CPU-tuning és Win 11 támogatás az új Radeon szoftverben

Az AMD nem csak CPU-k terén és az eladásokban erõsödött, de sokat fejlõfött a szoftveres támogatás isAutomata tuning és Windows 11 támogatás az új Adrenalin szoftverben.

Az AMD szoftveres hátterének instabilitása talán még több vicc tárgya volt, mint a processzoraik állítólagos fûtõértéke, mely egykor tagadhatatlanul enyhítette a játékkal töltött téli esték fagyos pillanatait. Egy ideje azonban nem csak az egyre izmosabb és kiegyensúlyozottabb Ryzen szériával cáfolnak rá a gúnyolódókra, de a Radeon kártyákhoz szánt szoftverekkel is, mely már évek óta Adrenalin néven fut és a beszámolók szerint egyre stabilabb felhasználói élményt biztosít. Egy új verzió megjelenésének híre azonban még így sem feltétlenül izgalmas, ám az aktuális verzió már tartalmaz annyi érdekességet, hogy megérje körbejárni egy kicsit.


Az AMD számos extra funkcióval vértezte fel Radeon™ Software Adrenalin névre hallgató meghajtóprogramját, mely ezúttal a 21.9.1-es verziószám alatt keresendõ. Elsõ lépésként az új verzió már Windows 11 kompatibilitással érkezik, tehát mostantól az Insider program tesztelõi is tejesértékû kompatibilitást és stabilabb mûködést élvezhetnek. A legnagyobb érdekesség azonban nem más, mint hogy kibõvült a túlhajtást, avagy tuningot támogató opció, mely eddig a Radeon videokártyák teljesítményét segített megtolni egy kicsit. Természetesen az órajelekkel és feszültségértékekkel való bíbelõdésre régóta léteznek jól bevált külsõ alkalmazások, ám erre célra a Radeon szoftver is teljesen jól használható, és mostantól már nem csak a VGA-k, de a CPU-k értékeit is módosíthatjuk. A megoldás nagyon hasonló, mint a népszerû és sokrétû ClockTuner for Ryzen (CTR), vagy akár a hivatalos AMD Ryzen Master programok esetében, azzal a kivétellel, hogy mostantól elég a legfrissebb Adrenalin szoftvert telepíteni, és akár néhány kattintással a kártyát és a processzort is felgyorsíthatjuk.


A hírek alapvetõen a Ryzen 5000 processzorok és a Radeon RX 6000 videokártyák támogatását emelik ki, azonban a tuning funkciókat az egyel korábbi generációk birtokában is elérhetjük, tehát Ryzen 3000 és RX 5000 termékek esetén is. Bár ez az elsõ Zen generáció és a régebbi Radeonok tulajdonosait nyilván nem vigasztalja, azonban akiknek ezekben a szeszélyes idõkben jutott a viszonylag friss architektúrákból, elérhetik például a Smart Access Memory beállítást, mely úgy igyekszik némi többlet teljesítményt kisajtolni konfigurációnkból, hogy a CPU számára közvetlen hozzáférést biztosít a VGA fedélzeti memóriájához. A tavaly bevezetett megoldás nem minden esetben jelent elképesztõ teljesítménynövekedést, de bizonyos játékok alatt valóban extra képkockákat jelenthet, így aki teheti, sokat nem veszíthet a próbálkozással. Az automata OC lehetõsége pozitív fejlemény, de érdemes megemlíteni, hogy a Tuning opciók beépítése még kissé kezdetlegesnek tûnik, és azok, akik korábban nem szívesen próbálkoztak ilyesmivel, nem feltétlenül most lesznek magabiztosabbak.


Az AMD többnyire igyekszik a lehetõ legegyszerûbbé tenni a dolgokat, ám a tapasztalatlan felhasználok számára néhány rövid magyarázó üzenet biztosan jól jönne, remélhetõleg a következõ frissítések során számíthatunk hasonló fejlesztésekre. Mindenesetre az Automatic tuning magától keres egy optimálisnak mondható beállítást, vagyis igyekszik egy kiegyensúlyozott feszültség és órajel kombinációt találni, mellyel nem csak gyorsulást ér el, de a rendszerünk stabilitását is megõrzi. Találunk itt elõre hangolt profilokat is, melyek a csendesen visszafogott, a kiegyensúlyozott és a totális túlhajtás lehetõségét kínálják. Aki nem kér a gyári limitációból, az feszegetheti a kupak alatt dolgozó szilícium határait, és próbálkozhat manuális alulfeszeléssel a takarékosság és a kisebb melegedés érdekében, de hangolhat hozzá magasabb órajeleket is. Utóbbihoz azért nem árt némi tapasztalat a témában, vagy legalább egy kis elõzetes utánajárás, hogy biztosan tudjuk, éppen mit is csinálunk.


A rossz hír, hogy az extra CPU tuning eléréséhez muszáj processzorból és kártyából is AMD-t birtokolnunk és azokból is csak az említett architektúrák párosítása mûködik, ráadásul kizárólag 500-as lapkészletbe, tehát X570, B550, esetleg A520 lapba ágyazva. Ami a Windows 11-et illeti, a kompatibilitási listán a WRX8 és TRX40, az 500, az X399, a 400 és 300 sorozathoz tartozó lapkészleteket találjuk meg, de a támogatott processzorok listáját is érdemes átböngészni, mivel sem az elsõ generációs Ryzen és Threadripper processzorok, sem a Ryzen 2000G és a mobil 2000U nem mentek át a Microsoft szigorú rostáján, ahogy az A szériához tartozó APU-k hetedik generációja sem. Természetesen az újdonságok mellett egy sor hibajavítást és hasznos, teljesítményt javító módosítást is eszközöltek, ráadásul egy rakás játék bõvült az AMD FidelityFX Super Resolution (FSR) teljesítményjavító funkcióval, mely az AMD válasza volt az NVIDIA DLSS 2.0 AI alapú felskálózós módszerére.

