GTX 1650 és 1660 SUPER - újra lecsapott az Nvidia

GTX SUPER – ismét frissül az NVIDIA kínálata

AZ EVGA jóvoltából már szemügyre is vehetjük az elsõ fecskét 

Az RTX sorozat felemás fogadtatása után, az NVIDIA gyorsan reagált a vásárlói igényekre, és piacra dobta az alacsonyabb árkategóriát megcélzó GTX kártyáit. A sugárkövetést lehetõvé tevõ RT magok elhagyásával, korrekt áron juthattunk megfelelõ teljesítményhez, miközben az AMD csak pár lépésre volt az ígéretes NAVI architektúrát használó, Radeon széria bemutatásától. Az új RX 5700, illetve 5700XT végül megérkezett, és a rémesen elavult gyári hûtés alatt, valóban nagyszerû teljesítményt rejtett. Míg a közönség a használhatóbb kiadásokra várt, a zöldek ismét megmozdultak, és bejelentették: frissítik a fiatal RTX termékcsaládot is. A SUPER széria minimális ráncfelvarrást, és az alap RTX kártyák árait ígérte, amit nagyjából teljesített is, így VGA fronton a verseny tovább erõsödött. Amire ekkor még senki nem számított, hogy a lejjebb pozícionált GTX 16 széria is SUPER változatot kaphat, azonban most ezt is megértük.

GDDR6 a fedélzeten


Ember legyen a talpán, aki követni tudja NVIDIA aktuális felhozatala mögött megbúvó logikát, azonban, ha a régóta pletykált olcsóbb Radeonok érkezésére gondolunk, máris átláthatóbbá válik a helyzet. A GTX 16-os sorozat, a friss Turing architektúra RT és Tensor magoktól megfosztott változata, és míg a GTX 1650 SUPER értékelhetõ fejlõdést mutat, a GTX 1660 SUPER csak minimális frissítést kapott az alapmodellhez képest. A két kártya továbbra is a 12nm-es TU116-os lapkára épül, a GTX 1660 SUPER esetén pedig nagyítóval kereshetjük az eltéréseket. A kártya szinte mindenben megegyezik elõdjével, vagyis 1408 CUDA mag, 88 textúrázó- (TMU), és 48 blending egység (ROP), 6GB memória, 192 bit-es memóriabusszal. A trükköt a fedélzeti memóriában kell keresnünk, a 8Gbps adatátviteli sebességû GDDR5-öt ugyanis 14Gbps-os GDDR6-ra cserélték, ezzel a 192 GB/s-os sávszélesség 336 GB/s-ra nõtt. Ez az érték magasabb, mint amit a GTX 1660Ti, vagy akár az RTX 2060 kínál. Hogy ez valójában mekkora hatással lesz a teljesítményre, azt majd kiderül.

Nem lesz egy dizájn bajnok, de a minõségre aligha lesz panasz 

A GTX 1650 már más tészta, ugyanis több ponton is látványosabb ráncfelvarrást kapott. Kezdésnek mindjárt GPU cserét láthatunk! A 4.7 milliárd tranzisztoros TU117 helyett, a nagyobb testvérnél alkalmazott, 6.6 milliárd tranzisztoros TU116 lapkát kapta meg. A 43%-os bõvítésnek köszönhetõen, a 896 CUDA mag 1280-ra növekedett, az 56 TMU helyett pedig 80-a varázsszám. Természetesen magasabbak az órajelek is, az alap 1485-rõl 1530MHz-re, a Boost pedig 1665-rõl 1725Mhz-re emelkedett. Ha ez nem lenne elég, változik a memória is, igaz a 4GB-os mennyiség nem módosult, azonban GDDR5 helyett már itt is GDDR6-ot találunk, mely az eredetihez képest 50%-os sávszélesség növekedést eredményez. Egy csipetnyit megnõtt a fogyasztás is, azonban a 75 helyetti 100 wattos igény nem nevezhetõ tragikusnak, ahogy a 300 helyett 350 wattos ajánlott tápegység sem tûnik teljesíthetetlennek. A 1650 SUPER, összességében hihetetlenül nagy ugrás elõdjéhez képest, hiszen a 3 teraFLOPS számítási kapacitás 4.4 teraFLOPS-ra nõtt, ez az arány pedig komolyabb különbség, mint amit a GTX 1660 és a Ti változat között találunk.

Talán nem a legvonzóbb dizájn, de megéri az árát 

A GTX 1650 SUPER tehát igazán ígéretes darabnak ígérkezik, hiszen modern köntösben, és kedvezõ áron kínálja majd azt, amit a korábbi generációban a GTX 1060 képviselt. Alacsony fogyasztás mellett elérhetõ 1080p-s játékélmény, mellyel a középkategóriában is rendesen kiélezõdik a verseny, hiszen egyre többet hallani az AMD RX 5500 és 5600 kártyákról is. Ezek alapján a SUPER elnevezést nem használták valami következetesen, hiszen 1660 csak minimális törõdést kapott, míg a 1650 SUPER-t látva, az eredetileg tervezett Ti jelzõ sem lenne irreális megnevezés..

Visszafogott stílus, kevés catlakozóval 

Az újdonságokról tudni érdemes, hogy az NVIDIA nem ad ki referencia modelleket, így a partnerek a gyártó ajánlásai alapján készíthetik el saját megoldásaikat. Ez többek között 100 és 125 watt közötti TDP-t, és egy 6 vagy 8 tûs tápcsatlakozót jelent. Amit minden kiadáson megtalálunk majd, az a DisplayPort 1.4 és a HDMI 2.0, elõbbibõl hármat, utóbbiból egyet ajánlanak, továbbá a DVI kimenet is opció lehet. Idõ közben a 1660 SUPER-t, egy külföldi teszt során már ki is próbálták. Az EVGA által kiadott GeForce GTX 1660 Super SC Ultra, enyhe gyári tuningot, és dupla ventilátoros, nyílt házas hûtést kapott. A referencia ajánlástól az 1830 MHz-es Boost órajelével tér el, a kimenetekbõl pedig egy-egy darab jutott, mint a három felsorolt típusból. A teszt legnagyobb érdekessége talán az, hogy képet kaphatunk a memóriák közti generációs különbségekrõl, esetünkben a GDDR6 nagyjából 7-17%-ig terjedõ elõnyt hozott, a GDDR5-tel szerelt GTX 1660-hoz képest. Röviden a SUPER nagyjából 10%-kal volt erõsebb az alapváltozatnál, 3%-kal marad el a 1660 Ti-tól, 17%-kal egy RTX 2060-tól, viszont jó 37%-ot ver egy 6GB-os GTX 1060-ra.

A backplate megléte mindenképp dícséretes 

A GTX 1660 SUPER forgalmazása már meg is kezdõdött, induló ára nagyjából 3000 Ft-tal lesz magasabb az alapváltozatnál, de ez nagyban függ az egyedi kiadásoktól, és a gyártók egyéni árszabásától is. A GTX 1650 SUPER, legkorábban novemberben 22-én kerülhet a boltok polcaira, az ára viszont még nem ismert.

2019. 10. 30

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.