A tőzegáfonyát gyakorta ajánlják, mint a húgyúti fertőzések, felfázások elleni hatékony ellenszert. Kutatóknak most sikerült bebizonyítaniuk, miben rejlik a gyümölcs hatékonysága.

Számos kutatás irányult a tőzegáfonya potenciális antibakteriális hatására, azonban a közölt eredmények igen ellentmondásosak. 2012-ben tajvani kutatók az Archives of Internal Medicine oldalain jelentettek meg egy tanulmányt, mely szerint a növény fogyasztása nem képes megelőzni a húgyúti fertőzéseket, és mindenkit óva intenek a népi gyógyászat ilyenfajta hasznosításától. Mások viszont alátámasztották, hogy a növényi kivonat olyan hatóanyagot tartalmaz, mely meggátolja a kórokozók gazdasejten való megtapadását, így azok be sem képesek jutni, és elmarad a fertőzés. Azonban a McGill Egyetem (Montreal, Kanada) munkatársai egy olyan mechanizmust fedtek fel, mely a tőzegáfonya mellett szól.

A baktériumnak a célsejt felé kell mozognia, ehhez pedig sok faj egy ostornak nevezett szervecskét használ, mely evező módjára irányítja a kórokozót. Minél több baktérium képes odaúszni a szóban forgó területre, annál nagyobb a fertőzőkészség - főként a húgyúti infekciók esetén. A mozgási képesség (motilitás) emiatt kiemelt fontosságú, és ez lehet a támadáspontja a tőzegáfonyának, mely számos bakteriális gén működését blokkolja. Nathalie Tufenkji és munkatársai húgyutakból nyert Escherichia coli baktériumokat tettek ki különböző koncentrációjú tőzegáfonya-kivonat hatásának, és megállapították, hogy a kezelés drámaian csökkentette a motilitást. A kiesés magyarázatára génszinten sikerült rálelni, ugyanis a kivonat gátolta az ostorok kialakulását.

A kutatásokat Tufenkji egy másik, a húgyúti fertőzésekben érintett baktériumon folytatta. A különösen agresszív Proteus mirabilis főként katéter mellett képes gondot okozni. A kórokozó a katéteren keresztül úszik fel, és éri el a húgyhólyagot. Amikor a Proteus mirabilist kísérletes körülmények között magas koncentrációjú tőzegáfonya-kivonat hatásának tették ki, két hatást tapasztaltak: egyrészt az E. colihoz hasonlóan lecsökkent a motilitás, másrészt a kezelés gátolta az ureáz nevű enzim génjének kifejeződését. A fertőzőképességet mindkét változás hátrányosan befolyásolja.

Az eredmények felvetik annak lehetőségét, hogy a tőzegáfonyát az antibiotikumok alternatívájaként lehetne alkalmazni, de felmerül az is, hogy a jövőben a katéteres eszközöket a növény hatóanyagával kellene bevonni.

A felfázás problémája sok nőt érint, főként a téli, hideg, nyirkos időszakban. Ilyenkor étkezésünkben kerüljük a sót és a cukrot, melyek megterhelik a vesét, valamint a vizeletsavasító hatású nyersanyagokat, ilyenek a húsok, kagyló, tojás, földimogyoró, dió, kenyér, reggeli gabonapelyhek, tészták, rizs, lencse, kukorica, szilva, kávé, cukor, méz, szirupok, lekvárok. Emellett fontos a fokozott folyadékfogyasztás, a tőzegáfonya tea például kifejezetten ajánlott.

Összetevők:
tőzegáfonya, csipkebogyó, nyírfalevél, csalán, mezeizsurló, aranyvessző

Javasolt adagolás: Napi 2 csésze