2021. 05. 07

Az SSD-k sokkal ritkábban romlanak el, mint a HDD-k

Az öreg merevlemezekre kevésbé számíthatunk, ha a meghibásodásról van szóMég nem hanyatlott le teljesen a merevlemezek kora.

Az SSD-k bevezetése megváltás volt a PC-s felhasználóknak és egy ideje már bárkinek, aki korábban valamilyen merevlemezes háttértárral működő eszközt használt. A mozgóalkatrész nélküli adattároló legnagyobb előnye az elképesztő sebességkülönbség volt, ám ahogy ez az újdonságok esetében lenni szokott, még nem vehette át azonnal a lemezes meghajtók helyét. Kezdetben az alacsony kapacitású modellek is drágák voltak, élettartamukat, illetve írástűrési képességeiket tekintve pedig ég és föld volt a különbség, az öregebb technika javára. De vajon melyik eszköz számít megbízhatóbbnak ma?


Az SSD (solid-state drive) már közel sem olyan védtelen újdonság, mint 2009 környékén, amikor végleg kilépett az ipari keretek közül és az otthoni felhasználók között is terjedésnek indult. A flash alapú meghajtók valóban évről évre fejlettebbek lesznek, és lényegében már tényleg csak pénztárcánk szabhat gátat annak, hogy a HDD (hard disk drive), a merevlemez, vagy ha úgy tetszik, a winchester helyére hasonló kapacitású, akár több Terabájtos SSD kerülhessen. A felhő alapú tárolásban és biztonsági mentésben világelső Backblaze ráadásul egy olyan jelentéssel állt elő, mely feltárja, hogy melyik eszköztípus esetén fordul elő ritkább esetben valamilyen meghibásodás.


A négy komoly adatközpontot üzemeltető vállalat március 31-ig bezárólag több mint 175 443 darab meghajtót dolgoztatott telephelyein, ezekből 3187 volt Boot-, illetve rendszermeghajtó, a nagyobb részt képező 172 256 pedig természetesen adattáróló volt. A Boot meghajtók esetében már jóval kiegyensúlyozottabb az arány, hiszen az 1669 merevlemez mellett 1519 SSD-nek jutott ugyanilyen feladat, a kimutatásukban pedig az általuk használt meghajtók negyedéves és élettartamra vonatkozó meghibásodási arányát, illetve a rendszerindító meghajtók meghibásodási arányát sorolták fel. Ebből mindjárt ki is derül, hogy az elmúlt negyedévben (2021. január 1. és március 31. között) az 1518 munkára fogott SSD-ből mindössze 2, azaz kettő hibásodott meg. Ez éves szinten 0,58 %-os hibaarányt jelent, ami akkor is minimum meggyőző lenne, ha nem szerepelne ott az az 1669 HDD is, melyekből pontosan ugyanabban az időszakban 44 lelte halálát munka közben, ami már 10.56 %-os meghibásodási arányt jelent. Az élettartamra vonatkozó vizsgálatuk hasonlóan érdekes, melyhez 2013. április 20-tól 2021. március 3-ig gyűjtötték az adatokat.


Az elmúlt nyolc év során a Backblaze 559 HDD-hibát tapasztalt, 6.04 %-os éves hibaaránnyal, mellyel szemben összesen nyolc SSD-hiba áll, 0.65 %-os meghibásodási aránnyal. Mielőtt megveregetnénk saját vállunkat, amiért már csak SSD-t használunk, azt azért még a Backbaze is elismeri, hogy a vizsgálatkor a működő meghajtók életkorát nem vették figyelembe, ahogy nem foglalkoztak az SSD-k írástűrési képességével sem. Az tény, hogy a gyakori adatírástól még a felső kategóriás NAND Flash memóriák is hamarabb fáradnak el, mint egy hasonló kaliberű merevlemezes egység. Ez értelemszerűen adatközpontok, szerverek, biztonsági mentéses tárhelyek esetén fontos, és nem egy játékra szánt PC-nél. Ha tehát a sebesség nem kiemelt szempont, akkor a HDD hosszú távon még mindig több írási és olvasási műveletet tud kiszolgálni. Vásárlás előtt mindenképp érdemes megnézni az állóképességre vonatkozó jelzést, melyet Terabájtban, vagy TBW (Terabytes Written) értékben adnak meg, az ipari kategóriás, nagy kapacitású SSD-k között pedig már egészen strapabíró darabokra lelhetünk, amennyiben pénztárcánk is készen áll.


A Backblaze megjegyzi, hogy a Boot meghajtó megnevezés esetükben félrevezető lehet, mivel nem csak mondjuk az operációs rendszert tölti be, de ezen tárolják a rendszerelérés naplófájljait, diagnosztikai adatokat és egyéb adatfájlokat is. Más szóval rendszeresen olvasnak és írnak adatokat, illetve törölnek fájlokat, ami a szerverek indításán bőven túlmutat. A cég most azt ígéri, hogy a közeljövőben újabb tanulmányt készítenek, ahol az adathordozók teljesítményét nagyjából az üzembehelyezésük pillanatától számítják majd.

2021. 05. 07

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.