Mondhatni a küszöbön ácsorognak az új generációs asztali processzorok, de amíg be kell érnünk az újdonságokról lassacskán szivárgó információkkal, miért ne nézzük meg, hogyan boldogulnak a jelenleg kapható processzorok, ha ki kell szolgálniuk a jelenleg elérhetõ legkomolyabb asztali videokártyát, az RTX 2080Ti-t. Az Intel és AMD oldaláról egyaránt válogatva, összesen huszonegy processzort tettünk próbára, ügyelve arra, hogy a belépõ szint és a csúcskategória egyaránt képviselve legyen.
Intel
(9. generáció)
Coffe-Lake Refresh? Ahogy azt korábban már mi is írtuk, az Intel kényelmi játékot játszott, és míg az AMD sok éves fejlesztés után képes volt a visszatérésre, az Intel nem használta ki a rendelkezésére álló idõt, így máig nem sikerült elhagynia a 14nm-es gyártástechnológiát. Legnagyobb fegyvertények az asztali CPU-k frontján? Általános stabilitás és a játékok alatt másodpercenként termelt képkockák száma, ám ez az elõny nem tarthat örökké. A konkurencia frissebb architektúrára alapozva releváns ajánlatokat sorakoztat fel, és a sokat kritizált szoftveres támogatás is fejlõdik, tehát az átlag felhasználót izgató "gaming teljesítmény" egyre kevésbé jelent releváns különbséget. Az Intel pedig a 10. generáció strartjára készül, vagyis a tovább és tovább módosított 14nm-es gyártósorokon igyekszik még több magot préselni a kupakok alá, ám a hírek szerint a gyártás sajnos ezúttal sem mentes a nehézségektõl.
Jelenleg a 9. generációs, Coffe-Lake sorozat kínálja a vállalat legütõsebb megoldásait, mely fõleg a magok számában, és a hyper-threading-gel való trükközésben igyekszik eltérni az elõzõ szériától. Az i3 tehát már négy, az i5 pedig hat maggal dolgozik, az i7 ezúttal már nyolc magot szállít, ám egyik kategória sem ajánl hyper-threading lehetõséget. Azonban az i9 is belépett a consumer kategóriába, mely a szintén nyolc magjához dupla annyi logikai szálat is társít, hogy végül a gyártó legerõsebb, és eddigi legnagyobb fogyasztással bíró ajánlata legyen. Míg a K jelölésû CPU-k a szabadon tuningolható, szorzózártól mentes darabokat jelölik, elérhetõk F toldalékkal ellátott változatok is, melyek valamivel olcsóbbak, cserébe ezekben az integrált grafikus egység gyárilag letiltásra került. Hogy milyen alaplapra van szükségünk, azt ebbõl a korábbi videónkból megtudhatjuk, de röviden az a lényeg, hogy szórzózáras processzor esetén egy B360 (A H változat csak RAID funkcióban tud többet) alaplap is megteszi, tuningra alkalmas darabok esetén azonban Z370, illetve Z390 a szükséges választás. 9900K esetén komolyabb VRM-el ellátott lapra lesz szükség, mert a gyengén felszerelt darabok nem tudják majd megfelelõen kiszolgálni.
Ebben a tesztben hét darab 9. generációs Intelnek jutott hely, nézzük melyek ezek:
4 mag és 4 szál, 6MB cache, 3.60 GHz alap és 4.20 GHz maximálus Turbo frekvencia, 2400 Mhz-es DDR4 támogatás 128 GB-ig, IGP nélkül, 65 wattos TDP-vel
6 mag és 6 szál, 9MB cache, 2.90 GHz alap, és 4.10 GHz maximális Turbo ferekvencia, 2666 Mhz-es DDR4 támogatás 128 GB-ig, IGP nélkül, 65 wattos TDP-vel.
6 mag és 6 szál, 9MB cache, 3 GHz alap, és 4.40 GHz maximális Turbo ferekvencia, 2666 Mhz-es DDR4 támogatás 128 GB-ig, UHD 630 IGP-vel, 65 wattos TDP-vel.
6 mag és 6 szál, 9MB cache, 3.70 GHz alap, és 4.60 GHz maximális Turbo ferekvencia, 2666 Mhz-es DDR4 támogatás 128 GB-ig, UHD 630 IGP-vel, 65 wattos TDP-vel.
