Négyféle teljesítményt nyújtó PCIe 5.0 kábel érkezik

A kiszivárgott ATX tervezési útmutatóval felszínre kerültek az ötödik generációs PCI-Express kábel részleteiAz RTX 4000 kártyákon valószínûleg már iylencsatlakozókat láthatunk.

Tegnap a @momomo_us Twitter felhasználó olyan képeket és tartalmakat hozott nyilvánosságra, amelyek mélyebben belemerültek a PCIe Gen 5.0 szabványra épülõ csatlakozó részleteibe. Kezdetben okozott némi zûrzavart az új 12 + 4 tûben végzõdõ vezeték, de az új PCI Express csatlakozást bemutató anyagok további betekintést engednek a közelgõ technológiába.


Hivatalosan "12VHPWR" néven fut a PCIe Gen5 grafikus kártyák közelgõ szabványa. Az ATX 3.0 specifikációk meghatározásáért felelõs adatokból – melyeket az Intelnek köszönhetünk – úgy tûnik, hogy a kábel akár négyféle teljesítménybeállítást is támogatni fog, a sokat emlegetett 600 watt tehát külön üzemmódot igényelhet. A felsõ képen lényegében négy azonos kábel látható, ám a rajtuk szereplõ feliratok 150W, 300W, 450W és 600W opciókat különböztetnek meg. A további képeken már átfogóbb képet kaphatunk a csatlakozófej felépítésérõl, melyet különbözõ terv- és metszetrajzok segítenek. Lényeges részlet, hogy a 12 tû a kábel azon területe, amely magát a tápellátást biztosítja. A további négy csap, avagy pin kizárólag adatinformációkat szolgáltat majd különféle eszközeink számára, melyek elsõsorban a kijelzõk, memóriák és más komponensek esetén lesznek majd hasznosak.


Az elsõ ábra után a PCIe Gen 5 12VHPWR csatlakozó teljes bontását is megtekinthetjük. A pinek érintkezõjének magját rézötvözet alkotja, de az érintkezési terület ón bevonattal is rendelkezik, míg a mûanyag burkolathoz valójában hõre lágyuló üvegszálakat használtak (UL94V-0). Ezt követõen azt is megismerhetjük, hogy a rendszer hogyan használja majd a segédtápcsatlakozót. A 12VHPWR segédtápcsatlakozót úgy tervezték, hogy akár 600 wattot is képes legyen közvetlenül egy PCIe kiegészítõ kártyához juttatni. Fontos, hogy ez a tápcsatlakozó nem kompatibilis a meglévõ 2x3-as vagy 2x4-es kiegészítõ tápcsatlakozókkal. Az új tápcsatlakozó csapjai 3.0 mm-es osztástávolsággal rendelkeznek, míg a 2x3-as és 2x1-es csatlakozó érintkezõi nagyobb, 4.2 mm-es osztástávolsággal rendelkeznek. A 12VHPWR segédtápcsatlakozó tizenkét nagy érintkezõt tartalmaz a tápellátás és négy kisebb érintkezõt a kiegészítõ adatjelek vezetésére.


Az oldalsó sáv négy érintkezõje lehetõvé teszi az alacsony szintû kommunikációt a tápegység és a grafikus kártya között, és ezek közül kettõ, a "SENSE0" és "SENSE1" jelzéssel közli a VGA számára, hogy milyen csatlakozó van bekötve, így annak megfelelõen módosíthatja az energiagazdálkodást. A 16 tûs csatlakozónak négy változata létezik a PSU által kínált elektromos képességek alapján. Ezek közé tartozik a 600 W, 450 W, 300 W és 150 W, a kártya pedig a két SENSE érintkezõ elrendezése alapján tudja megkülönböztetni õket egymástól. A 12 VHPWR csatlakozó két rendszerállapotban szolgáltat áramot, ezek az Initial Permitted Power és Maximum Sustain Power állapotok, avagy a "kezdeti megengedett teljesítmény" és a "maximális fenntartó teljesítmény". Az elõbbi egy áramellátási korlátot határoz meg, amikor a rendszer be van kapcsolva és rendszerindításra vár, egészen a grafikus illesztõprogram betöltéséig. Az utóbbi a megengedett határérték, amikor az illesztõprogram átveszi az irányítást (szoftverkonfiguráció).


A lényeg, hogy bármilyen 16 tûs csatlakozóval rendelkezõ grafikus kártya bármilyen csatlakozót fogad, és ha a csatlakozó nem felel meg a követelményeknek, a GPU alapértelmezés szerint a legalacsonyabb teljesítményû specifikációt használja, és ennek megfelelõen módosítja a frekvenciáit, ám ez természetesen befolyásolja majd a teljesítményt. Az eredeti tervek szerint a nagy hallgatásba és árnyákba vonult GeForce RTX 3090 Ti Founders Edition lesz az elsõ grafikus kártya 16 tûs (12+4 tûs) csatlakozóval, beleértve az oldalsávos kiegészítést, annak ellenére, hogy a GPU nem támogatja a PCIe Gen 5-öt.


Remélhetõleg a gyártók minden esetben figyelnek majd rá, hogy "12VHPWR csatlakozás" vagy "PCIe Gen 5 csatlakozás" néven hivatkozzanak a kábelre, így a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy milyen terméket vásárolnak.

2022. 03. 03

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.