpontos számítások, míg a Pascal esetében ezek a folyamatok nem különültek el és félbeszakították egymást. Elérhetővé váltak az úgynevezett félpontos számítások is, melyek többek között olyan speciális effektek megjelenítését segítik mint a víz, vagy más, alacsonyabb pontosságot igénylő műveletek. Ez lényegében bővíti a játékfejlesztők mozgásterét, és hasznos mennyiségű extra képkockát jelent a játékosoknak. Az aszinkron tehát teret enged a Vulkan és DirectX 12 API-k megfelelő alkalmazásának, ami a jövőre nézve jobb teljesítményt, de legalábbis hatékonyabban kihasználható hardvereket jelenthet. 
Ahogy azt az első adatok alapján sejteni lehetett, referencia modellek a széria egyik tagjához sem készültek, a gyártópartnerek mindhárom modell esetében, a megadott ajánlások alapján készíthették el saját megoldásaikat. A három tagúvá bővült GTX 16-os család, a legerősebb GTX 1660Ti-vel mutatkozott be, ezt követte a GTX 1660, és végül a minden értelemben sereghajtónak számító GTX 1650 érkezett meg. Az összefoglalónkban mi is a megjelenés sorrendjét követtük, nézzük tehát, hogy mit kínál a GTX 1660Ti.

GTX 1660Ti

WINDFORCE 2X hűtőrendszer, ellentétesen forgó ventilátorokkal


A GTX 1660Ti-t rendesen megelőzte a híre, és már a megjelenés előtti hónapokban körvonalazódott, hogy az új széria első darabja nem a csúcskategóriás RTX modellek, de még csak nem is a Pascal architektúra legfelső szegmensének alternatívája lesz. Sokkal inkább a GTX 1060 helyiértékére várták, és ez többé-kevésbé be is igazolódott, ám sokak örömére ennél még többet kínál. Ahogy fentebb leírtuk, a Turing előnyei számos ponton lekörözik a Pascalban rejlő lehetőségeket, hiszen csökkent a csíkszélesség, nőtt a tranzisztorok és a CUDA magok száma, esetünkben pedig fejlődött a memória, összességében pedig számítási teljesítmény. Az Nvidia a GTX 1660Ti gyári értékeit 1536 CUDA magban és 1500Mhz-es alap órajelben határozta meg, a GDDR5-ös memóriát pedig a jóval fejlettebb GDDR6-os változat váltja. Összehasonlítás gyanánt, az adatsín maradt 192-bit, viszont míg a 6GB-os GTX 1060 GDDR5 memóriájának sebessége még 8Gbps-on tetőzött, a 1660Ti 12Gbps sebességre képes, ami mellett a 256-tal több CUDA mag, vagy az 1770MHzi-g terjedő Boost órajel nem is tűnik olyan extrémnek. Főleg akkor nem, ha számításba vesszük a kártyában rejlő tuningpotenciált, amivel egészen komoly eredményeket érhetünk el.

