GTX 1650 és 1660 SUPER - újra lecsapott az Nvidia

GTX SUPER – ismét frissül az NVIDIA kínálata

AZ EVGA jóvoltából már szemügyre is vehetjük az elsõ fecskét 

Az RTX sorozat felemás fogadtatása után, az NVIDIA gyorsan reagált a vásárlói igényekre, és piacra dobta az alacsonyabb árkategóriát megcélzó GTX kártyáit. A sugárkövetést lehetõvé tevõ RT magok elhagyásával, korrekt áron juthattunk megfelelõ teljesítményhez, miközben az AMD csak pár lépésre volt az ígéretes NAVI architektúrát használó, Radeon széria bemutatásától. Az új RX 5700, illetve 5700XT végül megérkezett, és a rémesen elavult gyári hûtés alatt, valóban nagyszerû teljesítményt rejtett. Míg a közönség a használhatóbb kiadásokra várt, a zöldek ismét megmozdultak, és bejelentették: frissítik a fiatal RTX termékcsaládot is. A SUPER széria minimális ráncfelvarrást, és az alap RTX kártyák árait ígérte, amit nagyjából teljesített is, így VGA fronton a verseny tovább erõsödött. Amire ekkor még senki nem számított, hogy a lejjebb pozícionált GTX 16 széria is SUPER változatot kaphat, azonban most ezt is megértük.

GDDR6 a fedélzeten


Ember legyen a talpán, aki követni tudja NVIDIA aktuális felhozatala mögött megbúvó logikát, azonban, ha a régóta pletykált olcsóbb Radeonok érkezésére gondolunk, máris átláthatóbbá válik a helyzet. A GTX 16-os sorozat, a friss Turing architektúra RT és Tensor magoktól megfosztott változata, és míg a GTX 1650 SUPER értékelhetõ fejlõdést mutat, a GTX 1660 SUPER csak minimális frissítést kapott az alapmodellhez képest. A két kártya továbbra is a 12nm-es TU116-os lapkára épül, a GTX 1660 SUPER esetén pedig nagyítóval kereshetjük az eltéréseket. A kártya szinte mindenben megegyezik elõdjével, vagyis 1408 CUDA mag, 88 textúrázó- (TMU), és 48 blending egység (ROP), 6GB memória, 192 bit-es memóriabusszal. A trükköt a fedélzeti memóriában kell keresnünk, a 8Gbps adatátviteli sebességû GDDR5-öt ugyanis 14Gbps-os GDDR6-ra cserélték, ezzel a 192 GB/s-os sávszélesség 336 GB/s-ra nõtt. Ez az érték magasabb, mint amit a GTX 1660Ti, vagy akár az RTX 2060 kínál. Hogy ez valójában mekkora hatással lesz a teljesítményre, azt majd kiderül.

Nem lesz egy dizájn bajnok, de a minõségre aligha lesz panasz 

A GTX 1650 már más tészta, ugyanis több ponton is látványosabb ráncfelvarrást kapott. Kezdésnek mindjárt GPU cserét láthatunk! A 4.7 milliárd tranzisztoros TU117 helyett, a nagyobb testvérnél alkalmazott, 6.6 milliárd tranzisztoros TU116 lapkát kapta meg. A 43%-os bõvítésnek köszönhetõen, a 896 CUDA mag 1280-ra növekedett, az 56 TMU helyett pedig 80-a varázsszám. Természetesen magasabbak az órajelek is, az alap 1485-rõl 1530MHz-re, a Boost pedig 1665-rõl 1725Mhz-re emelkedett. Ha ez nem lenne elég, változik a memória is, igaz a 4GB-os mennyiség nem módosult, azonban GDDR5 helyett már itt is GDDR6-ot találunk, mely az eredetihez képest 50%-os sávszélesség növekedést eredményez. Egy csipetnyit megnõtt a fogyasztás is, azonban a 75 helyetti 100 wattos igény nem nevezhetõ tragikusnak, ahogy a 300 helyett 350 wattos ajánlott tápegység sem tûnik teljesíthetetlennek. A 1650 SUPER, összességében hihetetlenül nagy ugrás elõdjéhez képest, hiszen a 3 teraFLOPS számítási kapacitás 4.4 teraFLOPS-ra nõtt, ez az arány pedig komolyabb különbség, mint amit a GTX 1660 és a Ti változat között találunk.

