Nem csak a jótállás feltételei, de már az eszközök javíthatósága is javulni fog

Fogyasztói szempontból egyre több kedvezõ fordulatról hallhatunk, mely 2021-ben számos ponton könnyítheti meg a javításra szoruló termékek gazdáit. Míg nálunk számos ponton javulnak a jótállási feltételek, az EU olyan lépéseket tesz, ami teljesen új hozzáállásra kötelezi a gyártókat, ezzel alapjaiban változtatva meg a digitális, illetve elektromos eszközök minõségét.

November 25-én igen bizalomgerjesztõ döntés született az Európai Parlamentben, ahol több téma között az egységesen fenntartható piac kérdésköre került napirendre. A képviselõk 395 igen szavazata állt szemben a 94 elutasító vokssal, mely a 207 tartózkodással együtt is az állásfoglalás elfogadását jelenti. A tervcsomag lényegében azt szolgálja, hogy hosszabb élettartammal bíró, könnyebben javítható eszközök készüljenek, melyeket a vásárlók a gyors csere helyett tovább használhatnak, olyannyira, hogy még a használt eszközök piacát is fellendíthetik. Természetesen az elektronikai hulladékot csökkentõ, a felhasználói kényelmet pedig növelõ egységes töltõk bevezetésének sürgetése ezúttal is a listán volt. A terv lényege összefoglaló nevén a „javítás joga”, illetve a javításhoz való jog, melynek bevezetésére a képviselõk felszólították az Európai Bizottságot. „Ideje, hogy a zöld megállapodásban szereplõ célokat az egységes piac alapvetéseinek tekintsük, és ott a hosszú élettartamra tervezett termékeket és szolgáltatásokat részesítsük elõnyben. Ehhez átfogó szabályrendszerre van szükség, amely a politikai bátorságot nélkülözõ, a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt összezavaró adminisztratív módosítások helyett világos és egyszerû döntéseken alapul. A Parlament a jelentés elfogadásával egyértelmû üzenetet küld: az egységes és kötelezõ tartóssági címkézés és a termékek élettartam-rövidítésének felszámolása jelenti az utat elõre" - jelentette ki a francia zöldpárti képviselõ.

A lényeg, hogy mostantól a gyártók nem trükközhetnek a garanciaidõ lejárta után egy nappal meghibásodó termékeikkel, amiket, ha lehet, akkor igyekeztek nagyjából javíthatatlanra készíteni, hogy a felhasználónak muszáj legyen újra költenie a pénzét. Ha az adott termék könnyen cserélhetõ alkatrészekre támaszkodna, akkor azokat jóval alacsonyabb költségen, és kevesebb elektronikai hulladék kíséretében lehetne javítani. A javítás intézménye mára rengeteg termékkategória esetében ismeretlen fogalommá vált, mivel a meghibásodott kütyük többségét szerencsésebb esetben az érvényes garanciaidó alatt cseréleik, azon túl viszont a szeméttelepen végzik. Az EU azonban szeretné újra divatba hozni a javítást, a népszerûsítését pedig hosszabb jótállási idõkkel, a cserealkatrészekre is kiterjesztett garanciával, illetve a karbantartásra és javításra vonatkozó jobb tájékoztatással szeretnék elérni. Ami viszont ennél is izgalmasabb, az a gyártói oldalon végzendõ reform, mely véget vetne a termékek élettartamának szándékolt lerövidítésével. Az egységes töltõk kérdése agyon ismételt, ám még le nem rágott csont, ami viszont új, az az eszközök címkéire szánt jelzés, mely egyértelmû tájékoztatást adna azok várható tartósságáról. Az ilyen termékek elszaporodását azzal is erõsítenék, hogy a közbeszerzések, illetve állami felhasználásra szánt eszközöknél ezeket a jobb minõségû termékeket részesítenék elõnyben, így ösztönözve a gyártókat.

