A világ kedvenc ingyenes hangszerkesztõje szomorú változáson esett át, a közösség lázong

Aki professzionális stúdiómunkát végez, valószínûleg rendelkezik valamilyen drágább programcsomaggal, mely kiszolgálja a legkülönfélébb igényeit. Azonban a szoftverek között máig létezik még az a kategória, amelyben találhatunk olyan sokrétû alkalmazásokat, melyek felveszik a versenyt akár egy Adobe kategóriás termékkel is, viszont teljesen térítésmentesen használhatjuk õket. Ezt a kiváló örökséget hordozta hosszú éveken át az Audacity, mely egyszerû megjelenésével és gazdag funkciókészletével rengeteg kezdõ projekt számára adott lökést. Sajnos az a hír járja, hogy a jogok új tulajdonoshoz vándoroltak, aki olyan módosításokat vezet be, melyek károsak lehetnek a felhasználókra.

Az Audacity egy ingyenes és open source, vagyis nyílt forráskódra épülõ digitális hangszerkesztõ és rögzítõ program, mely Windows, macOS és Linux rendszereken egyaránt hozzáférhetõ. A projekt több mint 21 éve szolgálja ki ingyen és bérmentve azokat, akik egy színvonalas segédszoftvert keresnek, mindegy, hogy több forrásból rögzítenének podcast adást, kedvenc zenéjükbõl szeretnének kellõen hangos mobilos csengõhangot varázsolni, egy zajos felvételt szeretnének megtisztítani és érthetõbbé tenni, esetleg zenével vagy szinkronmunkával foglalkoznak. A program népszerûségét tökéletesen alátámasztja, hogy az évek alatt több közönség- és sajtódíjat is elnyert, mint a legjobb multimédiás projekt, és már 2015-ben több mint 110 millió letöltéssel büszkélkedhetett. A nyílt forráskódnak köszönhetõen, a közösség a számos választható nyelv mellé teljes magyarítást is készített, így aki félve esne neki a színes, háromgombos mobilappoknál összetettebb programnak, az egy erõs mankót kap a menüpontok és opciók közti tájékozódáshoz. A program az évek alatt folyamatosan kapta a fejlesztéseket, rengeteg modern opcióval bõvült, azonban idén történt valami, ami gyökeres változást hozott.

A program jogait ugyanis április 30-án felvásárolta a Muse Group nevû fiatal cég, mely különbözõ zenei alkalmazásokkal foglalkozik, például hozzájuk tartozik az Ultimate Guitar és a MuseScore. A Muse Group néhány nappal az Audacity bejelentését megelõzõen, április 26-án alakult meg, hogy "ismert és feltörekvõ zenetechnikai márkák portfólióját támogassa" – áll az új vállalat közleményében, ami egyben magyarázatot ad arra is, hogy a honlapjukon szereplõ programok neve mellett miért látunk 2008-as és 2016-os évszámokat. Az átvételt a MuseScore vezetõ tervezõje, Martin Keary erõsítette meg, aki a leírás szerint az Audacity-t az open source közösséggel együttmûködve fogja tovább irányítani. A bejelentést követõen Keary megnyugtatta a széles közönséget, hogy az Audacity továbbra is ingyenes és nyílt forráskódú marad, azonban a többi termékükhöz hasonlóan számos új funkcióval bõvítik és a használatát is egyszerûsítik. Mind hallottunk már hasonló ígéreteket, melyek gyakran eufemizmusok a sok éve kiválóan szuperáló alkalmazások tönkretételére, és bár itt egyelõre még nem tartunk, az elsõ rossz húzás máris megtörtént.