Talán nem a legvonzóbb dizájn, de megéri az árát 

A GTX 1650 SUPER tehát igazán ígéretes darabnak ígérkezik, hiszen modern köntösben, és kedvezõ áron kínálja majd azt, amit a korábbi generációban a GTX 1060 képviselt. Alacsony fogyasztás mellett elérhetõ 1080p-s játékélmény, mellyel a középkategóriában is rendesen kiélezõdik a verseny, hiszen egyre többet hallani az AMD RX 5500 és 5600 kártyákról is. Ezek alapján a SUPER elnevezést nem használták valami következetesen, hiszen 1660 csak minimális törõdést kapott, míg a 1650 SUPER-t látva, az eredetileg tervezett Ti jelzõ sem lenne irreális megnevezés..

Visszafogott stílus, kevés catlakozóval 

Az újdonságokról tudni érdemes, hogy az NVIDIA nem ad ki referencia modelleket, így a partnerek a gyártó ajánlásai alapján készíthetik el saját megoldásaikat. Ez többek között 100 és 125 watt közötti TDP-t, és egy 6 vagy 8 tûs tápcsatlakozót jelent. Amit minden kiadáson megtalálunk majd, az a DisplayPort 1.4 és a HDMI 2.0, elõbbibõl hármat, utóbbiból egyet ajánlanak, továbbá a DVI kimenet is opció lehet. Idõ közben a 1660 SUPER-t, egy külföldi teszt során már ki is próbálták. Az EVGA által kiadott GeForce GTX 1660 Super SC Ultra, enyhe gyári tuningot, és dupla ventilátoros, nyílt házas hûtést kapott. A referencia ajánlástól az 1830 MHz-es Boost órajelével tér el, a kimenetekbõl pedig egy-egy darab jutott, mint a három felsorolt típusból. A teszt legnagyobb érdekessége talán az, hogy képet kaphatunk a memóriák közti generációs különbségekrõl, esetünkben a GDDR6 nagyjából 7-17%-ig terjedõ elõnyt hozott, a GDDR5-tel szerelt GTX 1660-hoz képest. Röviden a SUPER nagyjából 10%-kal volt erõsebb az alapváltozatnál, 3%-kal marad el a 1660 Ti-tól, 17%-kal egy RTX 2060-tól, viszont jó 37%-ot ver egy 6GB-os GTX 1060-ra.

A backplate megléte mindenképp dícséretes 

A GTX 1660 SUPER forgalmazása már meg is kezdõdött, induló ára nagyjából 3000 Ft-tal lesz magasabb az alapváltozatnál, de ez nagyban függ az egyedi kiadásoktól, és a gyártók egyéni árszabásától is. A GTX 1650 SUPER, legkorábban novemberben 22-én kerülhet a boltok polcaira, az ára viszont még nem ismert.

2019. 10. 30

Videókártya típusok: Kategóriák érthetően bemutatva

Videókártya típusok: Kategóriák érthetően bemutatva
Videókártya típusok terén könnyen elveszhetsz a sokféle modell és technológia között, főleg ha nem vagy rendszeresen a hardverek közelében. De ne aggódj, ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mi miben különbözik, mire érdemes figyelni, és hogyan találhatod meg a számodra legmegfelelőbb megoldást.
Az olvasás végére nemcsak átlátod a kategóriákat, de magabiztosan tudsz majd választani a felhasználási céljaidhoz.
Alapvető megkülönböztetés: integrált és dedikált videókártyák
Teljesítmény alapján: belépő szint, középkategória és csúcskategória
Memóriaméret és típus
GPU architektúra és gyártó
Hűtés és energiaigény
Csatlakozók és kompatibilitás
Speciális funkciók és támogatás
Ár és jövőbiztosság
Gyakran ismételt kérdések
Összegezés
Alapvető megkülönböztetés: integrált és dedikált videókártyák
Az első nagy különbség az, hogy egy videókártya integrált vagy dedikált. Az integrált kártyák a processzorba vagy az alaplapra épített grafikus egységek, így nem foglalnak külön helyet, és a rendszer memóriáját használják. Ezek ideálisak alapvető feladatokra, például irodai munkára, böngészésre, vagy filmnézésre, de komolyabb játékokra vagy grafikai munkára nem igazán alkalmasak.
A dedikált videókártyák ezzel szemben külön hardverként működnek, saját memóriával és teljesítménnyel

