Új RDNA 2 architektúra tartogat pár izgalmas dolgot, de még így sem egyértelmû választás

Az év végi hardverbejelentések következõ lépcsõfokához érkeztünk, az AMD ugyanis bemutatta a várva várt Radeon 6000 sorozatát, avagy a Big Navi-t, mely a gyártó videokártyáinak legújabb generációja. Mivel túl vagyunk az Nvidia RTX 3000 bemutatón, - illetve többé kevésbé a piaci starton is -, továbbá megismerhettük a lenyûgözõ Ryzen 5000 processzorokat, így lényegében csak a Big Navi volt hátra, hogy a gamerek számára bemutatkozzon az újgenerációs paletta. Az AMD ismét bebizonyította, hogy ha egyszer elkezdenek dolgozni, akkor a fejlõdés folyamatos és látványos, de vajon az, ahol most tartanak, meg tudja gyõzni a játékosokat, hogy RDNA2-t válasszanak Ampere kártya helyett?

Az RDNA az elsõ kizárólag gamingre készült AMD GPU architektúra, mely hasonlóan az Intelt kóstolgató Zen magokhoz és a Ryzen szériához, ígéretes újítás volt, de az Nvidia fejlesztéseivel szemben továbbra is hátrányban maradt, a felsõ kategóriában pedig legfeljebb az RTX 2080 alá sikerült felkúsznia. Ez egy új fejlesztés számára egyáltalán nem rossz indítás, az RDNA 2 pedig folytatja a megkezdett utat, méghozzá 26.8 milliárd tranzisztorral a legerõsebb Navi 21 GPU kupakja alatt, mellyel már gond nélkül tûzheti ki a zászlót az Nvidia által uralt csúcsra is. Lisa Su magabiztos és örömteli prezentációjából sütött a büszkeség, amire minden oka meg is van, hiszen vezetésével mindössze pár év alatt valóban számos tekintetben zárkóztak fel öreg riválisuk mellé, a bõven 60 fps-es átlag fölötti 4K teljesítmény pedig aligha elhanyagolható fejlõdés. Rengeteget dolgoztak az elmúlt években, hogy a lehetõ legtöbbet préseljék ki az új architektúrákból, így sikerült a jelenlegi sztenderdeken belül tartani a fogyasztást, miközben a játékteljesítmény is az elvárt szintre ért. A gond ott van, hogy az Nvidia mindezek mellett fejlettebb, lényegében végre használható Ray Tracing lehetõséget kínál, nem beszélve az encoder chiprõl, mellyel a videófeldolgozással, illetve streaminggel kapcsolatos lehetõségek kifejezetten hangsúlyos részévé váltak a csomagnak, éppen ezért sajnálatos, hogy az AMD elõadása nagyvonalúan elsiklott ezen kérdések fölött.

Igazán dicséretes, amit az AMD mûvelt a TSMC 7nm-es gyártástechnológiájával, hiszen az alaposan kiismert rendszerrel az RDNA 2 sokkal többet hozhat ki ugyanabból csíkszélességbõl. A gyártó konkrétan nem is 50, de 54 százalékkal növelte a wattonként mérhetõ teljesítményt, tehát eszméletlen látványos gyorsulást tapasztalhatunk, miközben nem ég le az épület, ha esetleg bekapcsoljuk RX 6000-rel szerelt masinánkat. A bemutatón három kártyával ismerkedhettünk meg, természetesen a felsõ kategóriából, hiszen ahogy megszoktuk, az újdonságokat mindig a top szegmens indítja, és csak szépen lassan érkeznek meg a közép- és belépõkategóriás termékek. A lista legérdekesebb darabja természetesen az RX 6800, mely az RTX 2080 Ti-t is képes maga mögé utasítani, majd az RX 6800 XT, mely az RTX 3080 vetélytársa, de természetesen végül az RTX 3090 is kapott ellenfelet, méghozzá a Navi 21-et ereje teljében dolgoztató RX 6900 XT képében. A kártyák között lényegi különbséget a számítási egységek (CU – Compute Unit) számában találhatunk, mely 80-nal kezd, majd középen 72-re csökken, a 6800 esetében pedig 60-on áll meg. Minden egyéb lényeges összetevõ teljesen azonos lesz, tehát nem variáltak a 16GB GDDR6 VRAM-on, a 256-bites memóriabuszon, sem az Infinity Cache 128 MB-os méretén.