Hátlapi védőborítás és 6 pines tápcsatlakozó


Való igaz, az Nvidia még nem jutott el a 7nm-es csíkszélességen történő gyártásig, ám ez a végfelhasználókat jelenleg aligha izgatja, mivel a tesztek alapján a kártya nagyjából 40%-ot ver a GTX 1060-ra, és ezzel kényelmesen besorol a GTX 1070 és a 1070 Ti közé. Érdekes lehet, hogy annak ellenére képes erre a teljesítményre, hogy a GTX 1070 gyárilag 384-gyel több CUDA core-t tartalmazott, ez pedig igazolni látszik a Turing létjogosultságát, rávilágít a CUDA magok fejlődésére, és az aszinkron architektúrában rejlő lehetőségekre is. Az AMD ebben az árkategóriában jelenleg az RX590-et versenyezteti, ám a sok éves Polaris architektúra továbbcsiszolt változata sem fogyasztásban, sem teljesítményben nem tudja lenyomni a 1660Ti-t. A következő lépcsőfok a Vega 56 lehetne, ám az előzetes várakozásokkal ellentétben a Vega széria nem lett olcsóbb az új GTX-ek megjelenésével. A megfagyott árakat első sorban a költséges HBM2 memóriáknak köszönhetjük, így a VEGA 56 hiába gyorsabb adott esetben akár 10%-kal, ha ez végül 30%-kos többletköltséget jelent a vásárlóknak. Néhány áruház ugyan levitte pár modell árát, ám ez csak egy szűkös készlet erejéig volt elérhető, és jelenleg szinte esélytelen a 100 000 Ft környékére csökkentett áron beszerezni. Még ha éveket is kellett várnunk, végre valóban értékelhető generációs ugrásról beszélhetünk, a GTX 1660Ti pedig elsősorban azok számára izgalmas választás, akiknek GTX 1070-nél gyengébb eszközük van és mostanában terveznek videokártyát vásárolni, így korrekt árazás mellett juthatnak kiváló teljesítményhez. Az Nvidia ügyesen, és valószínűleg tudatosan foltozta be ezt a piaci rést, a bizonytalan vásárlóknak ugyanakkor azt javasoljuk, hogy várják meg az AMD hamarosan esedékes bejelentéseit, ugyanis a 7nm-es gyártósorokról érkező új Navi GPU-k nagyot fordíthatnak a kockán.

A tesztben a fenti képeken is látható GeForce GTX 1660 Ti WINDFORCE OC 6G képviseli a sorozat felős szegmensét. A kártya a Gigabyte gyáriag tuningolt változata, a magórajel pedig egyenesen 1845 MHz-ig emelkedik, amit a vállalkozószellemű felhasználók megkísérelhetnek még tovább is emelni. A 6GB GDDR6 memória a 12000 MHz-es. A megemelt értékek nyomán fellépő hőségre a WINDFORCE 2X hűzőrendszerrel készült fel a gyártó, ami két 100mm-es ventilátorral dolgozik, melyek ellentétes irányban forognak. Természetesen a zajszintre is ügyeltek, alacsony terhelés mellett pedig a már megszokott módon mozdulatlanul maradnak a ventilátorok. A beépítés az ATX szabványhoz igazodik, tehát egy átlagos számítógépháznak nem okoz majd gondot a 265mm-es hosszúság, a nem egészen 121mm-es szélesség és az alig több mint 40mm-es magasság. A legtöbbet a PCI-Express 3.0 x16 csatlakozón hozhatjuk ki belőle; a tápegység egy 8 tűs csatlakozón biztosítja a többlet energiát, a megjelenítőket pedig három DisplayPort 1.4, és egyetlen HDMI 2.0b fogadja. A kártya ára a teszt időpontjában 98 466 Ft volt.

GTX 1660

WINDFORCE 3X hűtés, RGB Fusion 2.0 16,7 millió színárnyalattal


A következő lépés tehát nem más mint a középső modell, a GTX 1660. A CUDA magok száma 1536-ról 1408-ra csökkent, ez pontosan 128-cal kevesebb mint a Ti változat esetében, ami nem meglepő az olcsóbb modell esetében. Az órajelek az Nvidia ajánlása alapján 1530 alap, illetve 1785 Boost értékekről indulhatnak, ám ez referencia modellek hiányában nem perdöntő, így akinek ez a kártya válik szimpatikussá, továbbra is választhat a különböző gyártók egyedi megoldásaiból. Lényeges visszalépést a memóriát tekintve láthatunk, ugyanis GDDR6-ról egyenesen a 2008-óta használatos GDDR5-ös generációhoz ugrunk, ezzel a középső modell átlépi a nagyjából 3 éves GDDR5X szabványt, és a legolcsóbb megoldást kínálja. A mennyiség maradt 6GB, ám a 192-bites adatsínen így csak 192 GB/másodperc sávszélességről beszélhetünk a 1660Ti 288GB-os értékéhez képest. A régi szabvány miatt, a kártya fogyasztása megegyezik a nagyobb testvérével, az általános érték mindkét példány esetében nagyjából 120W körül alakul, melyet egy 8 tűs csatlakozón keresztül biztosíthatunk.

