Az i9-12900K lenyomott egy 32 magos Threadrippert

Az AMD processzora már nem fiatal, eredetileg mégis az volt az esélyes

Ma már mind tudjuk, hogy az AMD szépet gurított a Ryzen processzorokkal, hiszen lényegében minden kategóriában erõs szereplõvé vált, és mostanra már nyers erõ tekintetében le is hagyta a rivális ajánlatokat. Az Intel azonban jó ideje készül már egy régen várt nagy fordulatra, a sokadik céges átalakulás elsõ lépése pedig egy kompetens vezérigazgató kinevezése volt, aki ígéretet is tett arra, hogy hamarosan látványos fejlesztésekkel állnak elõ. Az egyhelyben ácsorgás végét az új Alder Lake-S széria jelentheti, mely egy elõzetes teszteredmény alapján odavágott még egy 32 magos Threadripper processzornak is.

Az Alder LAke-S? Végre valami újdonság az Inteltõl.


2018 augusztusában jelent meg hivatalosan az AMD Threadripper 2990WX, mely 32 maggal és 64 logikai szállal a közönséget és a tesztelõket egyaránt lenyûgözte. Az energiaéhes szörnyeteg nagyjából 1800 dolláros ajánlott árán, állva hagyta minden ellenfelét, fõleg a sok magot és nagy számítási teljesítményt igénylõ feladatokban. Az idõ persze felette is eljár, és ma, amikor közeleg a Zen 4, de az AMD már a Ryzen 5000-rel is alaposan odalépett az egymagos teljesítménynek, a hároméves Zen+ magok egy szálon nyújtott ereje aligha lehet versenyképes. De ne feledjük, hogy a sok mag adott esetben többet nyújt, mint kevés, de egyenként nagyon izmos mag, éppen ezért a Threadripperek még a mai napig is megállják a helyüket a megfelelõ feladatkörben. Úgy tûnik, hogy a generációs fejlõdés azonban egyre jobban megmutatja magát, egy teszt szerint ugyanis az Intel új hibrid felépítésû, 8+8 magos asztali processzora már lenyomja a HEDT kategória egykori legerõsebbjét.

32 mag és 64 szál, igaz, ma már kevésbé meggyõzõ Zen+ magokkal.


Az Alder Lake-S szériáról már sokat hallhattuk, hogy sikerét az Intel a heterogén felépítésétõl reméli, valahogy úgy, ahogy az az ARM mobilchipjeiben már olyan jól mûködött. A lényeg, hogy az i9-12900K úgy ért el kifejezetten impozáns benchmark eredményt, hogy a nyolc darab izmosnak ígérkezõ Golden Cove magja mellett nyolc energiabarát, ugyanakkor jóval gyengébb Gracemont kapott helyet, ráadásul Hyper Threading lehetõséggel is csak a Golden Cove magok rendelkeznek. Külön érdekesség, hogy a tesztekhez mellékeltek CPU-Z programból származó képeket is, melyek szerint a 12. generációs Intel processzor 5300MHz-ces frekvencián üzemelt. Bár megvan az esély rá, hogy ez pont túlhajtás eredménye, de az is benne van a pakliban, hogy igen kellemes lesz a magok együttes mûködése esetén érvényes, gyári Thermal Velocity Boost órajel. A teszt a Cinebench 23 adatbázisában zajlott le, ahol a jól ismert napfényes szobácskát kell minél nagyobb tempóban kiszámolni és megjeleníteni, az esetnek azonban van még egy fontos aspektusa.

Az Intelnél valószínûleg csak 8 mag dolgozott. EZ így elég korrekt eredmény.


Mégpedig az, hogy a teszt Windows 10 alatt zajlott, ami nem is lenne különösebben érdekes, ha az Intel esetében nem az új hibrid struktúrát alkalmazó CPU-ról lenne szó. A kétféle processzormag megfelelõ kezelésében, avagy a terhelés és a fogyasztás kiegyensúlyozásában ugyanis egy Thread Director nevû hardveres komponens segíti a rendszert, a Windows 10 azonban jelenleg nem ismeri ezért nem tudja megfelelõen kezelni ezt a mikroprocesszort. Ebbõl pedig következik a logikus következtetés, hogy az elvégzett teszt ideje alatt a gyengébb Gracemont magok nagy valószínûséggel meg sem mozdultak. A megjelenés elõtt álló Windows 11 állítólag már most is sokkal jobban bánik a hasonló felépítésû CPU-kkal, mindenesetre ez az információ arról árulkodik, hogy az új Intel i9-es nem használta ki minden tartalékát és a gyõzelme 8 mag eredménye volt volt a 32 mag, illetve 16 logikai szál küzdelme volt a 64 ellen.

