2021. 09. 15

CPU-tuning és Win 11 támogatás az új Radeon szoftverben

Az AMD nem csak CPU-k terén és az eladásokban erősödött, de sokat fejlőfött a szoftveres támogatás isAutomata tuning és Windows 11 támogatás az új Adrenalin szoftverben.

Az AMD szoftveres hátterének instabilitása talán még több vicc tárgya volt, mint a processzoraik állítólagos fűtőértéke, mely egykor tagadhatatlanul enyhítette a játékkal töltött téli esték fagyos pillanatait. Egy ideje azonban nem csak az egyre izmosabb és kiegyensúlyozottabb Ryzen szériával cáfolnak rá a gúnyolódókra, de a Radeon kártyákhoz szánt szoftverekkel is, mely már évek óta Adrenalin néven fut és a beszámolók szerint egyre stabilabb felhasználói élményt biztosít. Egy új verzió megjelenésének híre azonban még így sem feltétlenül izgalmas, ám az aktuális verzió már tartalmaz annyi érdekességet, hogy megérje körbejárni egy kicsit.


Az AMD számos extra funkcióval vértezte fel Radeon™ Software Adrenalin névre hallgató meghajtóprogramját, mely ezúttal a 21.9.1-es verziószám alatt keresendő. Első lépésként az új verzió már Windows 11 kompatibilitással érkezik, tehát mostantól az Insider program tesztelői is tejesértékű kompatibilitást és stabilabb működést élvezhetnek. A legnagyobb érdekesség azonban nem más, mint hogy kibővült a túlhajtást, avagy tuningot támogató opció, mely eddig a Radeon videokártyák teljesítményét segített megtolni egy kicsit. Természetesen az órajelekkel és feszültségértékekkel való bíbelődésre régóta léteznek jól bevált külső alkalmazások, ám erre célra a Radeon szoftver is teljesen jól használható, és mostantól már nem csak a VGA-k, de a CPU-k értékeit is módosíthatjuk. A megoldás nagyon hasonló, mint a népszerű és sokrétű ClockTuner for Ryzen (CTR), vagy akár a hivatalos AMD Ryzen Master programok esetében, azzal a kivétellel, hogy mostantól elég a legfrissebb Adrenalin szoftvert telepíteni, és akár néhány kattintással a kártyát és a processzort is felgyorsíthatjuk.


A hírek alapvetően a Ryzen 5000 processzorok és a Radeon RX 6000 videokártyák támogatását emelik ki, azonban a tuning funkciókat az egyel korábbi generációk birtokában is elérhetjük, tehát Ryzen 3000 és RX 5000 termékek esetén is. Bár ez az első Zen generáció és a régebbi Radeonok tulajdonosait nyilván nem vigasztalja, azonban akiknek ezekben a szeszélyes időkben jutott a viszonylag friss architektúrákból, elérhetik például a Smart Access Memory beállítást, mely úgy igyekszik némi többlet teljesítményt kisajtolni konfigurációnkból, hogy a CPU számára közvetlen hozzáférést biztosít a VGA fedélzeti memóriájához. A tavaly bevezetett megoldás nem minden esetben jelent elképesztő teljesítménynövekedést, de bizonyos játékok alatt valóban extra képkockákat jelenthet, így aki teheti, sokat nem veszíthet a próbálkozással. Az automata OC lehetősége pozitív fejlemény, de érdemes megemlíteni, hogy a Tuning opciók beépítése még kissé kezdetlegesnek tűnik, és azok, akik korábban nem szívesen próbálkoztak ilyesmivel, nem feltétlenül most lesznek magabiztosabbak.


Az AMD többnyire igyekszik a lehető legegyszerűbbé tenni a dolgokat, ám a tapasztalatlan felhasználok számára néhány rövid magyarázó üzenet biztosan jól jönne, remélhetőleg a következő frissítések során számíthatunk hasonló fejlesztésekre. Mindenesetre az Automatic tuning magától keres egy optimálisnak mondható beállítást, vagyis igyekszik egy kiegyensúlyozott feszültség és órajel kombinációt találni, mellyel nem csak gyorsulást ér el, de a rendszerünk stabilitását is megőrzi. Találunk itt előre hangolt profilokat is, melyek a csendesen visszafogott, a kiegyensúlyozott és a totális túlhajtás lehetőségét kínálják. Aki nem kér a gyári limitációból, az feszegetheti a kupak alatt dolgozó szilícium határait, és próbálkozhat manuális alulfeszeléssel a takarékosság és a kisebb melegedés érdekében, de hangolhat hozzá magasabb órajeleket is. Utóbbihoz azért nem árt némi tapasztalat a témában, vagy legalább egy kis előzetes utánajárás, hogy biztosan tudjuk, éppen mit is csinálunk.


A rossz hír, hogy az extra CPU tuning eléréséhez muszáj processzorból és kártyából is AMD-t birtokolnunk és azokból is csak az említett architektúrák párosítása működik, ráadásul kizárólag 500-as lapkészletbe, tehát X570, B550, esetleg A520 lapba ágyazva. Ami a Windows 11-et illeti, a kompatibilitási listán a WRX8 és TRX40, az 500, az X399, a 400 és 300 sorozathoz tartozó lapkészleteket találjuk meg, de a támogatott processzorok listáját is érdemes átböngészni, mivel sem az első generációs Ryzen és Threadripper processzorok, sem a Ryzen 2000G és a mobil 2000U nem mentek át a Microsoft szigorú rostáján, ahogy az A szériához tartozó APU-k hetedik generációja sem. Természetesen az újdonságok mellett egy sor hibajavítást és hasznos, teljesítményt javító módosítást is eszközöltek, ráadásul egy rakás játék bővült az AMD FidelityFX Super Resolution (FSR) teljesítményjavító funkcióval, mely az AMD válasza volt az NVIDIA DLSS 2.0 AI alapú felskálózós módszerére.

A teljes leírást ide kattintva olvashatjuk, a letöltést pedig ezen a linken keresztül indíthatjuk el, de frissült az AM4-es lapok chipset drivere is, melyet itt érdemes keresnünk.

2021. 09. 15

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.