Az egyik legnagyobb technológiai újításként, a szerényen csak forradalminak nevezett Infinity Cache-t mutatták be, mely a memóriasebesség területén szállít komoly fejlõdést. A részletek terén egyelõre nem vittek minket a mélyvízbe, de saját állításuk szerint ez a sokrétûen használható gyorsítótár rengeteg terhet vesz majd át, mellyel a 256-bites interfésszel ellátott GDDR6 memória, akár több mint kétszeres sebességet érhet el egy 384-bites, de önmagában álló interfészhez képest. Izgalmas továbbá a Smart Access Memory, mely azon játékosok számára nyújt majd komoly elõnyt, akik az új Ryzen 5000 processzorok használatát tervezik. A Zen 3 és az RDNA 2 együttmûködésébõl valami olyasmi születik, amirõl legutóbb az újgenerációs konzolok kapcsán hallhattunk, a Ryzen 5000 CPU-k ugyanis teljes és közvetlen hozzáférést kapnak a VGA fedélzeti memóriájához. Ennek érdemi kihasználása játékok terén most még nem igazán megoldott, de további 5-6, vagy ritkán legfeljebb 10 százalékos gyorsulást így is elérhetünk majd vele. Ez egyáltalán nem rossz extra, ha amúgy is egy jól sikerült új Ryzen processzorban gondolkodunk, a késõbbiekben pedig egyre több olyan játékra számíthatunk, ahol ezek a fejlesztések nagyobb szerephez juthatnak.

Ha már itt tartunk, sok múlik majd a modern API-k támogatásán is, például az új DirectX 12 Ultimate, vagy a fejlett SSD meghajtókra utazó DirectStorage. Elõbbi is érdekes, ugyanis ahogy korábban elhangzott, a Microsoft és az AMD sokat dolgoztak a sugárkövetés terén bevetett saját megoldásukon, vagyis a szoftveres alapú DirectX Raytracingen. Sajnos errõl a prezentáció alatt csak néhány rövid felvételt láthattunk, mindenesetre novemberben részletesebb tesztekre is számíthatunk, így megismerhetjük, hogy ezen a kényes területen az AMD mennyire vált versenyképessé. Hallhattunk még a Rage módról, mely tulajdonképpen egy agresszívebb órajelkezelést jelent, amit a meghajtóprogram kezelhet, miután átadtuk neki a gyeplõt. Ezzel tulajdonképpen szabad kezet adunk a kártyánknak, hogy felejtse csak el a kiegyensúlyozott fogyasztást és teljesítményt, így egyelõre minimum 3 és legfeljebb 8 százalék körüli extra teljesítményt nyerhetünk, méghozzá a hagyományos tuning opciók megtartása mellett. Természetesen kombinálva a kártyában rejlõ lehetõségeket, a Smart Access Memory és a Rage mód együtt 3-13 százalék közti extra FPS-hez juttat minket, tehát megéri majd kísérletezni a szoftveres kapcsolókkal, ugyanis sok esetben meg fog térülni az erre szánt idõ.

Mint említettük, a nyers játékteljesítmény tulajdonképpen párba állítható az Nvidia csúcskategóriás megoldásaival, és ahogy a grafikonokon látható, itt-ott minimálisan lemarad, máshol látványosan elõz az RX 6000. A három kártya mindegyike képes lesz játékok alatt 2000 MHz felett teljesíteni, ezek ráadásul csak a gyári alapkiadások által szállított órajelek, és már az AMD is megerõsítette, hogy a gyártópartnereik, pl. az Asus, MSI vagy a Gigabyte, ezeknél is komolyabb értékeket hoznak majd egyes egyedi kártyáikkal. A 4K-s felbontás alatt és maximális beállítások mellett rögzített FPS értékek egészen stabilan hozzák a 60 képkocka fölötti átlagot, az 1440p-ben gondolkodók pedig képesek lesznek kihasználni a 120-144 Hz-es kijelzõiket, az elérhetõ legszebb vizualitás mellett, úgy, ahogy eddig legfeljebb az e-sport címekben tehették. Szó esett még az input lag, vagyis a bemeneti késleltetés csökkentésérõl is, így a Radeon Boost funkció, egy Freesync monitorral együtt jelentõsen csökkentheti a milliszekundumokban mérhetõ késleltetést. A teszteléskor vegyes kritikákat begyûjtött funkció egy trükköt alkalmaz, mely lényegében heves egérmozgások alatt csökkenti a felbontást, majd megálláskor visszalép a kívánt magasabb felbontásba.

Ennek hasznát szintén csak élesben lehet majd tesztelni, mivel egyes beszámolók szerint jól mûködik, mások szerint zavaróan érzékelhetõ volt, mikor a játék visszavált a natív felbontásra, ezzel a maximális stabilitást megkívánó e-sport játékok alatt nem csak hozzátett, de akár rontott is az élményen. Szó esett a Variable Shadingrõl is, mely az Nvidia DLSS 2.0-hoz hasonló képkockatermelõ megoldás. A lényeg, hogy igyekszik a játékos fókuszában lévõ képi elemekre összpontosítani, míg a képernyõ szélein, vagy kevésbé lényeges (pl. távoli elemek) pontjain dinamikusan csökkenti és változtatja a felbontást, ezzel összességében extra képkockákat termelve számunkra, észrevehetetlen minõségromlás mellett. A listában szerepel még a Denoiser, vagyis zajcsökkentõ is, ami csak egy, az AMD FidelityFX névre hallgató effektcsomag fejlesztett funkciói közül, melyek összességében nem szolgálnak mást, minthogy az egyelõre 35 támogatott játék alatt elõsegítsék a szoftveres sugárkövetés alatt elérhetõ korrekt teljesítményt.

