A COVID-19 vírus terjedésének visszaszorítása érdekében rengetegen kényszerültek otthoni munkavégzésre, mely váratlan terhet rótt a szolgáltatókra, és a forgalmat biztosító infrastruktúrára. Minden országban jelentõsen megnõtt az internetes forgalom, melynek kezelésére a szolgáltatók és a tartalomközvetítõk egyaránt lépéseket tesznek.

Ellenõrzés alatt az európai hálózat

A napokban az Európai Bizottság és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) közös álláspontjáról adott tájékoztatást, a megnövekedett hálózati terhelés kezelésére vonatkozóan. A nyilatkozat lényegében az aktuális helyzet ellenõrzésérõl és a távközlés folyamatosságát akadályozó problémák kezelésérõl szól. Komolyabb lépések egyelõre nem szükségesek, de válság esetén a nyílt internetrõl szóló EU rendeletben foglaltak szerint járhatnak el, mely lehetõséget ad kivételes forgalomkezelési intézkedések alkalmazására, és a hálózati torlódások enyhítésére. A válságterv bejelentéséhez hozzáfûzték, hogy jelenleg sem õk, sem a hálózatok üzemeltetõi nem tapasztalnak komolyabb problémákat, ugyanakkor a gyorsan változó helyzet miatt készen kell állniuk. Együttmûködve az illetékes hatóságokkal, a BEREC egy speciális jelentési mechanizmuson dolgozik, a hálózat forgalmának ellenõrzése és a felhasználói élmény megõrzése érdekében, továbbá felkérte az üzemeltetõket, hogy minden releváns intézkedésrõl tájékoztassák a szabályozó hatóságokat is.

A magyarországi hálózat jól bírja a terhelést

Az aktuális hírek szerint az itthoni adatforgalom átlagban nagyjából 25%-os emelkedést mutat, mely alulmarad az általános csúcsidõszakokban mért terheléstõl, és egyelõre nem jelent veszélyt az kapcsolatok zavartalan biztosítására. A három nagy telekommunikációs szolgáltató jelentései eltérõ, folyamatosan változó terhelést mutatnak, és természetesen a Magyar Telekom számolhat be a legnagyobb leterheltségrõl. Az MTI adatai alapján, náluk a múlt héten 20-30%-kal volt magasabb a mért forgalom, a hang alapú adattovábbítás pedig két hét alatt 50%-os emelkedést produkált. A rendszer ugyan nincs túlterhelve, de a T-Systems üzleti partnereitõl érkeznek hálózatbõvítési kérelmek, melyre kiemelt figyelmet fordítanak.

A BIX (Budapest Internet Exchange) egy szolgáltatóktól független szervezet, mely az itthoni, illetve regionális internetforgalom tehermentesítésével, optimalizálásával foglalkozik. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület irányítása alatt, a szolgáltatóknak nyújtanak segítséget, hogy a hazai és nemzetközi irányú kapcsolatok komoly terhelés nélkül üzemelhessenek. A napokban értesítették BIX-szel együttmûködõ szolgáltatókat, hogy az egyre intenzívebb terhelés miatt extra segítséget és kedvezményt nyújtanak a vállalatoknak. A magyarországi forgalomkicserélõ központjuk segítségével többek között biztosítják az 1 Gigabites vonalak 10 Gigabitesre bõvítését, az eddig korlátozott csatlakozásokon díjmentes lesz a sávszélességi határ átlépése, és a tartalék csatlakozásokon is extra fizetési terhek nélkül kezdõdhet meg az adatforgalmazás. Az intézkedések visszamenõleg is érvényesek, vagyis a március 15 óta eszközölt változtatások mindegyikére vonatkoznak a kedvezmények.

Minõségkorlátozás a stabilitásért

Ahogy az egészségügyi tippek, úgy az internet körültekintõbb használatáról szóló tanácsok is gyakran jönnek szembe velünk. A tartalomgyártók és szolgáltatók egyaránt felhívják a figyelmünket, hogy ne terheljük feleslegesen a hálózatot, hiszen nehéz lenne elképzelni, ha otthoni magányunkban még az internet se lenne elérhetõ. A helyzet fontosságára még Thierry Breton (a belsõ piacokért és szolgáltatásokért felelõs uniós biztos) is felhívta a figyelmet, és arra kérte a vállalatokat is, hogy vegyenek vissza a videós tartalmak minõségébõl, vagyis ideiglenesen vonják meg a HD opciót. A Netflix nem is várt sokáig, és az adatforgalom 25% környéki enyhítésének reményében, csökkentette a videók bitrátáját, egyelõre 30 napra.

A következõ a Google volt, ami valamivel óvatosabb lépést tett. Az általuk üzemeltetett YouTube ugyan nem tiltja le a magas felbontás lehetõségét, viszont a videók mostantól alacsonyabb felbontáson indulnak el. Ez sok felhasználónak nem okoz majd gondot, hiszen egy beágyazott tartalom, vagy egy mobil kijelzõjén elindított anyag nem feltétlenül mutat látványos különbséget, és leszenek, akiket nem zavar, mivel észre sem veszik a különbséget. Természetesen, ha akarjuk, pár mozdulattal továbbra is átkapcsolhatunk HD-ra. Érdekesség, hogy az EU illetékesei megkeresték a Disneyt is, és javasolták, hogy várjanak egy kicsit a Disney+ videós szolgáltatás elindításával.

Azután, hogy az Amazon is hasonlóan járt el Prime Video szolgáltatásával, végül a közismerten komoly felhasználói bázissal bíró Facebook és Instagram is beszálltak. Mostantól a két közösségi oldal is lefarag kicsit a videók minõségébõl. A hatóságok és a szolgáltatók egyaránt abban bíznak, hogy ezzel sikerül ellensúlyozni a megnövekedett kommunikációs, és tartalomfogyasztási igényeket, így a távmunkában dolgozók, és otthon tanulók tevékenysége zavartalan marad.