Hátlapi védőborítással és 8 pines tápcsatlakozóval

A két modell között sokkal izgalmasabb hasonlóság, az NVENC, az Nvidia enkóder chipjének jelenléte, ami a streamelést, illetve a videorögzítést könnyíti meg a felhasználók számára. A fejlesztés megegyezik az RTX modellekben található változattal, és tökéletesen tehermentesíti a processzorunkat, mindezt úgy, hogy a játék alatt mérhető teljesítményt eközben nem befolyásolja. Jó hír, hogy a hagyományokhoz mérten ezek a kártyák is megőrizték az Nvida híresen jó tuningpotenciálját, így a merészebbek a megfelelő beállításokkal, elérhetik egy GTX1660 Ti sebességét is, ami nem kis dolog. Aki ilyen terveket dédelget, annak semmiképp sem javasoljuk kompakt méretű, és egyszerűbb hűtési megoldással rendelkező változat beszerzését, ezeket visszafogottabb felhasználásra, illetve kis méretű gépházakba javasoljuk.

Az aktuális középmezőnyt szintén egy Gigabyte képviseli, méghozzá egy GeForce GTX 1660 GAMING OC 6G. A magórajel 1860MHz-es magasságig tolható ki, ami a gyárilag ajánlott értékhez képest mindössze egy szolid 75Mhz-es emelés. Ennél minden bizonnyal jóval tovább is merészkedhetünk, ismerve az Nvidia kártyákban, és a GTX 16-os szériában rejlő ígéretes lehetőségeket. Ezt kiválóan támogatja, a 3db 80mm-es légterelővel szerelt WINDFORCE 3X hűtés is, a középső kerék pedig ebben az esetben is ellentétes irányba forog, mely több gyártó szerint is intenzívebb hűtést biztosít. A 6GB fedélzeti memória esetünkben már GDDR5-ös, és 8002 MHz-et teljesít. A méretek tekintetében 280mm-es hosszúságról, 116mm-es szélességről, és kerek 40mm-es magaságról beszélhetünk, a csatlakozókat pedig látszóalag a GeForce GTX 1660 Ti WINDFORCE OC 6G modellről tükrözték a Gigabyte mérnökei. A játékra szánt 1660 ára jelenleg 80 833 Ft.


GTX 1650

Twin Frozr 7 Thermal Design - TORX Fan 3.0 légterelőkkel


A GTX 1650, a Pascal sorozat belépő szintű játékra alkalmas kártyájának, a GTX 1050 vetélytársának ígérkezett, érkezését viszont a szokásosnál nagyobb titokzatosság övezte. A legtöbb új hardver esetében a különféle újságok, híroldalak kapnak egy-egy példányt az új termékekből, hogy a megjelenéskor már legyen megfelelő mennyiségű releváns eredmény, ami segíti a leendő vásárlókat. Ám ebben az esetben ez nem zajlott zökkenőmentesen, az Nvidia ugyanis egészen a megjelenés napjáig nem tette közzé a kártya használatához szükséges friss drivert, így hátráltatva a tesztek elkészülését. Nem épp szimpatikus húzás, és nem túl biztató kezdet, de nézzük, hogy mit is kínál a legkisebb Turing. A kártya 896 CUDA core-t tartalmaz, ez 640-nel (a 2GB-os 1050 pont 640 CUDA-t tartalmazott) kevesebb a GTX 1660Ti-ban található magoknál. A GPU alap órejele 1485 MHz, míg a Boost érték alap esetben 1665 Mhz, ám az Nvidia ezeknek az értékeknek a beállítását a gyártók elképzeléseire bízta. Az olcsóbb kártyához mérten itt is GDDR5 memóriát találunk, mégpedig 4GB-ot, ami 128-bites csatolófelülettel dolgozik. Ahogy ezt el is vártuk, ezzel megugorta a GTX 1050-ek 2, illetve 3 GB-os fedélzeti memóriáját, és megáll a 1050 Ti modelleken található mennyiségnél. Ez nem feltétlenül az a mértékű fejlődés, amire vártunk, ugyanis az AMD oldaláról az RX570 tekinthető az első számú vetélytársnak, amiből nagyjából azonos áron akár 8GB-os változatot is találhatunk. Még ha ez a memória mennyiség indokolatlannak is tűnik, a fellelhető tesztekből kiderül, hogy Full HD felbontás és ultra beállítások mellett számos játék megeszik 6GB-ot is. Igaz, hogy ebben az árkategóriában ritkán szokás extrém beállításokat alkalmazni, ám több éves címek esetén ez már nem irreális elvárás, és sajnálatos, hogy nem lesz rá lehetőségünk.

