2020. 05. 15

Nvidia A100 - az első Ampere grafikus processzor

Bár sokan várták, a frissen bejelentett fejlesztés még nem a lakossági RTX modellekkel konkurálAZ új RTX biztos alapokra épül

A járvány miatt elmaradt GTC konferencia, és a még márciusról is tovább csúsztatott online bemutató miatti hosszas várakozásnak vége, megtörtént az első nagy bejelentés. Bár sokan reménykedtünk, hogy az otthoni felhasználókra is gondolnak majd, Jensen Huang vezérigazgató ezalkalommal csak az új Ampere technológia újdonságaival készült, melyeket az eddigi legméretesebb ipari GPU-szörnyeteggel együtt mutatott be.


A bejelentés középpontjában természetesen az új Ampere mikroarchitektúra állt, mely elsősorban a 2017 végén bevezetett Volta leváltására hivatott, és bár a Turing köré épülő RTX sorozat helyét is az Ampere technológiával készült modellek váltják majd, az RTX 3000-ről egyelőre nem esett szó. Az újdonság pedig nem más, mint a GA100 mely a valaha készült legtekintélyesebb GPU mind kapacitásban, mind fizikai kiterjedésében. Az adatközpontok új generációjának meghajtására készült lapka rálicitál az előd GV100 képességeire, így természetesen a TSMC 12nm-es node-járól a 7nm-esre költözik át, sosem látott előrelépést produkálva. Először is a tranzisztorok száma 21,1 milliárdról 54,2 milliárdra gyarapodott, ráadásul ezt látványos növekedést úgy éri el, hogy a 826 mm²-res lapka mindössze 16 mm²-rel nagyobb elődjénél. Az összehasonlításhoz érdemes megnézni, hogy az előző generáció csúcsát jelentő RTX 2080 Ti kártya 754 mm²-res lapkája 18,6 milliárd tranzisztort tartalmaz.

Valódi előrelépés, immár 7 nm-en


A CUDA magok száma 5120-ról 6912-re nőtt, a lebegőpontos FP32 számítási teljesítmény pedig egy izmos 4.2 TERAFLOP pluszt könyvelhet el másodpercenként. A számítási kapacitás jelentős növekedéséhez pedig 40GB méretű HBM2 fedélzeti memória is hozzájárul, méghozzá 2.43 Ghz-es órajellel, 1.555 TB/s sávszélességgel, a GPU-val történő kommunikációt pedig az 5120 bites adatbusz segíti. Érdekesség, hogy elvileg a hat HBM2 lapkából egy inaktív, tehát nem kizárt, hogy egy még erősebb változatban további 1024-bit járul hozzá az amúgy is komoly összképhez.

Adatközpont A100 egy sor A100-as GPU-val


Ahogy arra számíthattunk, az előadásban szép nagy szelet jutott a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztéseknek, és a gépi tanulásnak, melyben hatalmas előrelépést értek el, és ahogy is hangsúlyozza, az jövő már nem a szervereké, hanem az adatközpontoké, (avagy szuperszámítógépeké, ha úgy jobban tetszik). A Tesla V100 GPU sem volt gyenge ezen a téren, de az Ampere A100 nem véletlenül kapta a "Tensor Core GPU" fedőnevet. Bár megtévesztő lehet, hogy a V100 összesen 640 Tensor magja helyett itt csak 432 szerepel, valójában továbbfejlesztett struktúrájú magokról van szó, melyekkel nagyjából 30%-kal nőtt az összteljesítmény, így láthatóan a teljes fókusz a gépi tanulásra irányul.

Szájmozgás leképezése hang alapján, valós időben


Fontos újítás a Pascal architektúrával együtt bevezetett NVLINK új változata is. Az NVLink 3-as verziója, 50 Gbps sávszélességével nagyjából duplázza az NVLink 2 adatátviteli képességét, ezzel nem csak a GPU és CPU közt zajló kommunikációt gyorsítja meg jelentős mértékben, de a több GPU-s rendszerek számára is nagy löketet ad. Az A100 amúgy 12 darab NVLinket kapott, ez a 600 Gbps pedig szintén rádupláz a V100-ra. Ehhez mérten fogyasztás is érezhetően nőtt, de 400 watt ebben a kategóriában nem számít extrémnek. A több GPU-s rendszerekben 8 GPU alatt az NVLink látja el az összeköttetést, afölött azonban már az NVSwitch elosztóra is szükség van.

HGX-A100 rendszerek 8 és 4 GPU-s kiszerelésben (NVSwitch / NVLink)


Ez tehát még nem az átlagos halandóknak szánt termékvonal, hiszen az A100 pont a grafikai munkában és a játékban nem vethető be. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az Nvidia nem készül az általános felhasználói vonalat erősítő termékekkel, egyszerűen csak el kell fogadnunk a tényt, hogy a legnagyobb bevétel az ipari felhasználású fejlesztésekből származik.

 

 

2020. 05. 15

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.