A reklámokból is igyekeznének kigyomlálni néhány hazugságot és ferdítést. Ha valamelyik cég környezetbarát köntösbe bújva szeretne jófejnek látszani, az állítását a megfelelõ tanúsítvánnyal is alá kellene támasztania, vagy azok megszerzéséhez egységes kritériumoknak kell megfelelnie. A változtatások útjában azonban sajnos még számos akadályt találunk, az indítvány tehát új szabályokat javasol, és sürgeti a javítás, a továbbértékesítés és az újrahasználat útjában álló jogi akadályok felszámolását. A hivatalos tájékoztatóban olvashatunk az Eurobarométer felmérésérõl is, mely szerint az uniós polgárok 77 százaléka vinné inkább javíttatni a meghibásodott készülékét új vásárlása helyett; 79 százalékuk pedig egyenesen jogilag kötelezné a gyártókat, hogy figyelmet fordítsanak az eszközök javítására és a cserélhetõ alkatrészekre. Ez azt jelentené, hogy a piacon lenne választék cserealkatrészekbõl is, a javíttatást pedig garanciaidõn túl is elintézhetnénk, melyhez nem feltétlenül kéne a gyártó márkaszervizéhez fordulnunk, elég lenne rutinos szakemberhez, vagy általános elektronikai elektromos eszközökkel foglalkozó szervizhez fordulnunk. Szerencsére eközben itthon is zajlanak a fogyasztói kényelmet támogató események, mivel a napokban kiderült, hogy hamarosan még kedvezõbb jótállási feltételekre számíthatunk. Az egyik ilyen szintén a javításra vonatkozik, konkrétan a hosszasra nyúlt javítási idõ, és a jótállási idõ viszonyára. 2021. január 1-tõl amennyit a javításra leadott eszközünk a szervizben tölt, a hivatalos jótállás ideje azzal az idõtartammal minden esetben meghosszabbodik, tehát még akkor is lesz legalább pár napunk próbálgatni a visszakapott terméket, ha a garancia utolsó érvényes napján kérvényeztük a javítást. Ha ez nem lenne elég, a garanciáztatás egy régóta bosszúságot okozó feltétele végre eltörlésre került. A jótálláshoz mostantól nem lesz szükség a termékek eredeti csomagolására, mely elvárást valójában semmilyen jogszabály nem támasztott alá, és sok esetben teljesen életszerûtlen is volt. Egy mobiltelefon esetén sok esetben amúgy is megtartjuk, hiszen a garancialevelét és a hozzá tartozó apróságokat így könnyû egy helyen õrizni, viszont egészen más a helyzet mondjuk egy hûtõszekrénnyel, vagy mosógéppel, melyek dobozait a legtöbben nem szívesen õrizgetik, esetleg kifejezetten körülményes lenne azokat otthon tartani.

A lényeg, hogy mostantól a csomagolás megõrzése nem kérhetõ számon egyetlen vásárlón sem, ha valaki továbbra is erre hivatkozik majd, figyelmeztessük, hogy annak hiányában is jogunk van a termékünk javíttatásához. A jobb tájékoztatás érdekében a szervizeknek szólnia kell az eladóknak, ha egy nála vásárolt termék meghibásodott, és részletes tájékoztatást kell adnia a javítás idejérõl és körülményirõl. Ez egyfelõl fontos, mert javítja a vevõ és az eladó közötti viszonyt, hiszen a vásárlók sok esetben mellébeszélést kapnak válaszul, ami azért van, mert az üzlet alkalmazottainak valójában fogalmuk sincs, hogy mi történik az adott termékkel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezt az cégek között zajló információáramlást a fogyasztóvédelem is bármikor ellenõrizheti majd. A vásárló amúgy az elromlott terméket az üzlet helyett a jótállási jegyen feltüntettetett javítószolgálathoz is elviheti. Ezen felül érdemes megjegyezni, hogy ha a meghibásodott terméket 30 napon belül nem javítják meg, a vevõ automatikusan jogosult a cserére, de ha ez például kifutott, már nem kapható eszköz miatt nem lehetséges, akkor a vételárat. Az itthon bevezetésre váró intézkedések 2021. január 1-jén lépnek érvénybe.

Forrás: europarl.europa.eu, 168ora.hu