A Steam hardverfelmérése odacsap a marketingnek és megmutatja, hogy valójában milyen hardverekkel játszunk

Az elmúlt napokban érthetõ módon szinte minden az Nvidia bejelentésérõl, vagyis az új Ampere GPU architektúráról és az RTX 3000-res videokártyákról szólt, mely érthetõ okokból még az Intelnek is kevéske szabad felületet hagyott, aki azért csak beköszönt a Tiger Lake processzoraival. Míg a két meghatározó hardvergyártó a maga módján igyekszik a megújulás útjára lépni és elragadnia vásárlók figyelmét, a Valve közzétette a Steam digitális áruház és játékplatform által rendszeresen, konkrétan havi szinten elvégzett hardver- és szoftverfelmérés aktuális eredményeit. Ez segít megvilágítani, hogy mik is a legnépszerûbb, illetve leginkább elterjedt termékek és szokások a játékosok, de legalábbis a Steam felhasználói között, ami azért elég nagy közös halmazt alkot.

A Steam felmérése teljesen önkéntes, így aki akár csak egyetlen játékot is ebbõl az alkalmazásból szokott elindítani, az valószínûleg találkozott már a felugró kérdõívvel és eldönthette, hogy megosztja-e a kért adatokat, természetesen a névtelenség garanciája mellett. Bár ez a kutatás már jó ideje hónapról hónapra követhetõ, fõleg a friss hardvermegjelenések tükrében érdemes átfutni az augusztusi eredményeket. Kezdjük mindjárt a legelterjedtebb, legtöbb játékos által használt videokártyával, mely nem más, mint a jó négy éve megjelent GTX 1060. Bár a piacon kapható termékek rendesen felaprózzák a nagy egészet, 10.75% több mint beszédes, még úgy is, hogy népszerûsége április óta 0,46% -os csökkenést mutat. Az is sokat elárul, hogy egészen az ötödik helyezettig kell várnunk, mire megtörik a négyéves Pascal architektúra egyeduralma, aztán tovább a hetedikig, hogy megszakadjon a GTX-ek által alkotott sorminta és megérkezzen az elsõ RTX, a 2060-nal. Végül éppen csak beférve az elsõ tízbe, a kilencedik helyen megtaláljuk a listavezetõ kártya AMD-s megfelelõjét, a jó öreg RX 580 képében, szívében a szintén négyesztendõs Polaris architektúrával. Érdekesség, hogy az utolsó asztali kártya, ami még éppen csak egy százalékos arány fölött jár, az a GTX 1070 Ti, illetve az RTX 2080 és annak minden verziója kevesebb, mint a megkérdezettek egy százalékánál bukkant fel, továbbá 21 olyan VGA van, ami az egy százalékos határ fölött jár, de ebbe mindössze két darab AMD, konkrétan az RX 580 és 570 fért bele. Az AMD újdonságai közül talán egyedül az RX 5700XT rúghat labdába, 0.88 százalékkal ez a huszonötödik legnépszerûbb kártya.

Ezek után nem feledkezhetünk meg a VRAM-ról sem, ugyanis a használatban lévõ videokártyák fedélzeti memóriájának kapacitása, az átlag 6GB-ról áttolódott a 8GB-felé. Igaz a különbség minimális, de az, hogy a felhasználók 22.73 százaléka 8191 MB VRAM-ot, a 21.69 százaléka pedig 6143 MB VRAM-ot használ, az jól jelzi a játékok és a játékosok igényeinek változását. Még szép, hogy a felbontások sem maradhatnak le, és biztosan nem lep meg senkit, hogy a Full HD, vagyis az 1920x1080-as felbontás 65.55 százalékkal dominál, a második legnépszerûbb 2560x1440 viszont mindössze a válaszolók 6.59 százalékánál fordul elõ. Ennél ugyanis még az 1366x768 is többször szerepel, méghozzá 9.53 százalékkal, ami rengeteg laptopos felhasználóra utal. A 4K-s terület is éledezik, igaz, csak szépen lassan, mivel a 3840x2160 mindössze 2.24%-ot ért el, és a legutóbbi mérés óta mindössze 0.01-es ugrást mutat. Meglátjuk, hogy ezt mennyiben befolyásolja majd az új AMPERE és NAVI kártyák megjelenése, melyekkel a magasabb felbontások a következõ évek során népszerûbbé, de legalábbis elérhetõbbé válhatnak.

Ezután érdemes pár szót szánni a processzorokra is. Az összesitõbõl egyfelõl kiderül, hogy az Intel továbbra is bõ 75 százalékkal uralja a gaming piacot, de azt is láthatjuk, hogy az AMD térnyerése folyamatos, és a nagyjából 25 százalékos lefedettsége folyamatosan nõ, az Intel nagy bánatára. Az sem utolsó adat, hogy az átlag felhasználók lényegében még ma is beérik a korábbi generációs konzolokat idézõ teljesítményszinttel, és 45.76 százalékuk a mai napig négymagos megoldásokat használ. Ezután 25.28 százalékkal jönnek a hatmagos egységek, melyek térnyerésében valószínûleg az AMD jól árazott középkategóriájának erõs szerepe volt, de bizony a kétmagos modellek sem tûntek el a süllyesztõben, sõt, a 18.18 százalékos lefedettség az utolsó igazán kiemelkedõ szám, amit találhatunk, ezen felül a nyolcmagos processzorok láthatók 8.57-tel és a hárommagos proci árválkodik kerek egy százalékkal. 8 és 64 mag között jóformán nincs is élet játékos fronton, itt a legkomolyabb érték a 12 magos CPU-ké, a maguk 0.54 százalékával. Még érdemes gyorsan rápillantani a legelterjedtebb processzorsebességekre is, a legtöbben ugyanis 3.3 Ghz és 3.69 Ghz közötti frekvenciákkal játszanak, ez pedig a teljes kép 19.29 százalékát alkotja.

A rendszermemória területén is változnak az arányok, és ahogy azt sejthetjük, a legtöbben elkezdték duplázni 8GB memóriájukat, és míg a felhasználók 41.21 százaléka 16GB RAM-ot használ 0.96%-os emelkedéssel, addig a legutóbbi összesítés óta több mint egy százalékkal kevesebben vannak azok, akik megelégszenek 8GB-tal, és jelenleg a felhasználók 31.74 százalékát teszik ki. A 4GB memória 6.04 százalékos jelenléte valószínûleg laptopok szereplése miatt látható, ugyanakkor kerek 9 százalékot foglalnak el azok, akik 16 GB-ot meghaladó memóriakapacitással rendelkeznek. A háttértárak vizsgálatából kiderült, hogy a többségnek már igazán nem okoz gondot 1TB-nál többel dolgozni, ugyanakkor az 51.38% minimálisan ugyan, de kevesebb mint amirõl a korábbi mérések árulkodnak, ez persze egyfelõl a 100 és 500 GB közötti SSD-k elterjedésének is betudható, és a válaszadók is cserélõdhetnek két felmérés között.

Ezek igazán érdekes adatok, jó kis körképet adnak a PC-s felhasználók szokásairól, az egyetlen, amit nem tudhatunk meg belõle, hogy valójában hány válaszadó eredményeit összesíti.