Leáll az arcfelismerés, sõt, állítólag még az így begyûjtött adatainkat is törlik

"Hogyan kapcsolhatom ki Facebookon az arcfelismerést?" – hangzik a kérdés, mely nagyjából 2012 óta foglalkoztatja a felhasználókat. Ekkor vezette be a Facebook azt a funkciót, mely szépen beazonosította a közösség által feltöltött fényképek szereplõit, miközben újfent bizonyította, hogy valójában sejtelmünk sincs, mekkora hatalom is összpontosul a közösségi platform kezében. A héten azonban nem csak a névváltás hírével készültek, de az említett funkció lekapcsolásával is.

Egy november elsõ keddjén közzétett blogbejegyzésben bejelentették, hogy az immáron Meta néven futó techvállalat búcsút int az évtizedes múltra visszatekintõ arcfelismerõ technológiájának. A döntés állítólagos okairól a mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegük alelnöke, Jerome Pesenti adott tájékoztatást, kellõképpen hangsúlyozva, hogy bár rengeteg Facebookozó döntött a funkció használata mellett, az új idõk ezt a döntést kívánják meg tõlük. Kiemelt indokként a nagyszámú és lényegében folyamatosan érkezõ kritikákat, illetve az általános nyugtalanságot nevezték meg, hozzátéve, hogy ezen kényes terület jogi szabályozása még gyerekcipõen jár. Az arcfelismerõ rendszer beépítését 2012-ben hozták a közönség tudtára, egy idõben az egyik legkézenfekvõbb felvásárlás hírével: ekkor leplezték le ugyanis az izraeli Face.com arcfelismerõ technológia megvételét, mely egy nagyjából 60 millió dolláros beruházás volt. Ahogy azt akkor jól sejtették, a közösségi platformon megjelentek az erõs tippek, hogy vajon ki is szerepel az éppen feltöltött fényképeken, a jól sikerült találatokat pedig azonnal rögzíthettük is a bejegyzésben.

A fótóalbumokat kiegészítõ funkció szerencsére kötelezõvé azért nem vált, viszont bárki számára elérhetõ vagy kikapcsolható. Illetve az volt, a döntés értelmében ugyanis szûk határidõn belül pihenni küldik a háttérben dolgozó automata rendszert. A médiaóriás láthatóan széles gesztusokkal igyekszik demonstrálni, hogy a kiszivárgott és nyilvánosságra hozott bizonyítékok ellenére, valóban szemmel tartják az egyének, illetve a közösség érdekeit. Ezért most nem csak a népszerûnek tekinthetõ funkciót engedik le a süllyesztõbe, de állítólag a több mint egymilliárd arcfelismerési sablont is törlik a rendszerükbõl. A beszkennelt arcvonások digitális lenyomatait tartalmazó adatbázis törlését állítólag decemberig végrehajtják, ám ahogy arra a New York Times cikke is rávilágít, a funkciót mûködtetõ fejlett algoritmust azért nem engedik ki csak úgy a kezükbõl. Utóbbi a DeepFace névre hallgat, melyrõl Jason Grosse, a Meta szóvivõje elmondta, hogy a Facebookon ugyan nem használják többet, de ez nem jelenti azt, hogy késõbb más projektekben ne hasznosíthatnák. Ezzel kapcsolatban azért azt is leszögezték, hogy a technológia késõbbi alkalmazásának kapcsán több különbözõ szervezettel is együttmûködnek, hogy elejét vegyék a késõbbi panaszoknak és nehézségeknek.

Az arcfelismerõ technológia, amely az utóbbi években egyre csak pontosabbá és hatékonyabbá vált, egyre inkább a viták középpontjába került, mivel a magáncégeken túl, vagy éppen azok segítségével a kormányok és a bûnüldözõ szervek is visszaélhetnek vele. Kínában például a hatóságok nyíltan arra használják, hogy nyomon kövessék és ellenõrizzék a társadalom tagjait. Az Egyesült Államokban a bûnüldözõ szervek a szoftverek segítségével segítik a rendfenntartást, ami a túlkapásoktól és a téves letartóztatásoktól való félelemhez vezetett. Néhány város és állam már be is tiltotta vagy korlátozta a technológiát, hogy megakadályozza a lehetséges visszaéléseket, illetve a rendszer pontatlanságából adódó nemkívánatos félreértéseket. Ezzel szemben a Facebook állítólag csak a saját – és persze a közönség – hasznára alkalmazta a szoftver értékes képességeit, és sem a technológiát, sem az így begyûjtött adatokat nem szolgáltatta ki harmadik félnek.

Ez persze nem akadályozta meg, hogy a cég az arcfelismerés használatáért folyamatosan bírálatok és vizsgálatok alanya legyen. Még egy 650 millió dolláros bírságot is kifizettek abban az Illinois államban indított csoportos perben, mely alapján nem kérték a lakosok beleegyezését a biometrikus adataik felhasználásához. A sor ennél jóval hosszabb, így végül az egyik szabályozandó tevékenységüket elengedik, mely az aktív felhasználói réteg mintegy egyharmadát érinti majd, a szolgáltatás ugyanis ezekben a fiókokban mind be volt kapcsolva. Bár ez talán még kevés lesz ahhoz, hogy a Facebook, illetve a Meta a mennybe menjen, mindenesetre a bejelentés pozitív visszhangokat keltett, hiszen az Amazon, a Microsoft és az IBM korábban már visszalépett errõl az ingoványos területrõl.

A Facebook ezzel sokak szerint szimpatikus döntést hozott, ugyanakkor a probléma már tíz éve lógott a levegõben, a kritikus hangú adatvédõk pedig egyebek mellett ezért is vélik úgy, hogy nagyon is idõszerû lenne az arcfelismerési technológiák szigorúbb szabályozása.