Pert nyert a Bitcoin feltalálója, 1.1 millió BTC-t tarthat meg
Jogerõs bírósági ítélet is született, az álnév mögé rejtõzõ informatikus megtarthatja mind az 1.1 millió bitcoint
A kriptolázat beindító Bitcoin feltalálóinak kiléte, átdigitalizált korunk legnagyobb rejtélyei közé tartozik. Illetve talán csak tartozott, ugyanis a több mint egy évtizedes huzavona most egy amerikai bíróság ítéletével véget érni látszik. A kétes megítélésû ausztrál szakember megtarthatja az elképesztõ mennyiségû bitcoinját, melyhez képest a 100 millió dolláros kárpótlás kifizetése nem, hogy nem esik nehezére, de állítása szerint ez is csak az õ szavait erõsíti. Egy csavar azonban maradt, a polgári per ugyanis továbbra sem kötelezi arra, hogy állítását nyilvánosan is bizonyítsa.
A bitcoin felbukkanása ma már történelem hiszen a 2008-ban bemutatkozó kriptovaluta azóta alaposan megreformálta a világot. A bitcoin alapítójának valós kilétét övezõ rejtély nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a dél-floridai polgári per ekkora figyelmet kapott. 2008-ban, éppen akkor, amikor a pénzügyi válság kezdett elhatalmasodni az Egyesült Államokban, valaki Satoshi Nakamoto néven közzétett egy kilencoldalas "fehér könyvet", eredeti nevén "white bookot" – egy projekt részletes magyarázatát és technikai részleteit – melyben bemutatta a bitcoin vízióját. Egy "peer-to-peer elektronikus készpénzrendszert", amely a kormányok hatókörén kívül mûködne. Satoshi dokumentációja volt az elsõ mûködõképes kriptovaluta specifikáció, de ez tartalmazta elsõként a blokklánc technológia alapjait is, a bányászat lényegét, a kriptográfiás titkosítás eszközeit és azt is, hogy miként mûködhet mindez a gazdaságban.
Pár hónappal késõbb ugyanez az illetõ kiadta azt a szoftvert, amivel a felhasználók belekezdhettek a kriptobányászatba, mely kezdetben otthoni PC-ken is hatékony volt. Sokáig nem volt tisztázott, hogy ez a bizonyos Nakamoto egyetlen személyt, esetleg emberek egy csoportját takarja, mindenesetre 2011-ben, nagyjából 1.1 millió bitcoin kibányászása után bejelentette visszavonulását. Itt kerül képbe az emlegetett per gyõztese, Craig Wright, aki 2016-ban bejelentkezett, miszerint mindvégig õ állt az állnév mögött. Az ausztrál informatikai szakember a maga területén elismertnek számít, ám a bejelentését követõ években a kriptoközösség és a sajtó egyaránt hiteltelennek tartotta, mivel nem tudott, vagy nem volt hajlandó megfelelõ bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy valóban õ áll a találmány hátterében. Egykori üzlettársának családja azonban nagyon is elhitte, ugyanis David Kleiman hozzátartozói egy polgári perben az 1.1 millió bitcoin felét követelte tõle.
A Miamiban lezárult folyamatnak hosszas elõzménye volt, mivel a 2013-ban elhunyt Dave Kleiman testvére 2018-ban jogi úton próbálta megszerezni annak az 54 milliárd dollárt érõ bitcoinnak a felét, mely szerinte a bitcoint kidolgozó csapat közösen megszerzett tulajdona volt. Ira Kleiman szerint testvére azonos részt vállalt a munkából, ám az esküdtszék végül elutasította az igényét, Weightnak tehát nem kell kifizetnie a hatalmas összeget. Azért némi "aprópénz" így is jár neki, mivel a bíróság szerint Wright szellemi tulajdont sértett, mely kerek 100 millió dollárjába kerül és természetesen volt társa családjának kell megfizetnie. Az ítélettel végül mindkét fél elégedett volt, hiszen Kleimanék korrekt összeggel és elhunyt rokonuk történelemformáló szerepének bizonyságával gazdagodnak, míg Wright szerint ezzel nem csak vagyonát tarthatja meg, de az ítélet lényegében azt is bizonyítja, hogy valóban õ a bitcoin feltalálója.
Egy dolog azonban még hátra van. Wright ugyanis korábban azt ígérgette, hogy a per eredményétõl függetlenül a nagyközönség elé tárja majd a bitcoinhoz fûzõdõ viszonyának megkérdõjelezhetetlen bizonyítékait, melyekkel a mai napig adós.
2021. 12. 08
Processzor választás – Teljes útmutató CPU választáshoz
Processzor választás – Teljes útmutató a jó döntéshez
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform
Számítógépház részei – így válassz jól PC házat
Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go
Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?
Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Értékelések