A választék: két DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.0b csatlakozó


A 1650 természetesen szintén a már tárgyalt Turing chipen alapszik, ám számottevő eltéréseket nem csak a memóriában, vagy a CUDA magok számában láthatunk. A teljesítményre vonatkozó információk mellett, az NVENC chipről sem lehetett sokat tudni, végül az Nvidia annyit válaszolt a feltett kérdésekre, hogy a Volta névvel illetett enkóder az előző generációs, vagyis a Pascal architektúrában szereplő megoldással egyenértékű. Ez különösen rossz hír mindazokra nézve, akik mostanáig vártak egy olcsó, de zökkenőmentes streamelésre, illetve videórögzítésre képes videokártyára. Aki idáig várt, és semmiképp nem szeretne lemondani az erősebb változatok által nyújtott megoldásról, ha teheti, mindenképp a 1660-at, vagy a Ti változatot válassza. Az Nvidia tehát kissé rosszul pozicionálta ezt a modellt, tekintve, hogy az RX570 sok esetben hajlamos magasabb teljesítmény elérésére, az pedig egy nagyjából 3 éves kártya, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg egy RX470-ről van szó. Az aszinkron architektúra továbbra is vonzó, ám az árazást tekintve illett volna megtartani a hatékonyabb NVENC chipet, esetleg több memóriával felszerelni.

Hátlapi védelem ritika ebben a kategóriában, a 6 tűs tápcsatlakozó viszont enged némi tuningot


A kártya legnagyobb vonzereje az energiatakarékosság, ezzel együtt pedig a visszafogott hőtermelés lehet, ugyanis az alapváltozat fogyasztása nem megy 75W fölé, ami valóban barátságos érték. Ezen kívül létezik 6 pines tápcsatlakozóval szerelt változat is, ami nagyjából 90W-ot eszik, viszont aki ilyen kártyát vásárol, az kétséges, hogy a tuningban rejlő lehetőségeket tartja szem előtt. Ez a kártya pedig nem szolgál túl sok CUDA maggal, így aki érzékeny a teljesítménnyel, néhány ezer Ft különbséggel talál jobb ajánlatot is. Ez a kártya tehát elsősorban azoknak ajánlott, akiknek rendkívül fontos az alacsony fogyasztás, és az elhanyagolható melegedés, illetve kompakt méretű kártyát keres, ami ezen tulajdonságok mellett játékra is alkalmas. A GTX 1650 tehát nem rossz, egyszerűen csak nem találja a helyét, mivel ebben az árkategóriában nem hoz igazi változást.

