2020. 05. 08

AMD B550 - A Ryzen 4000 mellé 500-as lapra lesz szükség

Az új Ryzen 3 processzorok előzetes teszteredményei mellett lejárt a B550 alaplapokra vonatkozó hírzárlat is, melyből kiderül az AM4 foglalat és 400-as lapkészlet további sorsa is

Lassan de biztosan


Az AMD processzorait és lapkészleteit tárgyaló hírek, szinte mindig kitérnek az AM4 foglalat hosszúra nyúlt élettartamára. Ahogy az AMD közösségi blogján közzétett tájékoztató is említi, 2016-ban ígéretet tettek arra, hogy 2020-ig biztosítják a támogatottságát, és nem is hazudtak. Mint kiderült, a Ryzen 4000 processzorok továbbra is AM4-be illeszkednek majd, ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden piacon lévő alaplap megfelelő lesz.

Hivatalosan a 400-as lapkészlet már nem választható


A friss hírek hivatalosan is bemutatják az 500-as széria következő tagját, mely az X570 alatt elhelyezkedő B550 lesz. A drágább változattal közös funkciók között megtalálható a PCI Express 4.0 támogatás NVME meghajtók, illetve videokártyák számára, továbbra is megvalósíthatók lesznek a két videokártyás rendszerek, támogatják a Ryzen 3000 szériát, és készen állnak a később érkező Ryzen 4000-re is, legalábbis BIOS-frissítés után.

PCI-Express 4.0 alacsonyabb árkategóriában is


A Zen architektúra következő, 3. generációja viszont hivatalosan nem támogatja sem a 400-as, sem a 300-as sorozatba tartozó alaplapokat, míg az 500-as lapok egyelőre a visszafelé kompatibilitásban szenvednek hiányt. Jelen állás szerint a B550 kizárólag az új Ryzen 4000, és a 3. generációs Ryzen „Matisse” processzorokkal működik együtt, tehát a Ryzen 3000 „Picasso” APU-k, Ryzen 2000 „Pinnacle Ridge”, „Raven Ridge”, illetve az első generációs Ryzen 1000 „Summit Ridge” modellek kezelése nem biztosított. A gond állítólag az, hogy az alaplapi ROM nem képes az összes idősebb processzor AGESA mikrokódjának tárolására, de ez az állítás megkérdőjelezhető. Inkább tűnik egy indokolható marketingdöntésnek, főleg a B450 kiterjedt kompatibilitását látva, melybe 2. és 3. generációs CPU-k, APU-k, de még az öreg Athlonok is belefértek. A gyártók továbbra is dönthetnek úgy, hogy kiterjesztik a támogatást, esetleg opcionális, béta verziós BIOS-t tesznek elérhetővé, ám aki régebbi processzort használna, nem feltétlenül lesz szüksége az új vezérlő képességeire, ugyanakkor nem kizárt, hogy idővel lehetősége lesz processzort váltani.

A PCI-Express sávok elosztása


A Zen 2 processzorok 24 PCI-E 4.0 sávot biztosítanak, amiből négyet a B550 vezérlés használ, 16 a videokártyákhoz szükséges, a fennmaradó négyet pedig egy PCie 4.0 X4, vagy két x2 NVME SSD használhatja, egyetlen x2-es mellett pedig két 6 Gbps sávszélességű SATA csatlakozás is elérhető, tehát most is választanunk kell, hogy mennyiségre vagy inkább sebességre vágyunk. Az USB felhozatal is kap négy sávot, ez két USB 3.2 Gen2-t, két Gen1 csatlakozót, illetve legfeljebb hat darab USB 2.0 portot jelent. Az M.2 PCIe gen 4.0 x4 kártyahely várhatóan a lapcsalád minden tagján helyet kap, és akár 64 Gbps sávszélességet biztosít SSD-nk számára.

Több mint hatvanféle alaplapdizájn


Természetesen adott CPU és RAM túlhajtásának lehetősége, a határt a gyártók által választott VRM felépítése szabja majd meg, tehát sok esetben az X570 variánsok képességeit is megkaphatják (talán egy fokkal nyomottabb áron), ami a több mint 60 várható típus ismeretében nagyon is valószínűnek tűnik. Ami jó hír, hogy a B550 valószínűleg visszafogottabb árak mellett ötvöz megszokott és modern funkciókat. Ami kevésbé jó, hogy jelen állás szerint még a drágább X470 lapok tulajdonosainak is le kell mondania a Ryzen 4000 szériáról, az út onnan az 500-as lapkészleten át vezet tovább. Ahogy a korábbiakban megszokhattuk, ebbe a gyártók is beleszólhatnak, mivel megfelelő VRM és hűtés mellett valójában nem lesz fizikai akadálya, bizonyos Ryzen 4000 processzorok kiszolgálásának. Erre a legjobb példa, hogy egy 12 magos Ryzen 9 3900X is meghajtható a jobb felszereltségű B450 modellekkel.

Az AMD B550 lapkészletének bevezetését június 16-ra várják, minimum 30-35 000 forintos nettó kezdőárakon.

Forrás: anandtech.com, amd.com, community.amd.com

2020. 05. 08

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.