A teljes leírást ide kattintva olvashatjuk, a letöltést pedig ezen a linken keresztül indíthatjuk el, de frissült az AM4-es lapok chipset drivere is, melyet itt érdemes keresnünk.

2021. 09. 15

X870 alaplap választás – Mire figyelj vásárlás előtt?

X870 alaplap – hogyan válaszd ki a megfelelő modellt?
Az X870 alaplapok az AMD AM5 platform jobban felszerelt megoldásai közé tartoznak, de ettől még nem minden Ryzen konfigurációhoz jelentenek automatikusan jobb választást. Vásárláskor ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik X870 alaplap rendelkezik a legtöbb funkcióval, hanem az, hogy a saját gépedben mely képességeket fogod ténylegesen kihasználni. Más szempontok számítanak egy erős gamer PC, egy Ryzen 9-re épülő munkaállomás vagy egy több SSD-vel és gyors külső eszközökkel felszerelt rendszer esetében. A megfelelő alaplap kiválasztásához érdemes együtt vizsgálni a processzort, a tervezett felhasználást, a bővíthetőséget és a szükséges csatlakozásokat. Ebben az útmutatóban végigvesszük, mikor indokolt az X870, és mire érdemes figyelned, hogy valóban a konfigurációdhoz illő alaplapot válaszd.
Kinek érdemes X870 alaplapot választania?
Milyen X870 alaplap illik a processzorodhoz és a géped felhasználásához?
Belépő, középkategóriás, vagy prémium X870 alaplapot válassz?
Milyen felszereltségre és bővíthetőségre lesz valóban szükséged?
Mire figyelj a kompatibilitásnál X870 alaplap vásárlásakor?
Mikor éri meg többet fizetni egy X870 alaplapért?
Milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni X870 alaplap választásakor?
Hogyan válaszd ki a megfelelő X870 alaplapot?
Gyakori kérdések
Összegzés
Kinek érde

B850 vs X870 alaplap – melyiket érdemes választani?

B850, vagy X870 alaplap – melyiket érdemes választani?
Ha AM5-ös gépet építesz, a B850 és az X870 között könnyű úgy választani, hogy egyszerűen a drágább chipsetet tekinted jobbnak. A valóságban azonban egy X870 alaplap önmagában nem teszi gyorsabbá a processzort vagy a videokártyát, és egy jól felszerelt B850 modell még erős gamer konfigurációban is bőven elegendő lehet. A valódi különbséget elsősorban a csatlakoztathatóságban, a bővítési lehetőségekben és az egyes alaplapok konkrét felszereltségében érdemes keresni. Nem mindegy az sem, hogy egyetlen videokártyával és két SSD-vel építesz gamer PC-t, vagy több nagy sebességű meghajtót, külső eszközt és bővítőkártyát használnál. Ebben az útmutatóban azt nézzük meg, hogy a B850 vs X870 összehasonlítás legfontosabb különbségei mit jelentenek a gyakorlatban, és mikor érdemes valóban többet fizetni az X870-ért.
B850, vagy X870 – melyik a jobb választás számodra?
Mi a különbség a B850 és az X870 alaplapok között?
Gyorsabb lesz a gép X870 alaplappal, mint B850-nel?
Videokártya és NVMe SSD szempontjából számít a B850 és X870 közötti különbség?
Mikor éri meg az X870 jobb csatlakoztathatósága és bővíthetősége?
B850 vagy X870 Ryzen 7 9800X3D, Ryzen 9 és gamer PC mellé?
Megéri az X870 felára a B850-hez képest?
Melyiket válaszd? B850 vs X870 döntési útmutató
Gyakori kérdések a B850 és X870 alaplapo

AMD processzor és alaplap kompatibilitás – útmutató

AMD processzor és alaplap kompatibilitás – így ellenőrizd vásárlás előtt
Egy új AMD processzor és alaplap kiválasztásakor az egyik legfontosabb kérdés, hogy a két alkatrész valóban kompatibilis-e egymással. Elsőre egyszerűnek tűnhet a helyzet: ha a processzor beleillik az alaplap foglalatába, akkor működnie kell. A valóságban azonban az azonos foglalat csak az első feltétel. A chipset, a processzorgeneráció támogatása, a BIOS-verzió és végül a konkrét alaplap gyártói támogatási listája egyaránt számít. Ha ezeket megfelelő sorrendben ellenőrzöd, néhány perc alatt jelentősen csökkentheted annak esélyét, hogy egymással nem működő alkatrészeket vásárolj. Mutatjuk, hogyan érdemes végigmenni az ellenőrzésen.
Hogyan ellenőrizd gyorsan, hogy egy AMD processzor kompatibilis-e az alaplappal?
AM4, vagy AM5? Először a processzorfoglalatot ellenőrizd
Melyik AMD chipset támogatja a processzorodat?
Miért lehet szükség BIOS-frissítésre akkor is, ha a processzor és az alaplap elvileg kompatibilis?
Hol tudod biztosan ellenőrizni egy konkrét AMD CPU és alaplap kompatibilitását?
Mire figyelj még, ha a processzor és az alaplap már kompatibilis?
A leggyakoribb hibák AMD alaplap és processzor párosításakor
Így válassz kompatibilis AMD alaplapot lépésről lépésre
Gyakori kérdések
Összefoglalás
Hogyan ellenőrizd gyorsan, hogy egy AMD processzor kompatibilis-e az alaplappal?
Nem kell
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.