CPU-tuning és Win 11 támogatás az új Radeon szoftverben

Az AMD nem csak CPU-k terén és az eladásokban erõsödött, de sokat fejlõfött a szoftveres támogatás isAutomata tuning és Windows 11 támogatás az új Adrenalin szoftverben.

Az AMD szoftveres hátterének instabilitása talán még több vicc tárgya volt, mint a processzoraik állítólagos fûtõértéke, mely egykor tagadhatatlanul enyhítette a játékkal töltött téli esték fagyos pillanatait. Egy ideje azonban nem csak az egyre izmosabb és kiegyensúlyozottabb Ryzen szériával cáfolnak rá a gúnyolódókra, de a Radeon kártyákhoz szánt szoftverekkel is, mely már évek óta Adrenalin néven fut és a beszámolók szerint egyre stabilabb felhasználói élményt biztosít. Egy új verzió megjelenésének híre azonban még így sem feltétlenül izgalmas, ám az aktuális verzió már tartalmaz annyi érdekességet, hogy megérje körbejárni egy kicsit.


Az AMD számos extra funkcióval vértezte fel Radeon™ Software Adrenalin névre hallgató meghajtóprogramját, mely ezúttal a 21.9.1-es verziószám alatt keresendõ. Elsõ lépésként az új verzió már Windows 11 kompatibilitással érkezik, tehát mostantól az Insider program tesztelõi is tejesértékû kompatibilitást és stabilabb mûködést élvezhetnek. A legnagyobb érdekesség azonban nem más, mint hogy kibõvült a túlhajtást, avagy tuningot támogató opció, mely eddig a Radeon videokártyák teljesítményét segített megtolni egy kicsit. Természetesen az órajelekkel és feszültségértékekkel való bíbelõdésre régóta léteznek jól bevált külsõ alkalmazások, ám erre célra a Radeon szoftver is teljesen jól használható, és mostantól már nem csak a VGA-k, de a CPU-k értékeit is módosíthatjuk. A megoldás nagyon hasonló, mint a népszerû és sokrétû ClockTuner for Ryzen (CTR), vagy akár a hivatalos AMD Ryzen Master programok esetében, azzal a kivétellel, hogy mostantól elég a legfrissebb Adrenalin szoftvert telepíteni, és akár néhány kattintással a kártyát és a processzort is felgyorsíthatjuk.


A hírek alapvetõen a Ryzen 5000 processzorok és a Radeon RX 6000 videokártyák támogatását emelik ki, azonban a tuning funkciókat az egyel korábbi generációk birtokában is elérhetjük, tehát Ryzen 3000 és RX 5000 termékek esetén is. Bár ez az elsõ Zen generáció és a régebbi Radeonok tulajdonosait nyilván nem vigasztalja, azonban akiknek ezekben a szeszélyes idõkben jutott a viszonylag friss architektúrákból, elérhetik például a Smart Access Memory beállítást, mely úgy igyekszik némi többlet teljesítményt kisajtolni konfigurációnkból, hogy a CPU számára közvetlen hozzáférést biztosít a VGA fedélzeti memóriájához. A tavaly bevezetett megoldás nem minden esetben jelent elképesztõ teljesítménynövekedést, de bizonyos játékok alatt valóban extra képkockákat jelenthet, így aki teheti, sokat nem veszíthet a próbálkozással. Az automata OC lehetõsége pozitív fejlemény, de érdemes megemlíteni, hogy a Tuning opciók beépítése még kissé kezdetlegesnek tûnik, és azok, akik korábban nem szívesen próbálkoztak ilyesmivel, nem feltétlenül most lesznek magabiztosabbak.


Az AMD többnyire igyekszik a lehetõ legegyszerûbbé tenni a dolgokat, ám a tapasztalatlan felhasználok számára néhány rövid magyarázó üzenet biztosan jól jönne, remélhetõleg a következõ frissítések során számíthatunk hasonló fejlesztésekre. Mindenesetre az Automatic tuning magától keres egy optimálisnak mondható beállítást, vagyis igyekszik egy kiegyensúlyozott feszültség és órajel kombinációt találni, mellyel nem csak gyorsulást ér el, de a rendszerünk stabilitását is megõrzi. Találunk itt elõre hangolt profilokat is, melyek a csendesen visszafogott, a kiegyensúlyozott és a totális túlhajtás lehetõségét kínálják. Aki nem kér a gyári limitációból, az feszegetheti a kupak alatt dolgozó szilícium határait, és próbálkozhat manuális alulfeszeléssel a takarékosság és a kisebb melegedés érdekében, de hangolhat hozzá magasabb órajeleket is. Utóbbihoz azért nem árt némi tapasztalat a témában, vagy legalább egy kis elõzetes utánajárás, hogy biztosan tudjuk, éppen mit is csinálunk.


A rossz hír, hogy az extra CPU tuning eléréséhez muszáj processzorból és kártyából is AMD-t birtokolnunk és azokból is csak az említett architektúrák párosítása mûködik, ráadásul kizárólag 500-as lapkészletbe, tehát X570, B550, esetleg A520 lapba ágyazva. Ami a Windows 11-et illeti, a kompatibilitási listán a WRX8 és TRX40, az 500, az X399, a 400 és 300 sorozathoz tartozó lapkészleteket találjuk meg, de a támogatott processzorok listáját is érdemes átböngészni, mivel sem az elsõ generációs Ryzen és Threadripper processzorok, sem a Ryzen 2000G és a mobil 2000U nem mentek át a Microsoft szigorú rostáján, ahogy az A szériához tartozó APU-k hetedik generációja sem. Természetesen az újdonságok mellett egy sor hibajavítást és hasznos, teljesítményt javító módosítást is eszközöltek, ráadásul egy rakás játék bõvült az AMD FidelityFX Super Resolution (FSR) teljesítményjavító funkcióval, mely az AMD válasza volt az NVIDIA DLSS 2.0 AI alapú felskálózós módszerére.

