Révbe ért a fejlesztés, elindulhat az önjáró és füstmentes bárka

A technológiai fejlõdés az utóbbi években erõsen rányomta bélyegét a közlekedésre, az egykor gyanúsan méregetett elektromos jármûvek koncepciója pedig egyre nagyobb teret hódít. A jármûipar reformja tehát látványosan zajlik, egyes országok és autógyártók pedig már ki is tûzték az idõpontot, amikor végleg megszabadulnak a jól ismert robbanómotoros közlekedéstõl, hogy elektromosra váltsanak. Van azonban egy másik véglet is, méghozzá a teherszállítás, mely továbbra is jelentõs mértékben járul hozzá a világ napi károsanyag kibocsátásához. Egy norvég cég azonban nemrég elõállt egy testet öltött koncepcióval, mely egyszerre mentes a füstfelhõktõl és végzi önállóan a navigációt, ráadásul teszi ezt a nyílt vízen, megpakolt konténerekkel a fedélzetén.

A világ elsõ teljesen elektromos és autonóm, nulla károsanyag-kibocsátású konténerhajója. Ezzel a hosszú és igen impozáns címmel büszkélkedhet a YARA Birkeland nevû teherszállító, melynek elkészültérõl a napokban adtak hírt. Az ambiciózus projekt állítólag valamikor 2017-ben vette kezdetét és a tervek szerint már a múlt évben megtehette volna az elsõ hivatalos túráját, ám a pandémia ebben az esetben is hátráltatta a munkálatokat és a próbaút kivitelezését. A neve a hajó tulajdonjogát birtokló Yara Internationals (vegyipari vállalat, világvezetõ mûtrûgyagyártó) és az alapító norvég tudós, Kristian Birkeland nevének keresztezésébõl született, azzal a céllal, hogy példát mutassanak az iparnak és a nemzetközi hajózásnak. Hivatalos adatok szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásáért a folyami és tengeri közlekedés, illetve szállítmányozás nagyjából 3%-ban felelõs. A norvég példa pedig egészen kézenfekvõnek is tûnik, mivel az ország amúgy is élen jár a megújuló energiaforrások kiaknázásában, az elektromos áram közel 90 százalékát például vízerõmûvekbõl nyerik, a szélerõmûvek mögött pedig csak 2% marad hõerõmûveknek.

A 79.5 méter hosszú, 12 méter mély és majdnem 15 méter széles hajótest Marin Teknikk tervezõ és az elismert VARD hajógyártó vállalat érdeme, navigációs berendezéseit pedig a Kongsberg Maritime tervezi. Maximális sebessége 13 csomó, mely 24 km/órának felel meg, az energiáról és a kétféle egyedi hajtómûpár meghajtásáról pedig egy 7 MWh-s akkumulátor gondoskodik majd. Mindezzelm és 6 méteres merülési mélységével együtt 103 megpakolt konténer elszállítására lesz képes, mely a norvég tengerészeti hatóságok és illetékes hivatalok közremûködésének köszönhetõen hivatalosan is alkalmas lesz a feladatára. A hajó képességeirõl többek között Jon Sletten, a Yara porsgrunni gyártóüzemének igazgatója nyilatkozott, aki elmondta, hogy kezdetben bizonyos feladatokat és mûveleteket még emberi kezekre bíznak majd, például a rakodást, illetve az indulást és a kikötést is, de szép lassan minden kulcsfolyamat automatizálásra kerül, olyannyira, hogy a Yara Birkeland mellett az áru le- és fölpakolását is autónóm emelõgépekre és hordárjármûvekre bízzák majd.

Az építkezés költségeihez a norvég állam is nagyban hozzájárult, a több mint 15 millió dollárnak megfelelõ norvég korona ugyanis állítólag a teljes összeg egyharmadát fedezte. Az elõzetes számítások alapján mindez évente 40 ezer dízelüzemû teherautóval megtett utat helyettesít majd, és ahogy a Kongsberg bemutatója fogalmaz: „Ez az öko-kezdeményezés hozzájárul az ENSZ fenntarthatósági céljainak eléréséhez, valamint a közúti biztonság és a forgalmi torlódások javításához”. Ezzel persze még nem lesz kevesebb kamion az úton, mindenesetre elõre vetíti azt a jövõképet, melyben hiába keresünk jármûvekre szerelt kéményeket vagy kipufogócsöveket. A navigációt a legkülönfélébb radarok, lézeres szenzorok, hagyományos és infravörös tartományban érzékelõ kamerák segítik, hagyományos ballaszttartállyal pedig nem rendelkezik, ezt a szerepet ugyanis az akkumlátorcsomag tölti be.

A megújuló energiával hajtott hajó egyelõre nemzetközi vizekre nem merészkedik, mivel az önjáró vízi közlekedés kihívásai ezt sajnos még nem teszik lehetõvé, idén azonban a norvég partvidéket már meglátogatja, általános útvonalból pedig a tervek szerint kettõ is akad. A rövidebb, kb. 13 km-es szakaszt Herøya és Brevik között teszi majd meg, Herøya és Larvik között viszont kb. 56 km-en cipekedhet, ahol vegyszereket, illetve mûtrágyát szállít majd. A teljesen önálló mûködésre 2022-ben terveznek átállni.