GTX 1650 és 1660 SUPER - újra lecsapott az Nvidia

GTX SUPER – ismét frissül az NVIDIA kínálata

AZ EVGA jóvoltából már szemügyre is vehetjük az elsõ fecskét 

Az RTX sorozat felemás fogadtatása után, az NVIDIA gyorsan reagált a vásárlói igényekre, és piacra dobta az alacsonyabb árkategóriát megcélzó GTX kártyáit. A sugárkövetést lehetõvé tevõ RT magok elhagyásával, korrekt áron juthattunk megfelelõ teljesítményhez, miközben az AMD csak pár lépésre volt az ígéretes NAVI architektúrát használó, Radeon széria bemutatásától. Az új RX 5700, illetve 5700XT végül megérkezett, és a rémesen elavult gyári hûtés alatt, valóban nagyszerû teljesítményt rejtett. Míg a közönség a használhatóbb kiadásokra várt, a zöldek ismét megmozdultak, és bejelentették: frissítik a fiatal RTX termékcsaládot is. A SUPER széria minimális ráncfelvarrást, és az alap RTX kártyák árait ígérte, amit nagyjából teljesített is, így VGA fronton a verseny tovább erõsödött. Amire ekkor még senki nem számított, hogy a lejjebb pozícionált GTX 16 széria is SUPER változatot kaphat, azonban most ezt is megértük.

GDDR6 a fedélzeten


Ember legyen a talpán, aki követni tudja NVIDIA aktuális felhozatala mögött megbúvó logikát, azonban, ha a régóta pletykált olcsóbb Radeonok érkezésére gondolunk, máris átláthatóbbá válik a helyzet. A GTX 16-os sorozat, a friss Turing architektúra RT és Tensor magoktól megfosztott változata, és míg a GTX 1650 SUPER értékelhetõ fejlõdést mutat, a GTX 1660 SUPER csak minimális frissítést kapott az alapmodellhez képest. A két kártya továbbra is a 12nm-es TU116-os lapkára épül, a GTX 1660 SUPER esetén pedig nagyítóval kereshetjük az eltéréseket. A kártya szinte mindenben megegyezik elõdjével, vagyis 1408 CUDA mag, 88 textúrázó- (TMU), és 48 blending egység (ROP), 6GB memória, 192 bit-es memóriabusszal. A trükköt a fedélzeti memóriában kell keresnünk, a 8Gbps adatátviteli sebességû GDDR5-öt ugyanis 14Gbps-os GDDR6-ra cserélték, ezzel a 192 GB/s-os sávszélesség 336 GB/s-ra nõtt. Ez az érték magasabb, mint amit a GTX 1660Ti, vagy akár az RTX 2060 kínál. Hogy ez valójában mekkora hatással lesz a teljesítményre, azt majd kiderül.

Nem lesz egy dizájn bajnok, de a minõségre aligha lesz panasz 

A GTX 1650 már más tészta, ugyanis több ponton is látványosabb ráncfelvarrást kapott. Kezdésnek mindjárt GPU cserét láthatunk! A 4.7 milliárd tranzisztoros TU117 helyett, a nagyobb testvérnél alkalmazott, 6.6 milliárd tranzisztoros TU116 lapkát kapta meg. A 43%-os bõvítésnek köszönhetõen, a 896 CUDA mag 1280-ra növekedett, az 56 TMU helyett pedig 80-a varázsszám. Természetesen magasabbak az órajelek is, az alap 1485-rõl 1530MHz-re, a Boost pedig 1665-rõl 1725Mhz-re emelkedett. Ha ez nem lenne elég, változik a memória is, igaz a 4GB-os mennyiség nem módosult, azonban GDDR5 helyett már itt is GDDR6-ot találunk, mely az eredetihez képest 50%-os sávszélesség növekedést eredményez. Egy csipetnyit megnõtt a fogyasztás is, azonban a 75 helyetti 100 wattos igény nem nevezhetõ tragikusnak, ahogy a 300 helyett 350 wattos ajánlott tápegység sem tûnik teljesíthetetlennek. A 1650 SUPER, összességében hihetetlenül nagy ugrás elõdjéhez képest, hiszen a 3 teraFLOPS számítási kapacitás 4.4 teraFLOPS-ra nõtt, ez az arány pedig komolyabb különbség, mint amit a GTX 1660 és a Ti változat között találunk.