8 mag és 8 szál, 12MB cache, 3.00 GHz alap, és 4.70 GHz maximális Turbo ferekvencia, 2666 Mhz-es DDR4 támogatás 128 GB-ig, UHD 630 IGP-vel, 65 wattos TDP-vel.
8 mag és 8 szál, 12MB cache, 3.60 GHz alap, és 4.90 GHz maximális Turbo ferekvencia, 2666 Mhz-es DDR4 támogatás 128 GB-ig, IGP nélkül, 95 wattos TDP-vel.
8 mag és 16 szál, 12MB cache, 3.60 GHz alap, és 5.0 GHz maximális Turbo ferekvencia, 2666 Mhz-es DDR4 támogatás 128 GB-ig, UHD 630 IGP-vel, 95 wattos TDP-vel.
AMD
Mint kiderült, a Bulldozer architektúra bukását követõ csend nem telt eseménytelenül, ugyanis a háttérben zajlott a munka. A 2017-es év a Zen mikroarchitektúrát hozta el, ami a konkurenciát és a felhasználókat egyaránt meglepte. 14 nm, jobb fogyasztás, DDR4 támogatás a Ryzen 1000 szériában, és már játékok alatt is érezhetõ volt, hogy ezt most nem érdemes fél vállról venni. A vásárlói szimpátiát az is megnyerte, hogy az APU-kat leszámítva, a Zen processzorok mindegyike szórzózártól mentesen érkezik, vagyis a gyári órajel szabadon emelhetõ, az AMD tehát megtalálta az arany középutat, a bizonytalan és az ismerõs terep közötti ideális ösvényt, amin egyszerre képes haladni és fejlõdni. 2018-ban jött is a Zen+ 12nm-en, hogy új utat mutasson az Intelnek, és elkészítse az év legjobb ár-érték arányú processzorait a Ryzen 2000 keretein belül. Precision Boost 2, XFR, és egyéb fejlesztések sorakoztak, hogy megmutassák a közönségnek, az AMD újra játékban van az otthoni eszközök piacán. Az ügyesen belõtt árazás mellé korrekt hatásfokkal dolgozó gyári hûtõ is jár minden Ryzen mellé, ami apróságnak tûnhet, de az Intel jóval drágább processzorai nem csak gyengébbek, de a komolyabb modellekhez már nem is járnak, mivel képtelenek lennének lehûteni azokat.
7nm és PCIe 4.0 elõször az asztali szegmensben. Ez a Zen2 magokkal felturbózott Ryzen 3000, ahol jelentõsen nõtt a magonkénti teljesítmény, az új chiplet dizájnnal pedig még több maggal és még jobb órajelekkel léphettek elõre. Ha megnézzük, hogy az AMD három év alatt mennyi ponton zárkózott fel az õt jócskán lehagyó Intel melllé, fantasztikus, hogy a két vállalat küzdelme milyen hardvereket hozhat el a vásárlóknak a következõ néhány évben. Aki a belépõ kategóriában, vagy kompakt megoldásokban gondolkodik, a Ryzen 3-at keresheti, illetve az elõzõ generációs magokkal és integrált grafikus egységekkel dolgozó APU-kat, melyeket G jelöléssel láttak el. A Közép kategória legkedvezõbb ajánlata továbbra is a Ryzen 5 2600, aki pedig extra számítási teljesítményre vágyik, 12 és 16 magos megoldásokat is talál a Ryzen 9 sorozat alatt. Lássuk, a tesztben mely AMD processzorok szerepeltek:
4 mag és 4 szál, 2MB L2 és 4MB L3 cache, 3.5 GHz alap, és 3.7 GHz maximális Boost ferekvencia, 2993 Mhz-es DDR4 támogatás, Vega 8 IGP, 65W wattos TDP, Wraith Stealth hûtõ
4 mag és 4 szál, 2MB L2 és 4MB L3 cache, 3.6 GHz alap, és 4.0 GHz maximális Boost ferekvencia, 2993 Mhz-es DDR4 támogatás, Vega 8 IGP, 65W wattos TDP, Wraith Stealth hûtõ
