CPU-tuning és Win 11 támogatás az új Radeon szoftverben

Az AMD nem csak CPU-k terén és az eladásokban erõsödött, de sokat fejlõfött a szoftveres támogatás isAutomata tuning és Windows 11 támogatás az új Adrenalin szoftverben.

Az AMD szoftveres hátterének instabilitása talán még több vicc tárgya volt, mint a processzoraik állítólagos fûtõértéke, mely egykor tagadhatatlanul enyhítette a játékkal töltött téli esték fagyos pillanatait. Egy ideje azonban nem csak az egyre izmosabb és kiegyensúlyozottabb Ryzen szériával cáfolnak rá a gúnyolódókra, de a Radeon kártyákhoz szánt szoftverekkel is, mely már évek óta Adrenalin néven fut és a beszámolók szerint egyre stabilabb felhasználói élményt biztosít. Egy új verzió megjelenésének híre azonban még így sem feltétlenül izgalmas, ám az aktuális verzió már tartalmaz annyi érdekességet, hogy megérje körbejárni egy kicsit.


Az AMD számos extra funkcióval vértezte fel Radeon™ Software Adrenalin névre hallgató meghajtóprogramját, mely ezúttal a 21.9.1-es verziószám alatt keresendõ. Elsõ lépésként az új verzió már Windows 11 kompatibilitással érkezik, tehát mostantól az Insider program tesztelõi is tejesértékû kompatibilitást és stabilabb mûködést élvezhetnek. A legnagyobb érdekesség azonban nem más, mint hogy kibõvült a túlhajtást, avagy tuningot támogató opció, mely eddig a Radeon videokártyák teljesítményét segített megtolni egy kicsit. Természetesen az órajelekkel és feszültségértékekkel való bíbelõdésre régóta léteznek jól bevált külsõ alkalmazások, ám erre célra a Radeon szoftver is teljesen jól használható, és mostantól már nem csak a VGA-k, de a CPU-k értékeit is módosíthatjuk. A megoldás nagyon hasonló, mint a népszerû és sokrétû ClockTuner for Ryzen (CTR), vagy akár a hivatalos AMD Ryzen Master programok esetében, azzal a kivétellel, hogy mostantól elég a legfrissebb Adrenalin szoftvert telepíteni, és akár néhány kattintással a kártyát és a processzort is felgyorsíthatjuk.


A hírek alapvetõen a Ryzen 5000 processzorok és a Radeon RX 6000 videokártyák támogatását emelik ki, azonban a tuning funkciókat az egyel korábbi generációk birtokában is elérhetjük, tehát Ryzen 3000 és RX 5000 termékek esetén is. Bár ez az elsõ Zen generáció és a régebbi Radeonok tulajdonosait nyilván nem vigasztalja, azonban akiknek ezekben a szeszélyes idõkben jutott a viszonylag friss architektúrákból, elérhetik például a Smart Access Memory beállítást, mely úgy igyekszik némi többlet teljesítményt kisajtolni konfigurációnkból, hogy a CPU számára közvetlen hozzáférést biztosít a VGA fedélzeti memóriájához. A tavaly bevezetett megoldás nem minden esetben jelent elképesztõ teljesítménynövekedést, de bizonyos játékok alatt valóban extra képkockákat jelenthet, így aki teheti, sokat nem veszíthet a próbálkozással. Az automata OC lehetõsége pozitív fejlemény, de érdemes megemlíteni, hogy a Tuning opciók beépítése még kissé kezdetlegesnek tûnik, és azok, akik korábban nem szívesen próbálkoztak ilyesmivel, nem feltétlenül most lesznek magabiztosabbak.


Az AMD többnyire igyekszik a lehetõ legegyszerûbbé tenni a dolgokat, ám a tapasztalatlan felhasználok számára néhány rövid magyarázó üzenet biztosan jól jönne, remélhetõleg a következõ frissítések során számíthatunk hasonló fejlesztésekre. Mindenesetre az Automatic tuning magától keres egy optimálisnak mondható beállítást, vagyis igyekszik egy kiegyensúlyozott feszültség és órajel kombinációt találni, mellyel nem csak gyorsulást ér el, de a rendszerünk stabilitását is megõrzi. Találunk itt elõre hangolt profilokat is, melyek a csendesen visszafogott, a kiegyensúlyozott és a totális túlhajtás lehetõségét kínálják. Aki nem kér a gyári limitációból, az feszegetheti a kupak alatt dolgozó szilícium határait, és próbálkozhat manuális alulfeszeléssel a takarékosság és a kisebb melegedés érdekében, de hangolhat hozzá magasabb órajeleket is. Utóbbihoz azért nem árt némi tapasztalat a témában, vagy legalább egy kis elõzetes utánajárás, hogy biztosan tudjuk, éppen mit is csinálunk.


A rossz hír, hogy az extra CPU tuning eléréséhez muszáj processzorból és kártyából is AMD-t birtokolnunk és azokból is csak az említett architektúrák párosítása mûködik, ráadásul kizárólag 500-as lapkészletbe, tehát X570, B550, esetleg A520 lapba ágyazva. Ami a Windows 11-et illeti, a kompatibilitási listán a WRX8 és TRX40, az 500, az X399, a 400 és 300 sorozathoz tartozó lapkészleteket találjuk meg, de a támogatott processzorok listáját is érdemes átböngészni, mivel sem az elsõ generációs Ryzen és Threadripper processzorok, sem a Ryzen 2000G és a mobil 2000U nem mentek át a Microsoft szigorú rostáján, ahogy az A szériához tartozó APU-k hetedik generációja sem. Természetesen az újdonságok mellett egy sor hibajavítást és hasznos, teljesítményt javító módosítást is eszközöltek, ráadásul egy rakás játék bõvült az AMD FidelityFX Super Resolution (FSR) teljesítményjavító funkcióval, mely az AMD válasza volt az NVIDIA DLSS 2.0 AI alapú felskálózós módszerére.

