Az i9-12900K lenyomott egy 32 magos Threadrippert

Az AMD processzora már nem fiatal, eredetileg mégis az volt az esélyes

Ma már mind tudjuk, hogy az AMD szépet gurított a Ryzen processzorokkal, hiszen lényegében minden kategóriában erõs szereplõvé vált, és mostanra már nyers erõ tekintetében le is hagyta a rivális ajánlatokat. Az Intel azonban jó ideje készül már egy régen várt nagy fordulatra, a sokadik céges átalakulás elsõ lépése pedig egy kompetens vezérigazgató kinevezése volt, aki ígéretet is tett arra, hogy hamarosan látványos fejlesztésekkel állnak elõ. Az egyhelyben ácsorgás végét az új Alder Lake-S széria jelentheti, mely egy elõzetes teszteredmény alapján odavágott még egy 32 magos Threadripper processzornak is.

Az Alder LAke-S? Végre valami újdonság az Inteltõl.


2018 augusztusában jelent meg hivatalosan az AMD Threadripper 2990WX, mely 32 maggal és 64 logikai szállal a közönséget és a tesztelõket egyaránt lenyûgözte. Az energiaéhes szörnyeteg nagyjából 1800 dolláros ajánlott árán, állva hagyta minden ellenfelét, fõleg a sok magot és nagy számítási teljesítményt igénylõ feladatokban. Az idõ persze felette is eljár, és ma, amikor közeleg a Zen 4, de az AMD már a Ryzen 5000-rel is alaposan odalépett az egymagos teljesítménynek, a hároméves Zen+ magok egy szálon nyújtott ereje aligha lehet versenyképes. De ne feledjük, hogy a sok mag adott esetben többet nyújt, mint kevés, de egyenként nagyon izmos mag, éppen ezért a Threadripperek még a mai napig is megállják a helyüket a megfelelõ feladatkörben. Úgy tûnik, hogy a generációs fejlõdés azonban egyre jobban megmutatja magát, egy teszt szerint ugyanis az Intel új hibrid felépítésû, 8+8 magos asztali processzora már lenyomja a HEDT kategória egykori legerõsebbjét.

32 mag és 64 szál, igaz, ma már kevésbé meggyõzõ Zen+ magokkal.


Az Alder Lake-S szériáról már sokat hallhattuk, hogy sikerét az Intel a heterogén felépítésétõl reméli, valahogy úgy, ahogy az az ARM mobilchipjeiben már olyan jól mûködött. A lényeg, hogy az i9-12900K úgy ért el kifejezetten impozáns benchmark eredményt, hogy a nyolc darab izmosnak ígérkezõ Golden Cove magja mellett nyolc energiabarát, ugyanakkor jóval gyengébb Gracemont kapott helyet, ráadásul Hyper Threading lehetõséggel is csak a Golden Cove magok rendelkeznek. Külön érdekesség, hogy a tesztekhez mellékeltek CPU-Z programból származó képeket is, melyek szerint a 12. generációs Intel processzor 5300MHz-ces frekvencián üzemelt. Bár megvan az esély rá, hogy ez pont túlhajtás eredménye, de az is benne van a pakliban, hogy igen kellemes lesz a magok együttes mûködése esetén érvényes, gyári Thermal Velocity Boost órajel. A teszt a Cinebench 23 adatbázisában zajlott le, ahol a jól ismert napfényes szobácskát kell minél nagyobb tempóban kiszámolni és megjeleníteni, az esetnek azonban van még egy fontos aspektusa.

Az Intelnél valószínûleg csak 8 mag dolgozott. EZ így elég korrekt eredmény.


Mégpedig az, hogy a teszt Windows 10 alatt zajlott, ami nem is lenne különösebben érdekes, ha az Intel esetében nem az új hibrid struktúrát alkalmazó CPU-ról lenne szó. A kétféle processzormag megfelelõ kezelésében, avagy a terhelés és a fogyasztás kiegyensúlyozásában ugyanis egy Thread Director nevû hardveres komponens segíti a rendszert, a Windows 10 azonban jelenleg nem ismeri ezért nem tudja megfelelõen kezelni ezt a mikroprocesszort. Ebbõl pedig következik a logikus következtetés, hogy az elvégzett teszt ideje alatt a gyengébb Gracemont magok nagy valószínûséggel meg sem mozdultak. A megjelenés elõtt álló Windows 11 állítólag már most is sokkal jobban bánik a hasonló felépítésû CPU-kkal, mindenesetre ez az információ arról árulkodik, hogy az új Intel i9-es nem használta ki minden tartalékát és a gyõzelme 8 mag eredménye volt volt a 32 mag, illetve 16 logikai szál küzdelme volt a 64 ellen.

Ez már valódi versenynek számít?


Az elérhetõ adatok szerint az Intel i9-12900K egy Gigabyte Z690 AORUS Ultra alaplapban dolgozhatott, 32 GB of DDR5-5200 memória társaságában, két modulos felosztásban. Akárhogy is, a Ryzen Threadripper 2990WX és az általa produkált 30054 pont bizony alulmarad attól a 30549 ponttól, amit az i9-12900K teljesített. Az AMD mentségére azért érdemes elmondani, hogy a 3 éves processzorban dolgozó Zen+ magok teljesítményét ma már szépen meghaladtuk, az AMD pedig már a következõ generációban leváltotta a 2+2 csatornás DDR4 memóriavezérlõt, mely akkor sajnos visszafogta a Thredrippereket. Amennyiben ezek az eredmények valósak, az elképesztõ szintugrást jelent, és nem csak az Intel, de az egész piac számára. Ezzel rendesen odavágnának a Zen3-nak és a sokat méltatott Ryzen 5000-nek is, hiszen az összehasonlítás szerint ez valamivel kevesebb mint a duplája annak, amit a 8 magos Ryzen 7 5800X teljesít. A Zen 4 persze még szintén elõttünk áll, mindenesetre érdekes tény, hogy mindössze 3 év után egy otthoni felhasználásra szánt csúcsprocesszor, mindössze 8 maggal képes odavágni a nagy terhelésre tervezett 32 magos munkagépet.

Hoppá, az Alder Lake már a Zen 3-nak is bemutatkozott.


A végén pedig még egy érdekesség egy újabb AMD-s vereségrõl. Az Ashes of Singularity játék a sokmagos processzorok erejének kiváló felhasználásáról ismert, tehát nem véletlenül mai napig az egyik legkedveltebb darab, ha a CPU-k erejének tesztelésérõl van szó. Egy kiszivárgott kép tanúsága szerint a 12900K közel 40%-kal többet hozott ki a játékból és egy RTX 3080 videokártyából, mint a 16 izmos Zen 3 magjáról ismert Ryzen 9 5950X. Fontos megjegyezni, hogy két különálló teszt összevetésérõl van szó, és bár a szoftver verziója azonos, a 3080 típusa valószínûleg eltérõ volt, és más részletek is különbözhetnek, melyek csalóka eredménnyel szolgálhatnak.

Mi mindenesetre kíváncsian várjuk az újabb méréseket és még annál is inkább a megjelenés napját mely remélhetõleg legkésõbb november második felében, állítólag 19-én esedékes.

2021. 09. 22

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.