Legjobb videókártya: 10 modell, ami ma is megéri

Legjobb videókártya: 10 modell, ami ma is megéri
A legjobb videókártya kiválasztása ma már nem egyszerű feladat, mert rengeteg modell közül lehet választani, és mindegyik más erősségekkel rendelkezik.
Ha játékra, tartalomgyártásra vagy egyszerűen csak egy gyorsabb, stabilabb gépre vágysz, fontos, hogy átlásd a fő szempontokat, és tudd, melyik kártya hozza a legjobb ár-érték arányt. Ebben a cikkben 10 olyan modellt mutatok be, amelyek ma is megállják a helyüket, és segítek megérteni, mire érdemes figyelni a vásárlásnál.
1. Gigabyte GeForce RTX 5060 8GB GDDR7 OC
2. Gigabyte GeForce RTX 5060 Ti EAGLE OC
3. PNY GeForce RTX 5060 8GB GDDR7
4. Sapphire Radeon RX 9060 XT GAMING OC 16GB
5. ASRock Radeon RX 9070 XT Steel Legend 16GB
6. XFX Quicksilver Radeon RX 9070 XT White Edition
7. Gigabyte Radeon RX 9060 XT GAMING OC 16GB
8. PowerColor RX 9060 XT Hellhound 8GB
9. Gigabyte GeForce RTX 5050 8GB GDDR6 OC
10. BLACKBIRD GT 750 Ti 4GB
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
1. Gigabyte GeForce RTX 5060 8GB GDDR7 OC
Ez a kártya tipikusan azoknak szól, akik modern NVIDIA technológiát szeretnének, de nem akarnak felső kategóriás árat fizetni. A GDDR7 memória gyors adatkezelést biztosít, ami különösen akkor jön jól, ha újabb játékokkal játszol magasabb grafikai beállításokon. 1080p-ben és 1440p-ben is stabil teljesítményt nyújt, miközben a DLSS segítségével extra FPS-t lehet kinyerni belőle. A Gigabyte OC hűt

Videókártya túlmelegedés: Okok és megoldások

Videókártya túlmelegedés: Okok és megoldások
A videókártya túlmelegedés komoly problémát jelenthet, akár játék közben, akár munkára használt gépedben, és hosszú távon károsíthatja a hardvert. Ha már tapasztaltad, hogy a képernyőd elakad, a ventilátorok hangosak, vagy a géped hirtelen leáll, nagy valószínűséggel a videókártyád hőmérséklete kúszik túl magasra.
Szerencsére ez a probléma gyakran megelőzhető, és többféle módon kezelhető, ha tudod, mire figyelj.
Miért fontos a hőmérséklet ellenőrzése
Leggyakoribb okok
Hogyan ismerheted fel a problémát
A hűtés fontossága
A por és kosz elleni védelem
Szoftveres ellenőrzés
Környezeti tényezők
Mit tehetsz, ha már túlmelegedett a kártya
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Miért fontos a hőmérséklet ellenőrzése
A videókártyák működése során rengeteg hőt termelnek, főleg modern játékok, 3D-s alkalmazások vagy videószerkesztő szoftverek futtatása közben. Ha a hő nem tud megfelelően távozni, a kártya folyamatosan túlmelegedhet, ami teljesítménycsökkenéshez vagy akár hardverhibához vezethet.
Érdemes rendszeresen figyelni a hőmérsékletet, és olyan környezetet biztosítani, ahol a légáramlás optimális, így a kártya hosszabb ideig működik biztonságosan.
Leggyakoribb okok
A videókártya túlmelegedés hátterében több tényező állhat. Az egyik legáltalánosabb a por és szennyeződés felhalmozódása a vent
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.