A teljes leírást ide kattintva olvashatjuk, a letöltést pedig ezen a linken keresztül indíthatjuk el, de frissült az AM4-es lapok chipset drivere is, melyet itt érdemes keresnünk.

2021. 09. 15

OLED vs IPS monitor – Melyik a jobb választás?

OLED vs IPS monitor: melyik a jobb választás számodra?
Monitorvásárlás előtt könnyű elveszni a technikai rövidítések világában. OLED, IPS, VA, mini LED – első ránézésre mindegyik jól hangzik, de a gyakorlatban nagyon nem mindegy, melyik technológia kerül az asztalodra. Ha játszol, filmet nézel, fotókat szerkesztesz vagy egyszerűen csak napi 8–10 órát dolgozol a monitor előtt, a panel típusa alapvetően meghatározza, milyen élményt kapsz.
Az OLED monitorok az elmúlt években robbanásszerűen terjedtek el, és sokak szerint jelenleg ezek kínálják a legszebb képminőséget. Az IPS panelek viszont továbbra is a legnépszerűbb választások közé tartoznak, hiszen megbízható teljesítményt, kiváló színpontosságot és kedvezőbb árat kínálnak.
De vajon valóban megéri az OLED felára? Tényleg akkora a különbség képminőségben? És mi a helyzet a beégéssel, amely sok vásárlót még mindig elbizonytalanít?
Ebben az útmutatóban közérthetően bemutatjuk az OLED és az IPS monitorok közötti legfontosabb különbségeket, hogy könnyebben eldönthesd, melyik technológia illik legjobban az igényeidhez.
Mi az OLED és az IPS monitor közötti alapvető különbség?
Képminőség összehasonlítás: kontraszt, fekete és HDR
Színek és betekintési szögek
Válaszidő és mozgásmegjelenítés játék közben
Fényerő és használat világos környezetben
Ár és ár-érték arány
OLED vs IPS monitor felhasz

Monitor hibaelhárítás: nincs kép vagy villog a kijelző?

Monitor hibaelhárítás: mit tegyél, ha nincs kép vagy villog a kijelző?
Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor bekapcsolod a számítógépet, de a monitor fekete marad, villogni kezd, vagy egyszerűen azt írja ki: „No Signal”. Ilyenkor elsőre könnyű arra gondolni, hogy a monitor tönkrement, és máris új kijelző vásárlásán kezdhetsz gondolkodni. A valóság azonban az, hogy a legtöbb esetben sokkal egyszerűbb problémáról van szó. Egy laza kábel, rosszul kiválasztott bemenet vagy elavult videokártya-driver is pontosan ugyanilyen tüneteket okozhat. A jó hír az, hogy egy kis tudatos monitor hibaelhárítás segítségével gyorsan kiderítheted, hol van a hiba. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre végigvesszük a leggyakoribb problémákat, és segítünk eldönteni, mikor elég egy egyszerű beállításmódosítás, és mikor érdemes javításban vagy új monitorban gondolkodni.
Milyen monitorhibák fordulnak elő a leggyakrabban?
Első lépések monitor hibaelhárítás esetén
Nincs kép a monitoron? Így derítsd ki, hol van a hiba
Monitor villogás – szoftveres vagy hardveres probléma?
Amikor a videokártya vagy a számítógép okozza a problémát
Mikor utalnak a tünetek arra, hogy a monitor hibásodott meg?
Javítás vagy csere? Így döntsd el, megéri-e foglalkozni vele
Hogyan előzheted meg a monitor meghibásodását?
Gyakran ismételt kérdések (FAQ)
Konklúzió
Milyen monitorhibák fordulnak elő a legg

Monitor csatlakozók: HDMI, DisplayPort és USB-C útmutató

Monitor csatlakozók: HDMI, DisplayPort és USB-C útmutató
Amikor új monitort vásárolsz, könnyű elveszni a specifikációk tengerében. Felbontás, képfrissítés, paneltípus – ezekről sok szó esik, de a monitor csatlakozók szerepe gyakran háttérbe szorul. Pedig hiába veszel egy 240 Hz-es gamer monitort, ha a használt csatlakozó vagy kábel nem képes kihasználni annak teljes tudását. Ugyanez igaz akkor is, ha egy USB-C monitortól azt várod, hogy egyetlen kábellel töltse a laptopodat, de a port ezt valójában nem támogatja. A megfelelő csatlakozó kiválasztása tehát nem technikai apróság, hanem a teljes felhasználói élményt meghatározó döntés. Ebben az útmutatóban végigvesszük, hogy mikor érdemes HDMI-t, DisplayPortot vagy USB-C-t használni, és mire figyelj monitor vásárláskor.
Miért fontos, hogy milyen monitor csatlakozót használsz?
A leggyakoribb monitor csatlakozók rövid bemutatása
HDMI monitor csatlakozó: mikor jó választás?
DisplayPort monitor csatlakozó: a PC-s felhasználók kedvence
USB-C monitor csatlakozó: egy kábel mindenre
Mire figyelj monitor és kábel vásárlásakor?
Gyors döntési útmutató: melyik monitor csatlakozót válaszd?
Gyakran ismételt kérdések (FAQ)
Konklúzió
Miért fontos, hogy milyen monitor csatlakozót használsz?
Első ránézésre minden monitor csatlakozó ugyanazt csinálja: átviszi a képet a számítógépről a kijelzőre. A valóságban azonban nagyon nem minde
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.