Jogerõs bírósági ítélet is született, az álnév mögé rejtõzõ informatikus megtarthatja mind az 1.1 millió bitcoint

A kriptolázat beindító Bitcoin feltalálóinak kiléte, átdigitalizált korunk legnagyobb rejtélyei közé tartozik. Illetve talán csak tartozott, ugyanis a több mint egy évtizedes huzavona most egy amerikai bíróság ítéletével véget érni látszik. A kétes megítélésû ausztrál szakember megtarthatja az elképesztõ mennyiségû bitcoinját, melyhez képest a 100 millió dolláros kárpótlás kifizetése nem, hogy nem esik nehezére, de állítása szerint ez is csak az õ szavait erõsíti. Egy csavar azonban maradt, a polgári per ugyanis továbbra sem kötelezi arra, hogy állítását nyilvánosan is bizonyítsa.

A bitcoin felbukkanása ma már történelem hiszen a 2008-ban bemutatkozó kriptovaluta azóta alaposan megreformálta a világot. A bitcoin alapítójának valós kilétét övezõ rejtély nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a dél-floridai polgári per ekkora figyelmet kapott. 2008-ban, éppen akkor, amikor a pénzügyi válság kezdett elhatalmasodni az Egyesült Államokban, valaki Satoshi Nakamoto néven közzétett egy kilencoldalas "fehér könyvet", eredeti nevén "white bookot" – egy projekt részletes magyarázatát és technikai részleteit – melyben bemutatta a bitcoin vízióját. Egy "peer-to-peer elektronikus készpénzrendszert", amely a kormányok hatókörén kívül mûködne. Satoshi dokumentációja volt az elsõ mûködõképes kriptovaluta specifikáció, de ez tartalmazta elsõként a blokklánc technológia alapjait is, a bányászat lényegét, a kriptográfiás titkosítás eszközeit és azt is, hogy miként mûködhet mindez a gazdaságban.

Pár hónappal késõbb ugyanez az illetõ kiadta azt a szoftvert, amivel a felhasználók belekezdhettek a kriptobányászatba, mely kezdetben otthoni PC-ken is hatékony volt. Sokáig nem volt tisztázott, hogy ez a bizonyos Nakamoto egyetlen személyt, esetleg emberek egy csoportját takarja, mindenesetre 2011-ben, nagyjából 1.1 millió bitcoin kibányászása után bejelentette visszavonulását. Itt kerül képbe az emlegetett per gyõztese, Craig Wright, aki 2016-ban bejelentkezett, miszerint mindvégig õ állt az állnév mögött. Az ausztrál informatikai szakember a maga területén elismertnek számít, ám a bejelentését követõ években a kriptoközösség és a sajtó egyaránt hiteltelennek tartotta, mivel nem tudott, vagy nem volt hajlandó megfelelõ bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy valóban õ áll a találmány hátterében. Egykori üzlettársának családja azonban nagyon is elhitte, ugyanis David Kleiman hozzátartozói egy polgári perben az 1.1 millió bitcoin felét követelte tõle.

A Miamiban lezárult folyamatnak hosszas elõzménye volt, mivel a 2013-ban elhunyt Dave Kleiman testvére 2018-ban jogi úton próbálta megszerezni annak az 54 milliárd dollárt érõ bitcoinnak a felét, mely szerinte a bitcoint kidolgozó csapat közösen megszerzett tulajdona volt. Ira Kleiman szerint testvére azonos részt vállalt a munkából, ám az esküdtszék végül elutasította az igényét, Weightnak tehát nem kell kifizetnie a hatalmas összeget. Azért némi "aprópénz" így is jár neki, mivel a bíróság szerint Wright szellemi tulajdont sértett, mely kerek 100 millió dollárjába kerül és természetesen volt társa családjának kell megfizetnie. Az ítélettel végül mindkét fél elégedett volt, hiszen Kleimanék korrekt összeggel és elhunyt rokonuk történelemformáló szerepének bizonyságával gazdagodnak, míg Wright szerint ezzel nem csak vagyonát tarthatja meg, de az ítélet lényegében azt is bizonyítja, hogy valóban õ a bitcoin feltalálója.

Egy dolog azonban még hátra van. Wright ugyanis korábban azt ígérgette, hogy a per eredményétõl függetlenül a nagyközönség elé tárja majd a bitcoinhoz fûzõdõ viszonyának megkérdõjelezhetetlen bizonyítékait, melyekkel a mai napig adós.