A teljes leírást ide kattintva olvashatjuk, a letöltést pedig ezen a linken keresztül indíthatjuk el, de frissült az AM4-es lapok chipset drivere is, melyet itt érdemes keresnünk.

2021. 09. 15

Videókártya típusok: Kategóriák érthetően bemutatva

Videókártya típusok: Kategóriák érthetően bemutatva
Videókártya típusok terén könnyen elveszhetsz a sokféle modell és technológia között, főleg ha nem vagy rendszeresen a hardverek közelében. De ne aggódj, ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mi miben különbözik, mire érdemes figyelni, és hogyan találhatod meg a számodra legmegfelelőbb megoldást.
Az olvasás végére nemcsak átlátod a kategóriákat, de magabiztosan tudsz majd választani a felhasználási céljaidhoz.
Alapvető megkülönböztetés: integrált és dedikált videókártyák
Teljesítmény alapján: belépő szint, középkategória és csúcskategória
Memóriaméret és típus
GPU architektúra és gyártó
Hűtés és energiaigény
Csatlakozók és kompatibilitás
Speciális funkciók és támogatás
Ár és jövőbiztosság
Gyakran ismételt kérdések
Összegezés
Alapvető megkülönböztetés: integrált és dedikált videókártyák
Az első nagy különbség az, hogy egy videókártya integrált vagy dedikált. Az integrált kártyák a processzorba vagy az alaplapra épített grafikus egységek, így nem foglalnak külön helyet, és a rendszer memóriáját használják. Ezek ideálisak alapvető feladatokra, például irodai munkára, böngészésre, vagy filmnézésre, de komolyabb játékokra vagy grafikai munkára nem igazán alkalmasak.
A dedikált videókártyák ezzel szemben külön hardverként működnek, saját memóriával és teljesítménnyel

Legjobb videókártya: 10 modell, ami ma is megéri

Legjobb videókártya: 10 modell, ami ma is megéri
A legjobb videókártya kiválasztása ma már nem egyszerű feladat, mert rengeteg modell közül lehet választani, és mindegyik más erősségekkel rendelkezik.
Ha játékra, tartalomgyártásra vagy egyszerűen csak egy gyorsabb, stabilabb gépre vágysz, fontos, hogy átlásd a fő szempontokat, és tudd, melyik kártya hozza a legjobb ár-érték arányt. Ebben a cikkben 10 olyan modellt mutatok be, amelyek ma is megállják a helyüket, és segítek megérteni, mire érdemes figyelni a vásárlásnál.
1. Gigabyte GeForce RTX 5060 8GB GDDR7 OC
2. Gigabyte GeForce RTX 5060 Ti EAGLE OC
3. PNY GeForce RTX 5060 8GB GDDR7
4. Sapphire Radeon RX 9060 XT GAMING OC 16GB
5. ASRock Radeon RX 9070 XT Steel Legend 16GB
6. XFX Quicksilver Radeon RX 9070 XT White Edition
7. Gigabyte Radeon RX 9060 XT GAMING OC 16GB
8. PowerColor RX 9060 XT Hellhound 8GB
9. Gigabyte GeForce RTX 5050 8GB GDDR6 OC
10. BLACKBIRD GT 750 Ti 4GB
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
1. Gigabyte GeForce RTX 5060 8GB GDDR7 OC
Ez a kártya tipikusan azoknak szól, akik modern NVIDIA technológiát szeretnének, de nem akarnak felső kategóriás árat fizetni. A GDDR7 memória gyors adatkezelést biztosít, ami különösen akkor jön jól, ha újabb játékokkal játszol magasabb grafikai beállításokon. 1080p-ben és 1440p-ben is stabil teljesítményt nyújt, miközben a DLSS segítségével extra FPS-t lehet kinyerni belőle. A Gigabyte OC hűt

Videókártya túlmelegedés: Okok és megoldások

Videókártya túlmelegedés: Okok és megoldások
A videókártya túlmelegedés komoly problémát jelenthet, akár játék közben, akár munkára használt gépedben, és hosszú távon károsíthatja a hardvert. Ha már tapasztaltad, hogy a képernyőd elakad, a ventilátorok hangosak, vagy a géped hirtelen leáll, nagy valószínűséggel a videókártyád hőmérséklete kúszik túl magasra.
Szerencsére ez a probléma gyakran megelőzhető, és többféle módon kezelhető, ha tudod, mire figyelj.
Miért fontos a hőmérséklet ellenőrzése
Leggyakoribb okok
Hogyan ismerheted fel a problémát
A hűtés fontossága
A por és kosz elleni védelem
Szoftveres ellenőrzés
Környezeti tényezők
Mit tehetsz, ha már túlmelegedett a kártya
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Miért fontos a hőmérséklet ellenőrzése
A videókártyák működése során rengeteg hőt termelnek, főleg modern játékok, 3D-s alkalmazások vagy videószerkesztő szoftverek futtatása közben. Ha a hő nem tud megfelelően távozni, a kártya folyamatosan túlmelegedhet, ami teljesítménycsökkenéshez vagy akár hardverhibához vezethet.
Érdemes rendszeresen figyelni a hőmérsékletet, és olyan környezetet biztosítani, ahol a légáramlás optimális, így a kártya hosszabb ideig működik biztonságosan.
Leggyakoribb okok
A videókártya túlmelegedés hátterében több tényező állhat. Az egyik legáltalánosabb a por és szennyeződés felhalmozódása a vent
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.