4 mag és 8 szál, 2MB L2 és 4MB L3 cache, 3.6 GHz alap, és 3.9 GHz maximális Boost ferekvencia, 2993 Mhz-es DDR4 támogatás, Vega 11 IGP, 65W wattos TDP, Wraith Stealth hûtõ
6 mag és 12 szál, 3MB L2 és 16MB L3 cache, 3.4 GHz alap, és 3.9 GHz maximális Boost ferekvencia, 2993 Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 65W wattos TDP, Wraith Stealth hûtõ
6 mag és 12 szál, 3MB L2 és 16MB L3 cache, 3.6 GHz alap, és 4.2 GHz maximális Boost ferekvencia, 2993 Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 95W wattos TDP, Wraith Stealth hûtõ
8 mag és 16 szál, 4MB L2 és 16MB L3 cache, 3.2 GHz alap, és 4.1 GHz maximális Boost ferekvencia, 2993 Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 65W wattos TDP, Wraith Spire hûtõ
8 mag és 16 szál, 4MB L2 és 16MB L3 cache, 3.7 GHz alap, és 4.3 GHz maximális Boost ferekvencia, 2993 Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 105W wattos TDP, Wraith PRISM hûtõ
6 mag és 12 szál, 3MB L2 és 32MB L3 cache, 3.6 GHz alap, és 4.2 GHz maximális Boost ferekvencia, 3200MHz Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 65W wattos TDP, Wraith Stealth hûtõ
6 mag és 12 szál, 3MB L2 és 32MB L3 cache, 3.8 GHz alap, és 4.4 GHz maximális Boost ferekvencia, 3200MHz Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 95W wattos TDP, Wraith Spire hûtõ
8 mag és 16 szál, 4MB L2 és 32MB L3 cache, 3.6 GHz alap, és 4.4 GHz maximális Boost ferekvencia, 3200MHz Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 65W wattos TDP, Wraith PRISM hûtõ
8 mag és 16 szál, 4MB L2 és 32MB L3 cache, 3.9 GHz alap, és 4.5 GHz maximális Boost ferekvencia, 3200MHz Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 105 W wattos TDP, Wraith PRISM hûtõ
12 mag és 24 szál, 6MB L2 és 64MB L3 cache, 3.8 GHz alap, és 4.6 GHz maximális Boost ferekvencia, 3200MHz Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 105 W wattos TDP, Wraith PRISM hûtõ
16 mag és 32 szál, 1MB L1 és 8MB L2 illetve 64MB L3 cache, 3.5 GHz alap, és 4.7 GHz maximális Boost ferekvencia, 3200MHz Mhz-es DDR4 támogatás, nincs IGP, 105 W wattos TDP, Wraith PRISM hûtõ
Teszt
A tesztekhez az Nvidia Turing szériájának legkomolyabb egysége szolgált munícióval, konkrétan egy MSI RTX 2080 Ti VENTUS 11G, mely 425 000 Ft-os árával aligha az átlagos igényû vásárló választása. A TU102 GPU-ban 4352 CUDA mag dolgozik, az 1350 MHz-es órajelérõl pedig 1545 MHz-es boostra kapcsolhatunk. A 11GB GDDR6 memória 352-bites memóriabuszt használ, meghajtásához minimum 650 wattos tápegység ajánlott, mely kétszer 8 pinnel csatlakozhat. A kedélyek lehûtésrõl mind a huszonegy esetben egy Thermaltake Water 3.0 Ultimate három ventilátoros AIO vízhûtés gondoskodott, mely 50 000 Ft-tól rendelhetõ. Az AMD-s komaptibilitásért egy MSI MPG X570 GAMING EDGE WIFI lap gondoskodott, ám ez most sajnos kifogyott, addig is egy GAMING PRO CARBON WIFI változatot javaslunk a felsõ kategóriából, mely 82 000 Ft-tól kapható. Az Inteleknek egy ASRock X570 Extreme4 szoltáltatta a stabil alapot, mely 81 000 Ft-tól elérhetõ.