Az Audacity mostanáig egy asztali alkalmazás volt, azonban a Muse Group ebbõl is szeretne mobilappot gyártani, melyet nem mellesleg teletömnek egy rakás adatgyûjtõ funkcióval. Az Audacity oldalán pár napja frissültek az adatvédelmi irányelvek, a fosspost.org munkatársai pedig tüzetesebben is átvizsgálták és sajnos aggasztó változásokat találtak. A sorok között egyértelmûen szerepel, hogy bármilyen személyes felhasználói adatot továbbíthatnak, illetve továbbítanak is az orosz központi irodába, illetve az Oroszországban és az Egyesült Államokban található szervereikre. "Minden személyes adatát az Európai Gazdasági Térségben (EGT) található szervereinken tároljuk. Azonban alkalmanként meg kell osztanunk az Ön személyes adatait az oroszországi központi irodánkkal és az USA-ban található külsõ tanácsadóinkkal" – olvashatjuk a nem túl bizalomgerjesztõ sorokat, melyeket azzal egészítenek ki, hogy lényegében bárkivel megoszthatják az adatainkat, akiket õk nemes egyszerûséggel csak "harmadik félnek", "tanácsadóknak", vagy "lehetséges vevõknek" neveznek.

Ha ez nem lenne elég, az oldal valami érthetetlen módon korhatár szerinti korlátozást is megpróbál betartatni a felhasználókkal, ami amellett, hogy minimum gyanús, még sérti is azt a nyílt forráskódú GPL licencet, ami alatt az Audacity eredetileg megjelent, és amely kizárja a szoftverek használatának korlátozását. "Az általunk biztosított alkalmazás nem 13 év alattiak számára készült. Ha Ön 13 év alatti, kérjük, ne használja az alkalmazást" – szól az intelem. Erre az egyetlen logikus magyarázat, hogy a begyûjtött és kiszolgáltatott adatok közül szeretnék kiszûrni a gyerekek adatait, mivel ez késõbb esetleg a körmükre éghet. A különös újítások itt még nem érnek véget, ám idõközben a rajongói és fejlesztõi közösség több felületen is felháborodásának adott hangot és követelni kezdték, hogy kedvenc programjuk forráskódját felhasználva szabadítsák meg azt az adathalász módosításoktól (fork) és adják vissza a közönségnek azt az offline szoftvert, amit megismertek. Sajnos nincs könnyû dolguk, mindenesetre már keresik az új nevet a tervezett programnak, mivel az Audacity jogilag már a Muse Group-hoz tartozik.

A sajtó és az Audacity közössége egyként hívják fel a felhasználók figyelmét, hogy ne használják az Audacity új kiadásait, és ha lehet, tartsák távol magukat a Muse Group-tól és minden terméküktõl. Eközben az Audacity új fejlesztõi féleértést kiáltva kapálózni kezdtek és bejelentették, hogy visszavonják az adatgyûjtésre vonatkozó módosításaikat. A Githubon közzétett bejegyzésben a felhasználói feltételek rosszul megfogalmazott és félreérthetõ szövegére hivatkoznak, majd röviden leírják, hogy pontosan milyen adatokról van szó és hogy ezek mikor kerülhetnek begyûjtésre. A közösség azonban nem hagyta magát és egy sor megválaszolatlan kérdéssel felelt a bejelentésre, melyek többsége a cég hátterével, tevékenységével, és úgy általában azzal kapcsolatos, hogy valójában miként formáltak jogot egy több mint húsz éve nyílt forráskódú szoftverre. A felhasználóknak ráadásul a rendszerben maguknak kellett letiltaniuk a programot a tûzfalban, hogy az a frissítések ellenõrzésekor ne kérhesse le, és ne küldhesse tovább például az IP címet és a többi mellékadatot.

A legfrissebb állás szerint a telemetriai adatok begyûjtése teljes mértékben ki lett kapcsolva, és csak akkor lesz aktív, ha azt a felhasználó engedélyezi. A fejlesztõk szerint kizárólag az IP cím és a frissítéshez szükséges alapvetõ adatokról van szó, amit bármelyik másik program is begyûjt a beépített frissítési mechanizmus használatakor. A kedélyek mindenesetre még nem nyugodtak meg, sokan végzetes változásokat látnak a szoftver jövõjében, az általános vélekedés pedig leginkább az, hogy egy offline asztali alkalmazás ne gyûjtsön semmilyen adatot és ne továbbítsa azokat sehová, fõleg nem külföldi kormányok szervereire. A közösség által kitakarított verzióról és a projekt részleteirõl a Github-on létrehozott platformján tájékozódhatunk, ahol a hozzáértõk segítségét is szívesen fogadják.