Csodát nem várunk, de az MSI általában korrekt minőséget kínál


A GTX1650 4GB GDDR5 GAMING X 4G az MSI megoldása, ami igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a videojátékokból, tehát nem egy alapmodellről van szó. Ezt jelzi az MSI GAMING brandjére jellemző mutatós dizájn is, a sötétszürkés, ezüstös borításával. Ehhez igazodik az 1860 MHz-re emelt órajel, és a 8 Gbps sebességen dolgozó memória, ami sajnos továbbra is 4GB GDDR5, 128-bites adatsínnel. A típus általánosságban jellemző alacsony melegedését talán még a tuning sem fokozza különösebben, ennek ellenére megkapta a Twin Frozr 7 Thermal Design hűtést, ami kettő darab egyedi tervezésű TORX Fan 3.0 légterelővel dolgozik. Bár nem kompakt változat, a 245 x 127 x 39 mm így sem túnik robosztusnak, az aprócska házak kevelőinek azonban már nagy lehet, olyan úri huncutságokra mint amilyen a hátlapi védőlemez, jobb nem is számítani. A csatlakozókat a kategóriához mérten szűken mérték, így a 6 tűs tápdugón kívül mindössze kettő darab DisplayPort 1.4, és a szokásos HDMI 2.0b elérhető. Az MSI összeállítása most 65 075 Ft-ért elérhető.


AMD RX570

Az Asustól megszokott dizájnon túl tuningra felkészített összetevőket is kapunk


Hogy melyik AMD került szembe a GTX 1650-nel? 
Az RX570 4GB GDDR5 Expedition, az Asus maratoni felhasználásra tervezett kártyája. Nem csak egész hétvégéken átívelő játékra lett felkészítve, de a gyártó ígérete szerint, az intenzív igénybevétel még az évek múlásával sem csökkenti a VGA általános élettartamát. Ezt a Super Alloy Power II technológiával igykeznek szavatolnia vásárlók számára, ami az Asus számítógépes hardverekhez kifejlesztett, és az évek alatt finomított fémötvözetén alapul. A cég szerint ezzel csökkentik a teljesítmény veszteséget, tartósabbá teszik a kártyát és hűvösebb működést biztosítanak, a fejlettebb hővezetőképességnek köszönhetően. A hűtésről egy pár, kettős golyóscsapágyazású 0 dB-es ventilátor gondoskodik, amik szintén a strapabíróságukkal kérkednekk, mindezt pedig IP5X tanúsítvánnyal fejelik meg, ami a por távoltartását biztosítja. Az órajeleket figyelve 1266 MHz (OC mód) és 1256 MHz (Játékos üzemmód) között válogathatunk, a 4GB GDDR5 memória pedig 256-bites illesztőn, 7000 MHzes értékre képes. A GTX 1650-hez asonlóan itt sem alacsony profilú kártyát kapunk, a méretei konkrétan 240 x 130 x 38,9 mm. Az AMD kártyája 8 tűs kábelt igényel a tápellátáshoz, a három kimeneti csalakozóhelyet pedig egy HDMI, egy DisplayPort és egy DVI-D közt osztották fel. Jelenlegi árat sajnos nem írhatunk, ugyanis az utóbbi időszakban akkora népszerűségnek örvendett, hogy jelenleg kifogytunk belőle, viszont 64 035 Ft-ért a SAPPHIRE RX570 8GB GDDR5 PULSE jó választás lehet.

Tesztek, avagy három Nvidia három az egy AMD-hez


A legvégére hagytuk a házi teszteredményeinket. Fontos megjegyezni, hogy az eltérő tesztkörnyezetben lezajló mérések során más eredmények jelentkezhetnek, amit a tesztelési idő is befolyásolhat. A techradar.com, vagy más hasonlóan ismert hardveres hírportálok eredményeit böngészve, egyes esetekben más értékeket láthatunk, így van ahol a kártyák ennél jobban, vagy épp rosszabbul teljesítettettek.

Az Assassin's Creed jól sikerült, az optimalizációt leszámítva


Az Assassin's Creed sorozat legutóbbi epizódja korrektül ötvözte a nyílt világot, a szerepjátékos elemeket, és újragondolt harcredszerrel. Az antik görög világban tett kiránduláshoz azonban fel kell vérteznünk amgunkat a megfelelő hardverelemekkel, vagy fel kell mondanunk néhány grafikai beállítást. Ezt jól szemléltetik az átlagolt eredmények is, ugyanis 1920x1080-as felbontás mellett egyik kártya sem volt képes stabil 60 FPS-re. Az RX570 még 30 alá si bezuhant, a 1650 pedig megált 47 FPS-en. A legkülönösebb a két 1650-es volt, ugyanis a kettő közül a Ti változat teljesített rosszabbul, átlagban 8 FPS-sel volt rosszabb a papíron gyengébb vátlozatnál.