Talán nem a legvonzóbb dizájn, de megéri az árát 

A GTX 1650 SUPER tehát igazán ígéretes darabnak ígérkezik, hiszen modern köntösben, és kedvezõ áron kínálja majd azt, amit a korábbi generációban a GTX 1060 képviselt. Alacsony fogyasztás mellett elérhetõ 1080p-s játékélmény, mellyel a középkategóriában is rendesen kiélezõdik a verseny, hiszen egyre többet hallani az AMD RX 5500 és 5600 kártyákról is. Ezek alapján a SUPER elnevezést nem használták valami következetesen, hiszen 1660 csak minimális törõdést kapott, míg a 1650 SUPER-t látva, az eredetileg tervezett Ti jelzõ sem lenne irreális megnevezés..

Visszafogott stílus, kevés catlakozóval 

Az újdonságokról tudni érdemes, hogy az NVIDIA nem ad ki referencia modelleket, így a partnerek a gyártó ajánlásai alapján készíthetik el saját megoldásaikat. Ez többek között 100 és 125 watt közötti TDP-t, és egy 6 vagy 8 tûs tápcsatlakozót jelent. Amit minden kiadáson megtalálunk majd, az a DisplayPort 1.4 és a HDMI 2.0, elõbbibõl hármat, utóbbiból egyet ajánlanak, továbbá a DVI kimenet is opció lehet. Idõ közben a 1660 SUPER-t, egy külföldi teszt során már ki is próbálták. Az EVGA által kiadott GeForce GTX 1660 Super SC Ultra, enyhe gyári tuningot, és dupla ventilátoros, nyílt házas hûtést kapott. A referencia ajánlástól az 1830 MHz-es Boost órajelével tér el, a kimenetekbõl pedig egy-egy darab jutott, mint a három felsorolt típusból. A teszt legnagyobb érdekessége talán az, hogy képet kaphatunk a memóriák közti generációs különbségekrõl, esetünkben a GDDR6 nagyjából 7-17%-ig terjedõ elõnyt hozott, a GDDR5-tel szerelt GTX 1660-hoz képest. Röviden a SUPER nagyjából 10%-kal volt erõsebb az alapváltozatnál, 3%-kal marad el a 1660 Ti-tól, 17%-kal egy RTX 2060-tól, viszont jó 37%-ot ver egy 6GB-os GTX 1060-ra.

A backplate megléte mindenképp dícséretes 

A GTX 1660 SUPER forgalmazása már meg is kezdõdött, induló ára nagyjából 3000 Ft-tal lesz magasabb az alapváltozatnál, de ez nagyban függ az egyedi kiadásoktól, és a gyártók egyéni árszabásától is. A GTX 1650 SUPER, legkorábban novemberben 22-én kerülhet a boltok polcaira, az ára viszont még nem ismert.

2019. 10. 30

X870 alaplap választás – Mire figyelj vásárlás előtt?

X870 alaplap – hogyan válaszd ki a megfelelő modellt?
Az X870 alaplapok az AMD AM5 platform jobban felszerelt megoldásai közé tartoznak, de ettől még nem minden Ryzen konfigurációhoz jelentenek automatikusan jobb választást. Vásárláskor ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik X870 alaplap rendelkezik a legtöbb funkcióval, hanem az, hogy a saját gépedben mely képességeket fogod ténylegesen kihasználni. Más szempontok számítanak egy erős gamer PC, egy Ryzen 9-re épülő munkaállomás vagy egy több SSD-vel és gyors külső eszközökkel felszerelt rendszer esetében. A megfelelő alaplap kiválasztásához érdemes együtt vizsgálni a processzort, a tervezett felhasználást, a bővíthetőséget és a szükséges csatlakozásokat. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mikor indokolt az X870, és mire érdemes figyelned, hogy valóban a konfigurációdhoz illő alaplapot válaszd.
Kinek érdemes X870 alaplapot választania?
Milyen X870 alaplap illik a processzorodhoz és a géped felhasználásához?
Belépő, középkategóriás, vagy prémium X870 alaplapot válassz?
Milyen felszereltségre és bővíthetőségre lesz valóban szükséged?
Mire figyelj a kompatibilitásnál X870 alaplap vásárlásakor?
Mikor éri meg többet fizetni egy X870 alaplapért?
Milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni X870 alaplap választásakor?
Hogyan válaszd ki a megfelelő X870 alaplapot?
Gyakori kérdések
Összegzés
Kinek érde

