2020. 09. 09

A Steam felhasználók alig használnak AMD és RTX kártyákat

A Steam hardverfelmérése odacsap a marketingnek és megmutatja, hogy valójában milyen hardverekkel játszunkA Steam hardver- és szoftverfelmérésének eredményei

Az elmúlt napokban érthető módon szinte minden az Nvidia bejelentéséről, vagyis az új Ampere GPU architektúráról és az RTX 3000-res videokártyákról szólt, mely érthető okokból még az Intelnek is kevéske szabad felületet hagyott, aki azért csak beköszönt a Tiger Lake processzoraival. Míg a két meghatározó hardvergyártó a maga módján igyekszik a megújulás útjára lépni és elragadnia vásárlók figyelmét, a Valve közzétette a Steam digitális áruház és játékplatform által rendszeresen, konkrétan havi szinten elvégzett hardver- és szoftverfelmérés aktuális eredményeit. Ez segít megvilágítani, hogy mik is a legnépszerűbb, illetve leginkább elterjedt termékek és szokások a játékosok, de legalábbis a Steam felhasználói között, ami azért elég nagy közös halmazt alkot.


A Steam felmérése teljesen önkéntes, így aki akár csak egyetlen játékot is ebből az alkalmazásból szokott elindítani, az valószínűleg találkozott már a felugró kérdőívvel és eldönthette, hogy megosztja-e a kért adatokat, természetesen a névtelenség garanciája mellett. Bár ez a kutatás már jó ideje hónapról hónapra követhető, főleg a friss hardvermegjelenések tükrében érdemes átfutni az augusztusi eredményeket. Kezdjük mindjárt a legelterjedtebb, legtöbb játékos által használt videokártyával, mely nem más, mint a jó négy éve megjelent GTX 1060. Bár a piacon kapható termékek rendesen felaprózzák a nagy egészet, 10.75% több mint beszédes, még úgy is, hogy népszerűsége április óta 0,46% -os csökkenést mutat. Az is sokat elárul, hogy egészen az ötödik helyezettig kell várnunk, mire megtörik a négyéves Pascal architektúra egyeduralma, aztán tovább a hetedikig, hogy megszakadjon a GTX-ek által alkotott sorminta és megérkezzen az első RTX, a 2060-nal. Végül éppen csak beférve az első tízbe, a kilencedik helyen megtaláljuk a listavezető kártya AMD-s megfelelőjét, a jó öreg RX 580 képében, szívében a szintén négyesztendős Polaris architektúrával. Érdekesség, hogy az utolsó asztali kártya, ami még éppen csak egy százalékos arány fölött jár, az a GTX 1070 Ti, illetve az RTX 2080 és annak minden verziója kevesebb, mint a megkérdezettek egy százalékánál bukkant fel, továbbá 21 olyan VGA van, ami az egy százalékos határ fölött jár, de ebbe mindössze két darab AMD, konkrétan az RX 580 és 570 fért bele. Az AMD újdonságai közül talán egyedül az RX 5700XT rúghat labdába, 0.88 százalékkal ez a huszonötödik legnépszerűbb kártya.


Ezek után nem feledkezhetünk meg a VRAM-ról sem, ugyanis a használatban lévő videokártyák fedélzeti memóriájának kapacitása, az átlag 6GB-ról áttolódott a 8GB-felé. Igaz a különbség minimális, de az, hogy a felhasználók 22.73 százaléka 8191 MB VRAM-ot, a 21.69 százaléka pedig 6143 MB VRAM-ot használ, az jól jelzi a játékok és a játékosok igényeinek változását. Még szép, hogy a felbontások sem maradhatnak le, és biztosan nem lep meg senkit, hogy a Full HD, vagyis az 1920x1080-as felbontás 65.55 százalékkal dominál, a második legnépszerűbb 2560x1440 viszont mindössze a válaszolók 6.59 százalékánál fordul elő. Ennél ugyanis még az 1366x768 is többször szerepel, méghozzá 9.53 százalékkal, ami rengeteg laptopos felhasználóra utal. A 4K-s terület is éledezik, igaz, csak szépen lassan, mivel a 3840x2160 mindössze 2.24%-ot ért el, és a legutóbbi mérés óta mindössze 0.01-es ugrást mutat. Meglátjuk, hogy ezt mennyiben befolyásolja majd az új AMPERE és NAVI kártyák megjelenése, melyekkel a magasabb felbontások a következő évek során népszerűbbé, de legalábbis elérhetőbbé válhatnak.

Az AMD-s lefedettség folyamatosan emelkedik, az Intelesé pedig azonos mértékben csökken


Ezután érdemes pár szót szánni a processzorokra is. Az összesitőből egyfelől kiderül, hogy az Intel továbbra is bő 75 százalékkal uralja a gaming piacot, de azt is láthatjuk, hogy az AMD térnyerése folyamatos, és a nagyjából 25 százalékos lefedettsége folyamatosan nő, az Intel nagy bánatára. Az sem utolsó adat, hogy az átlag felhasználók lényegében még ma is beérik a korábbi generációs konzolokat idéző teljesítményszinttel, és 45.76 százalékuk a mai napig négymagos megoldásokat használ. Ezután 25.28 százalékkal jönnek a hatmagos egységek, melyek térnyerésében valószínűleg az AMD jól árazott középkategóriájának erős szerepe volt, de bizony a kétmagos modellek sem tűntek el a süllyesztőben, sőt, a 18.18 százalékos lefedettség az utolsó igazán kiemelkedő szám, amit találhatunk, ezen felül a nyolcmagos processzorok láthatók 8.57-tel és a hárommagos proci árválkodik kerek egy százalékkal. 8 és 64 mag között jóformán nincs is élet játékos fronton, itt a legkomolyabb érték a 12 magos CPU-ké, a maguk 0.54 százalékával. Még érdemes gyorsan rápillantani a legelterjedtebb processzorsebességekre is, a legtöbben ugyanis 3.3 Ghz és 3.69 Ghz közötti frekvenciákkal játszanak, ez pedig a teljes kép 19.29 százalékát alkotja.

Továbbra is a FullHD a nyerő!


A rendszermemória területén is változnak az arányok, és ahogy azt sejthetjük, a legtöbben elkezdték duplázni 8GB memóriájukat, és míg a felhasználók 41.21 százaléka 16GB RAM-ot használ 0.96%-os emelkedéssel, addig a legutóbbi összesítés óta több mint egy százalékkal kevesebben vannak azok, akik megelégszenek 8GB-tal, és jelenleg a felhasználók 31.74 százalékát teszik ki. A 4GB memória 6.04 százalékos jelenléte valószínűleg laptopok szereplése miatt látható, ugyanakkor kerek 9 százalékot foglalnak el azok, akik 16 GB-ot meghaladó memóriakapacitással rendelkeznek. A háttértárak vizsgálatából kiderült, hogy a többségnek már igazán nem okoz gondot 1TB-nál többel dolgozni, ugyanakkor az 51.38% minimálisan ugyan, de kevesebb mint amiről a korábbi mérések árulkodnak, ez persze egyfelől a 100 és 500 GB közötti SSD-k elterjedésének is betudható, és a válaszadók is cserélődhetnek két felmérés között.

Ezek igazán érdekes adatok, jó kis körképet adnak a PC-s felhasználók szokásairól, az egyetlen, amit nem tudhatunk meg belőle, hogy valójában hány válaszadó eredményeit összesíti.

2020. 09. 09

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.