A Far Cry-ok többnyire korrektül futnak a legtöbb konfiguráción


A Far Cry széria jó ideje nem a változatosságáról híres, ám a bevált formula még így is szolgál szórakoztató pillanatokkal. A színpompás posztapokaliptikus környezet már sokkal kíméletesebb volt a versenyzőkkel, a 1650 és az RX570 átlagban fej fej melllett tartotta az 50 fölöti képkockaszámot, a minimum és maximum értékeket viszont 10 FPS különbésggel a 1650 nyerte. A 1660 5 FPS-el nézett be a 60-as érték alá, átlagban pedig 70-re volt képes.

A Metro rendkívül látványos, és nem is kíméli rendszerünket


A Metro Exodus talán nem újítotja meg az FPS-ek műfaját, viszont szemet gyönyöködtető és változatos környzetet, eszméletlen hangulatot és erősen történetközpontú játékmenetet kínál. Az előző epizódokhoz képest kinyílt a világ, a gépigény viszont ismét elég magas lett. 30 alá esett a 1650 és az RX570 is, ám összességében itt is a 1650 bizonyult erősebbnek. A két 1660-as változat természetesen jobban állta a sarat, átlagban könnyedén hozták a 60 feletti értékeket, ám a Ti valami nehéz feladatot kaphatott, ugyanis a minimum FPS épphogy megállt 41-en.

A kompetitív játékok esetében nem am aximális beálíltások a legfontosabbak


A végére a hirtelen nagy népszerűségre szert tevő battle royale játékot hagytuk, ami szinte bejelentés nélkül érkezett és teljesen ingyenesen elérhető. Az Apex Legends korrektül fut a közepes konfigurációkon is, hiszen egy ingyenes játéknak az a legjobb, ha a lehető legtöbb érdeklődő számára elérhető. A legutóbbi frissítésekkel szinte teljesen kiküszöbölték a sokakat érintő hirtelen összeomlásokat és kilépéseket is, így már nincs akadálya a küzdelemnek. Itt már a 1650-nek és az RX570-nek sem kell különösebben szégyenkeznie, előbbi 70, utóbbi 50 FPS felett teljesít átlagban, al egalacsonyabb értéket az AMD hozta, 35-ös minimummal. Ami furcsa, hogy a 1660 legalacsonyabb értéke 37-volt, ami vészesen közel van a legkisebb Turinghoz, és az átlagban teljesített 73 képckockája mindössze egyel jobb a 1650 72-es értékénél. 

Az értékek néhol kissé zavarosnak tűnnek, a GTX 1660-tól stabilabb teljesítményt várnánk, ugyanakkor a Ti változat volt hogy alul maradt vele szemben, a GTX 1650 pedig meglepően sokszor előzte be a vetélytársának kikiáltott RX570-et. A gyártók eltérő kialakítású kártyáit érintő összevetésekben gyakran látni hasonló kilengéseket, amik időnként meghazudtolják az általánosan elfogadott adatokat. Ezt befolyásolhatják az különböző konfigurációk, a processzorok, lassabb vagy gyorsabb memóriák, de akár az SSD-k is. Ez alapján a rövid teszt alapján azonban elmondható, hogy a GTX1650-et kár lenne temetni, hiszen a papírformával szembe menve nem egyszer felül teljesített az elvárásoknak. Vásárlás előtt azonban figyelembe kell vennünk az árakat, hiszen a keretbe adot esetben egyel erősebb típus is beleférhet, és láthatjuk, hogy olykor párezer Ft-on is nagyon sok múlhat.

KD - PCX

2019. 04. 29

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.