B850 vs X870 alaplap – melyiket érdemes választani?

B850, vagy X870 alaplap – melyiket érdemes választani?
Ha AM5-ös gépet építesz, a B850 és az X870 között könnyű úgy választani, hogy egyszerűen a drágább chipsetet tekinted jobbnak. A valóságban azonban egy X870 alaplap önmagában nem teszi gyorsabbá a processzort vagy a videokártyát, és egy jól felszerelt B850 modell még erős gamer konfigurációban is bőven elegendő lehet. A valódi különbséget elsősorban a csatlakoztathatóságban, a bővítési lehetőségekben és az egyes alaplapok konkrét felszereltségében érdemes keresni. Nem mindegy az sem, hogy egyetlen videokártyával és két SSD-vel építesz gamer PC-t, vagy több nagy sebességű meghajtót, külső eszközt és bővítőkártyát használnál. Ebben az útmutatóban azt nézzük meg, hogy a B850 vs X870 összehasonlítás legfontosabb különbségei mit jelentenek a gyakorlatban, és mikor érdemes valóban többet fizetni az X870-ért.
B850, vagy X870 – melyik a jobb választás számodra?
Mi a különbség a B850 és az X870 alaplapok között?
Gyorsabb lesz a gép X870 alaplappal, mint B850-nel?
Videokártya és NVMe SSD szempontjából számít a B850 és X870 közötti különbség?
Mikor éri meg az X870 jobb csatlakoztathatósága és bővíthetősége?
B850 vagy X870 Ryzen 7 9800X3D, Ryzen 9 és gamer PC mellé?
Megéri az X870 felára a B850-hez képest?
Melyiket válaszd? B850 vs X870 döntési útmutató
Gyakori kérdések a B850 és X870 alaplapo

AMD processzor és alaplap kompatibilitás – útmutató

AMD processzor és alaplap kompatibilitás – így ellenőrizd vásárlás előtt
Egy új AMD processzor és alaplap kiválasztásakor az egyik legfontosabb kérdés, hogy a két alkatrész valóban kompatibilis-e egymással. Elsőre egyszerűnek tűnhet a helyzet: ha a processzor beleillik az alaplap foglalatába, akkor működnie kell. A valóságban azonban az azonos foglalat csak az első feltétel. A chipset, a processzorgeneráció támogatása, a BIOS-verzió és végül a konkrét alaplap gyártói támogatási listája egyaránt számít. Ha ezeket megfelelő sorrendben ellenőrzöd, néhány perc alatt jelentősen csökkentheted annak esélyét, hogy egymással nem működő alkatrészeket vásárolj. Mutatjuk, hogyan érdemes végigmenni az ellenőrzésen.
Hogyan ellenőrizd gyorsan, hogy egy AMD processzor kompatibilis-e az alaplappal?
AM4, vagy AM5? Először a processzorfoglalatot ellenőrizd
Melyik AMD chipset támogatja a processzorodat?
Miért lehet szükség BIOS-frissítésre akkor is, ha a processzor és az alaplap elvileg kompatibilis?
Hol tudod biztosan ellenőrizni egy konkrét AMD CPU és alaplap kompatibilitását?
Mire figyelj még, ha a processzor és az alaplap már kompatibilis?
A leggyakoribb hibák AMD alaplap és processzor párosításakor
Így válassz kompatibilis AMD alaplapot lépésről lépésre
Gyakori kérdések
Összefoglalás
Hogyan ellenőrizd gyorsan, hogy egy AMD processzor kompatibilis-e az alaplappal?
Nem kell
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.