Közel tíz éven át vezette, de most teljes mértékben magára hagyja a vállalatot

Emlékszik még valaki az SMS-ekre? Bár a mobiltelefonok alapvetõ üzenetküldõ szolgáltatása ma is rendelkezésünkre áll, talán nehéz elképzelni, hogy Jack Dorsey a Twitter 2006-os alapításakor erre a technológiára alapozta a mára meghatározóvá váló közösségi platformot. Az oldal azóta nagyokat lépdelt elõre, ám a fejlesztõbõl közismert üzletemberré váló Jack Dorsey most váratlanul bejelentette, hogy végleg hátat fordít a vállalatnak.

Hogy tényleg teljesen hátat fordít-e, azt valójában nem tette egyértelmûvé, távozásához ugyanis mindössze ennyit fûzött hozzá: "Úgy döntöttem, hogy elhagyom a Twittert, mert úgy gondolom, hogy a vállalat készen áll arra, hogy elszakadjon az alapítóitól". Ez is az alkalmazottaknak szóló levelébõl derült ki, melyet végül saját fiókjával osztott meg, mivel a Twitter nem reagált a sajtó megkereséseire, a hétfõi bejelentésük pedig csak a legszûkebb tényekre szorítkozott. Utóbbiból azt tudhattuk meg, hogy Dorsey a lemondás mellett döntött, az igazgatóság pedig egyhangúlag Parag Agrawalt nevezte ki vezérigazgatónak. Dorsey igazgatótanácsban elfoglalt szerepe 2022-ben, megbízatásának lejártával szûnik meg, technikailag tehát ekkor "szabadul meg" végleg egykori cégének kötelékébõl. Agrawal amúgy több mint egy évtizede dolgozik a Twitteren, és 2017 óta õ a technológiai igazgató.

Míg a hagyományos médiavállalkozások irányítóiról alig tudunk valamit, a Facebook, az Amazon, vagy éppen a Twitter élén álló szereplõk világunk ismert, és egyben megosztó figurái. A Twitter esetében ezek a jelzõk mind megállják a helyüket, hiszen a digitális kommunikációt megreformáló Twitter igazi sikertörténet, alapítója pedig rengeteget szerepelt a hírekben. Ha belegondolunk, hogy a születõben lévõ oldal tesztelésekor a kollégái még a saját pénzüket költötték el SMS-ek küldözgetésére, nehéz elképzelni, hogy ez ugyanaz a platform, mely 2021 elején letiltotta Donald Trumpot, aki akkor még az Egyesült Államok elnökeként a Twittert választotta elsõszámú kommunikációs csatornájának. Az oldal már akkor is rengeteg kritikát kapott, miszerint erõsen cenzúrázzák a közösség által megosztott tartalmakat, ám ez nem akadályozta meg õket abban, hogy az azóta leköszönt elnök bejegyzéseibõl is letöröljenek néhányat. Bár a fõbb közösségi oldalak is hasonlóan jártak el, Dorsey mindvégig kitartott amellett, hogy zéró toleranciát alkalmaznak az általuk uszítónak bélyegzett tartalmakkal szemben.

Az elnöki pozíciót amúgy 2008-ban egyszer már elvesztette és végül csak 2015-ben tért vissza. Akkor ugyanis kirúgták, mivel úgy vélték, hogy rosszul vezeti a céget, energiáit pedig inkább egyéb projektjeibe, például a Square fizetési vállalat vezetésébe öli. Ez ugyanaz a Dorsey, aki tavaly kerek egymilliárd dollárt adományozott a koronavírus-járvány elleni munka megsegítésére. Erre végül is telt neki, hiszen a digitális fizetéssel foglalkozó Square az irányítása alatt igen nagyra nõtt és a tekintélyes összeget is a cég részvényeivel fizette ki, az erre létrehozott alapítványnak. Az mondjuk legalább ennyire meglepõ volt, hogy ezzel a cselekedetével vagyonának 28%-át ajánlotta fel, míg Bill Gates 100 milliós segélye a "Windows-atya" vagyonának alig 1%-a volt. Persze nem csak a politikusok elcsendesítésérõl, vagy altruizmusáról ismert, hiszen ez a közösségi oldal is kivette a részét a különbözõ állami vizsgálatokból, õ pedig a kongresszusi meghallgatásokból, ahol többek között a félretájékoztatás vádjára, illetve a gyermekvédelemmel és a cenzúrával kapcsolatos kérdésekre reagálhatott.

"Keményen dolgoztam azon, hogy ez a cég elszakadjon az alapjától és az alapítóktól" – írta a céges e-mailben. "Úgy vélem, kritikus fontosságú, hogy egy vállalat önállóan, az alapító befolyásától vagy irányításától mentesen tudjon megállni a lábán. Nem sok vállalat jut el erre a szintre. És nem sok olyan alapító van, aki a cégét a saját egója fölé helyezi" – tette hozzá. A lemondását megelõzõ vasárnap, Jack Dorsey egy rövid Twitteres megosztást tett közzé, mely így szól: "Szeretem a Twittert".