Az elsõ kör a Benchmark teszté, mellyel a processzorok nyers számítási erejét vizsgáljuk. A vizsgához az egyik legnépszerûbb alkalmazást, vagyis a Maxon fejlesztõinek programját vetettük be, melynek legfrissebb változata Cinebench R20 megfelelõen alkalmazkodik a legtöbb ismert, és kevésbé ismert architektúrához. Az összesítés érdekes eredményeket hoz, kezdetnek mindjárt itt a Ryzen 5 2600, ami beékelõdött a 9600K és a 9700 közé, jelezve, hogy az extra logikai szálak jó szolgálatot tesznek ott, ahol a papíron gyengébb magoknak nagyobb hátrányt illene jelenteniük. A 2700 nyolc magja együttesen kicsivel alulmaradt a 3600 hat magjával szemben, mely érzékelteti a Zen2 magok erejét, ám a 2700X magasabb órajelei behozzák a lemaradást. Érdekes még a 9900K, amitõl csak kevéssel marad le a 3700X, végül láthatjuk a 16 magos 3950X eszméletlen fölényét. Ha munkáról van szó, ez a limit, fölötte már csak Threadrippert és szerverprocesszorokat találunk.
Végül két játékteszt következik, melyekben megnézhettük az RTX 2080Ti mellett nyújtott teljesítményt, elsõként a Battlefield V eredményein keresztül. A legbeszédesebbek az átlagolt eredmények, a minimumok tekintetében bõven látunk kilengésekek a 30 képkocka alatti tartományba is. Bár az nem életszerû, hogy az egyik legdrágább hardver mellé belépõ kategóriás processzort válasszunk, láthatjuk, hogy egy 9100F már simán 100 fps felett teljesít, még úgy is, hogy a VGA terheltsége 60-70% között maradt. A játék ezen a felbontáson erõsen a kártyára támaszkodik, és itt sokszor nem használta ki még a 6 magos CPU-kban rejlõ lehetõségeket sem. Az egyik legjobb kihasználtsági arányt a 9600K tudja felmutatni, a minimum és átlag értékek is szépek, nem véletlenül az egyik legnépszerûbb processzor a játékosok körében. Hasonlóan jól szerepelt a 9400F és a 9500, de kedvezõ árát tekintve a 2600 továbbra is nagyon jó választás, a többiek elõnye nem olyan nagy, hogy egy megfizethetõbb kártya mellett ne szolgálná ki az átlag játékos igényeit.
A Red Dead Redemption 2 már jóval komolyabb falat bármelyik rendszernek, a QHD felbontás Ultra beállítások mellett pedig még egy RTX 2080Ti-t is megizzaszt, akár 9900K akár 3950X dolgozik alatta. Ezen a felbontáson szétfoszlik a költségesebb darabok nyilvánvaló elõnye, konkrétan a 45 000 Ft környékén kapható 2600 alig 7 képkockával marad le a 9900K átlag értékétõl, és a 60%-os CPU terhelésen látható, hogy marad még tartalék, míg a 9900K a legdurvább helyzetben sem ment 50%-os kihasználtság fölé. Az átlag 60 képkocka teljesítése egyedül a négy AMD APU-n fogott ki, de az is árulkodó, hogy a játék beépített benchmarkja milyen szinten képes kifogni a legkomolyabb teljesítményt nyújtó sok magos csodákon, hiszen egyedül a két csúcs Ryzen nem esett be 30 fps alá.
Jól látható, hogy az AMD szépen felzárkózott a játékra választható processzorok ligájába. Az Intel a több éves uralkodásának köszönhetõen stabilabbnak bizonyulhat, de sok esetben az 5-10 FPS elõnyért komoly ezreket kell fizetnünk, amit egy jól szellõzõ házba, egy erõsebb videokártyába, vagy egy minõségi háttértárba fektethetünk. Ha a lényeg az összhatás, mely hõmérsékletekben, zajszintben, és összesített teljesítményben tükrözõdik, az i5 és Ryzen 5 processzorok közötti döntést ezek figyelembevételével érdemes meghozni. Az AMD több maggal együtt is képes vállalható értékeken tartani a melegedést, ami a 7nm-es gyártástechnológiának köszönhetõen nagy elõnyt biztosít számára, az igazán stabil Boost vagy Turbo órajelek eléréséhez azonban erõs VRM-mel ellátott alaplapra is szükségünk lesz, ha a rendszer visszafogja magát, hiába a papíron magas számok, teljesítményt vesztünk. Mi már alig várjuk a 10. generációs Intelek, és a Ryzen 4000 széria elsõ összecsapásait, arról nem is beszélve, hogy az árakra gyakorolt hatásuk sokak számára jelenthet belépõt a stabilan futó játékok élményébe.