Megszûnik egy régi különbség az Intel és az AMD processzorai között

Bármelyik gyártó processzorait is részesítjük elõnyben, ha az utóbbi években elénk került egy új CPU, valószínûleg már elsõ pillantásra meg tudtuk mondani, hogy melyik gyártóhoz tartozik. Az eltérõ dizájnnak köszönhetõen ez akkor is gyerekjáték volt, ha a hõterelõ kupak helyett a processzor alsó felét láttuk meg elsõként, köszönhetõen a gyártók által alkalmazott eltérõ tokozási megoldásnak. Nos, ez a különbség hamarosan eltûnik, ugyanis az AM4 foglalat leváltásával az AMD kénytelen elhagyni a PGA tokozást is, és az Intel által régóta preferált LGA-ra váltani.

Különös lépésre szánta rá magát az AMD, mely úgy tûnik, hogy elkerülhetetlen az új Zen 4-es processzorsorozat kiszolgálásához. Attól függetlenül, hogy mi rejlik egy adott proci kupakja alatt, PC-s fronton hosszú évek óta két tokozási megoldással találkozhatunk. Az AMD nagyjából 2010 óta minden asztali CPU-n és alaplapon a Pin Grid Array, avagy PGA megoldást használta, amit onnan ismerhetünk fel, hogy az érintkezõk, illetve tûk a processzoron sorakoznak, az alaplapi foglalat pedig lyukas. Emiatt a processzor erõkifejtés nélkül illeszthetõ a helyére, és lényegében esélytelen, hogy bármiféle gond legyen az érintkezéssel. Ha tehát tudjuk mit csinálunk, és nem kezdjük el barbár módon erõltetni, akkor a CPU azonnal a helyére csúszik. Nem is véletlen, hogy az AM4 foglalathoz is megtartották, mivel úgy találták, hogy a CPU és a lap így kevésbé sérülékeny, ráadásul gyártás szempontjából valamivel olcsóbb is, mint az alternatívát jelentõ LGA.

A Land Grid Array, vagyis az LGA lényegében ennek a módszernek a fordítottja, mivel a tûk itt az alaplapi foglalatból nyújtóznak a CPU felé, melyen lyukak helyett lapos érintkezõpontok biztosítják az érintkezést. Az Intel konkrétan 2004 óta nem engedi el ezt a megoldást, melyre a soron következõ Ryzen szériával az AMD is át fog váltani. Az LGA elõnye, hogy a foglalatból kiálló tûk kisebbek, mint a PGA esetében, így jóval sûrûbben helyezhetõk el, emiatt az alaplapból akkor sem foglal el sokkal több helyet, ha a nagyobb teljesítmény miatt több érintkezõre van szükség. Fontos hozzátenni, hogy ezzel szemben a vékonyabb LGA érintkezõk jóval érzékenyebben a sérülésekre a PGA tüskéinél, így ebben az esetben fokozott óvatosság szükséges, ráadásul nehezen is javítható. Az szabad szemmel is jól látható, hogy az Intel CPU-k fizikai kiterjedése valamivel visszafogottabb volt az AMD-s gyártmányoknál, utóbbinál ráadásul az is elõfordulhat, hogy a hûtõborda a rákent hõvezetõ paszta miatt magával rántja a CPU-t. A jelenséggel amúgy nem csak a tapasztalatlanságuk miatt óvatlanabb felhasználók találkozhatnak, akik egy határozott mozdulattal a hûtõvel együtt a procit is kitépik az alaplapból. Sajnos az is elõfordult már, hogy mire egy frissen összeállított PC megérkezett az új tulajdonosához, a kiszállítás okozta rázkódás miatt a CPU meglazult és ezért nem érintkezett.

Ez utóbbi szerencsére ritka és nem feltétlenül vezet sérüléshez, az AMD pedig aligha ezért döntött a váltás mellett. Az AM5 foglalattal érkezõ LGA 1718 tokozásról a megbízható információkról ismert ExecutableFix felhasználó adott korai tájékoztatást, aki a hír mellé képet is csatolt. Az 1718 itt az érintkezõk számára utal, mellyel az új Zen 4-es kiszolgálhatja majd a DDR5 RAM-okat, illetve a 24-rõl 28-ra bõvülõ PCIe 4.0 sávokat, PCIe 5.0 tehát egyelõre nincs. A TDP nagyjából 105-120 wattos lesz, de állítólag az extrémebb modelleket szükség esetén 170 wattal is megtámogathatja. A váltás tehát szükséges lépésnek tûnik, így amellett, hogy 18 érintkezõvel többet kapott, mint a soron következõ Intel Alder Lake LGA 1700-as foglalata, a Raphael kódnevû Ryzen várhatóan kisebb darab lesz, mint az Alder Lake-S. Érdekesség, hogy ezzel az AMD állítólag elhagyja a DDR4 támogatását, míg az Intel megtartja, és beveszi a buliba a DDR5-öt is, ami jóval logikusabb, felhasználóbarátabb, de valószínûleg költségesebb húzás. A csere egyébként csak a konzumer vonalon számít újdonságnak, a Ryzen Threadripper és az EPYC már LGA 4094 (TR4/SP3) foglalatot használ.

Az LGA-s alaplap tehát sérülékenyebb, de úgy tûnik, hogy az AM4 foglalattal együtt a PGA-nak is mennie kellett. A változás persze azokat a felhasználókat nem érinti, akik amúgy sem szívesen próbálkoznak a szereléssel és inkább tapasztalt kezekre bízzák a dolgot. Az AMD-s Raphel CPU-k, és a hozzájuk passzoló LGA-s AM5 foglalat érkezése 2022-ben esedékes.