Hivatalosan is útjukra indultak az új AMD Renoir APU-k, ám a boltokba egy darabig még nem juthatnak el

Megkezdõdött hát, hivatalosan is beindult az asztali Ryzen 4000 széria bevezetése! Az AMD végre a gépépítõk számára is elhozza az integrált grafikus egységekkel szerelt, újratervezett Zen 2 processzorokat, melyek lényegüket tekintve megegyeznek a már piacon lévõ 7nm-es, monolitikus felépítésû 4000G mobil változatokkal. Na jó, talán még nem egészen hozza el, ugyanis az AM4-es foglalatú modellek startja egyelõre kizárólag az OEM partnereket érinti, tehát egy darabig csak az elõre összeállított HP masinák tulajdonosai, és céges használatra rendelt Dell gépösszeállítások vásárlói élhetnek a lehetõséggel. Hiába, ahogy már megszokhattuk, az üzleti partnerek mindig a "konzumpiac" elõtt szerepelnek.

Márpedig a lehetõségek igazán izgalmasak, hiszen a desktop formátum 15 és 45 wattos egységek helyett 35 és 65 wattos példányokkal dolgozhat, a magasabb TDP értékekhez pedig jóval kevésbé korlátozott torony- és folyadékhûtõk is rendelkezésre állnak, így aki processzorigényes munkában gondolkozik, esetleg az iGPU plusz teljesítményével is tudna mit kezdeni, az nagyobb távlatokban is gondolkodhat majd. A Ryzen 3, Ryzen 5 és Ryzen 7 modellek egyaránt rendelkeznek izmosabb 65 wattos és gyengébb 35 wattos GE változatokkal, melyek hûtési igényeik mellett fõként az eltérõ Boost képességekben és tuningpotenciálban különböznek egymástól, a három kategória 8, 6, illetve 4 CU-val (számítási egységgel) garázdálkodó integrált VEGA GPU-ja viszont csak a csúcsmodell esetében kapott a kisebb testvérnél nagyobb órajelet. A GE modellek barátságos fogyasztási limitjükkel igazi kis takarékos erõgépek, melyek a vékony profilú PC-kben, illetve médiafogyasztásra szánt HTPC-kben találhatják meg helyüket.

Ahogy azt korábban már a mobil egységeknél megismerhettük, a DDR4 támogatás hivatalosan 3200 MHz-ig érhetõ el, efölött a papíron bizonytalan, de a korábbiakban már sokat próbált túlhajtásban gondolkodhatunk. A 8 PCI-Express sáv tekintetében is maradunk a 3.0-s vonalon, az AMD pedig elvileg azért nem módosított a mobilchipen, mert az APU-kat keresõ vásárlók többnyire nem vesznek különálló videokártyákat, melyek esetleg igényelnék a komolyabb sávszélességet. Ez többnyire igaz is, ám amíg a VGA-k többsége tökéletesen megelégszik ezzel, az újabb SSD-k talán elbírtak volna némi PCIe 4.0 támogatást. Amit még érdemes lehet kiemelni, az a Pro sorozat, mely az alapszériával párhuzamosan érkezik, és a lényegi specifikációk tekintetében nem is különbözik tõle, ugyanakkor üzleti szempontból hasznos extrákkal szolgál. A Pro kiadás teljeskörû memóriatitkosítást, DASH menedzsment támogatást és kiterjesztett minõségbiztosítást nyújt, továbbá az AMD garantálja, hogy legalább két éven át elérhetõk maradnak.

Hogy miért OEM rendszerek? Az AMD jelenlegi adatai szerint az APU-k értékesítésének a magabiztos 80%-kát az OEM partnerek fedik le, a nagy tételes rendelés pedig jelentõsen elõsegíti a szilíciumellátás fenntartását. Ez természetesen sokak számára csalódást keltõ hír, hiszen a Zen2 magok már bõven túlmutatnak az elsõ generációs architektúra képességein, így ár-érték mutatójuk miatt lényegesen erõsebb ajánlatot jelentenek az átlag vásárlóknak is. Ugyanakkor akár hálásak is lehetünk, hogy az AMD szerint „hamarosan” megkezdõdõ nyilvános terjesztéskor bõséges készletek állnak majd rendelkezésünkre.

Tehát számíthatunk az új 4000G APU-k érkezésére, még akkor is, ha pontos idõpontot ismételten nem kaptunk az ígéret mellé. Ami biztos, hogy az 500-as lapkészlet tagjai gond nélkül megbirkóznak majd velük, 400-as modellek esetén viszont mindenképp lessük meg a terméklapot, illetve ellenõrizzük a támogatást biztosító BIOS verzió meglétét.