Ez már valódi versenynek számít?


Az elérhetõ adatok szerint az Intel i9-12900K egy Gigabyte Z690 AORUS Ultra alaplapban dolgozhatott, 32 GB of DDR5-5200 memória társaságában, két modulos felosztásban. Akárhogy is, a Ryzen Threadripper 2990WX és az általa produkált 30054 pont bizony alulmarad attól a 30549 ponttól, amit az i9-12900K teljesített. Az AMD mentségére azért érdemes elmondani, hogy a 3 éves processzorban dolgozó Zen+ magok teljesítményét ma már szépen meghaladtuk, az AMD pedig már a következõ generációban leváltotta a 2+2 csatornás DDR4 memóriavezérlõt, mely akkor sajnos visszafogta a Thredrippereket. Amennyiben ezek az eredmények valósak, az elképesztõ szintugrást jelent, és nem csak az Intel, de az egész piac számára. Ezzel rendesen odavágnának a Zen3-nak és a sokat méltatott Ryzen 5000-nek is, hiszen az összehasonlítás szerint ez valamivel kevesebb mint a duplája annak, amit a 8 magos Ryzen 7 5800X teljesít. A Zen 4 persze még szintén elõttünk áll, mindenesetre érdekes tény, hogy mindössze 3 év után egy otthoni felhasználásra szánt csúcsprocesszor, mindössze 8 maggal képes odavágni a nagy terhelésre tervezett 32 magos munkagépet.

Hoppá, az Alder Lake már a Zen 3-nak is bemutatkozott.


A végén pedig még egy érdekesség egy újabb AMD-s vereségrõl. Az Ashes of Singularity játék a sokmagos processzorok erejének kiváló felhasználásáról ismert, tehát nem véletlenül mai napig az egyik legkedveltebb darab, ha a CPU-k erejének tesztelésérõl van szó. Egy kiszivárgott kép tanúsága szerint a 12900K közel 40%-kal többet hozott ki a játékból és egy RTX 3080 videokártyából, mint a 16 izmos Zen 3 magjáról ismert Ryzen 9 5950X. Fontos megjegyezni, hogy két különálló teszt összevetésérõl van szó, és bár a szoftver verziója azonos, a 3080 típusa valószínûleg eltérõ volt, és más részletek is különbözhetnek, melyek csalóka eredménnyel szolgálhatnak.

Mi mindenesetre kíváncsian várjuk az újabb méréseket és még annál is inkább a megjelenés napját mely remélhetõleg legkésõbb november második felében, állítólag 19-én esedékes.

2021. 09. 22

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál?
Memória késleltetés az egyik legfontosabb, mégis sokszor félreértett tényező, amikor RAM-ot választasz vagy a számítógéped teljesítményét próbálod megérteni.
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Mit jelent a memória késleltetés?
Hogyan működik a memória a háttérben?
Memória késleltetés és órajel kapcsolata
Mi az a CAS Latency (CL)?
Milyen hatása van a teljesítményre?
DDR generációk és késleltetés
Mikor érdemes figyelni a késleltetésre?
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Amikor a számítógéped működik, folyamatosan adatokat mozgat a háttértár és a processzor között. Ebben a folyamatban a RAM, vagyis a rendszermemória tölti be a köztes szerepet. Ez az a terület, ahol az éppen használt programok és adatok ideiglenesen tárolódnak, hogy a CPU gyorsan hozzáférjen.
Minél gyorsabb a RAM, annál gördülékenyebben futnak a programok, legyen szó böngészésről, játékról vagy komolyabb munkáról. De a sebességet nem csak az határozza meg, amit a dobozon látsz MHz-ben. Van egy másik tényező is, ami legalább ennyire fontos, és ez a memória késleltetés.
Mit jelent a memória késleltetés?
A memória késleltetés azt az időt jelenti, ami eltelik aközött, hogy a processzor adatot kér a RAM-tól, és aközött, hogy ezt az adatot ténylegesen meg is kapja.
Egyszerűbben fogalmazva ez a válaszid�
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.