Végül lássuk az ajánlott kereskedelmi árakat, melyekrõl tudjuk, hogy hazánkba érkezve jóval magasabbra nõnek, de összevetve az Nvidia-val, illetve azzal a feltételezéssel, hogy mindkét gyártó termékei elérhetõk lesznek, továbbra is versenyképesek lehetnek. A csúcsok csúcsát jelentõ RX 6900XT elképesztõ, hogy mennyivel olcsóbban kezd, mint a nagyjából azonos teljesítményt nyújtó RTX 3090, az AMD erõgépének gyári változata ugyanis 999 dollárról indul, mely lényegében 500 dollárral vékonyabb, mint amit az Nvidia kért a saját szörnyetegéért. Lejjebb haladva az RX 6800XT jóval barátságosabb 649 dollárral kezd, mely 50 dollárral még az RTX 3080-nál is olcsóbb, aki tehát erre a teljesítményre vágyik, az AMD-nek lesz egy jó ajánlata. Végül a már most rendkívül népszerû RX 6800 jön, a maga jóval emészthetõbb, 579 dolláros árcetlijével, hiszen az átszámítva 182 000 forintos összegért 16GB memóriát, és egy RTX 2080 Ti-t leiskolázó teljesítményt kapunk. Ez valóban izgalmas ajánlat, és ugyan az Nvidia elvileg 500 dollárért dobja majd piacra az RTX 3070-et, de az a kártya nem csak kevesebb memóriával érkezik, de valamivel szerényebb teljesítménnyel is bír majd, így a kérdés már csak az, hogy az árkülönbség arányos lesz-e a teljesítménykülönbséggel.

Az AMD kitett magáért, erõs és végre valóban versenyképes videokártyákkal lépett elõ, ráadásul pont úgy, ahogy a Zen processzorok esetén, ezúttal is bejelentették, hogy a háttérben már javában zajlik az 5nm-en várt RDNA 3 architektúra fejlesztése, tehát legközelebb sem állnak majd leszegett fejjel, mikor az Nvidia bemutatja a legmodernebb termékeit. Ahogy az RTX 3090, az RX 6900XT itt is csak a vastag pénztárcával érkezõ maximalisták számára lesz érdekes, hiszen alig nyújtanak többet az egyel lejjebb sorakozó kártyáknál, miközben lényegesen többe kerülnek náluk. Igaz, idén az AMD kifejezetten ügyesen bánt a fogyasztással, hiszen még a csúcs GPU is 300 wattos TBP-t, vagyis összesített fogyasztást ígér, pont mint az RX 6800 XT, a kedvezõbb RX 6800 pedig beéri 250 wattal. Nagy kérdés azonban, hogy lesz-e érdemi válaszuk az Nvidia AI-val megtámogatott videós funkcióira és fejlett kódolási képességeket rejtõ lapkájára, melyekhez hasonlót az AMD eseményén még csak meg sem említettek, de ott van a sugárkövetés is mely dedikált RT magok híján az AMD trükkjeire, és az ügyesen megírt API-ra támaszkodhat.

November 5-én pedig elstartolnak a Ryzen 5000 processzorok, november 18-án két felsõkategóriás RX 6800 kártya követi õket, ha pedig utóbbiból a csúcsra jelentkeznénk be, az RX 6900 XT-re legalább december 8-ig kell várnunk. Azok pedig, akik hiányolják a megfizethetõbb termékeket, várniuk kell a következõ év elejéig, hiszen nem maradnak el a közép- és belépõkategóriás modellek sem, melyek terén mindkét gyártó tartogat számunkra meglepetéseket. Most már csak a független teszteredmények sokaságát kell megvárni, hogy megtaláljuk az igényeinkhez és tárcánkhoz szabott optimális ajánlatokat. Kíváncsian várjuk, hogy az AMD miként kezeli majd a termékek piaci indítását, hiszen a processzorokkal együtt hatalmas érdeklõdésre számíthatnak.

A három bemutatott videokártyáról IDE kattintva érhetünk el egy részletes összehasonlító táblázatot az AMD oldalán, melyben az adatsebesség, fogyasztás, az elérhetõ csatlakozók száma és típusa, sõt, még a referenciakártyák méretei is szerepelnek.