CPU-tuning és Win 11 támogatás az új Radeon szoftverben

Az AMD nem csak CPU-k terén és az eladásokban erõsödött, de sokat fejlõfött a szoftveres támogatás isAutomata tuning és Windows 11 támogatás az új Adrenalin szoftverben.

Az AMD szoftveres hátterének instabilitása talán még több vicc tárgya volt, mint a processzoraik állítólagos fûtõértéke, mely egykor tagadhatatlanul enyhítette a játékkal töltött téli esték fagyos pillanatait. Egy ideje azonban nem csak az egyre izmosabb és kiegyensúlyozottabb Ryzen szériával cáfolnak rá a gúnyolódókra, de a Radeon kártyákhoz szánt szoftverekkel is, mely már évek óta Adrenalin néven fut és a beszámolók szerint egyre stabilabb felhasználói élményt biztosít. Egy új verzió megjelenésének híre azonban még így sem feltétlenül izgalmas, ám az aktuális verzió már tartalmaz annyi érdekességet, hogy megérje körbejárni egy kicsit.


Az AMD számos extra funkcióval vértezte fel Radeon™ Software Adrenalin névre hallgató meghajtóprogramját, mely ezúttal a 21.9.1-es verziószám alatt keresendõ. Elsõ lépésként az új verzió már Windows 11 kompatibilitással érkezik, tehát mostantól az Insider program tesztelõi is tejesértékû kompatibilitást és stabilabb mûködést élvezhetnek. A legnagyobb érdekesség azonban nem más, mint hogy kibõvült a túlhajtást, avagy tuningot támogató opció, mely eddig a Radeon videokártyák teljesítményét segített megtolni egy kicsit. Természetesen az órajelekkel és feszültségértékekkel való bíbelõdésre régóta léteznek jól bevált külsõ alkalmazások, ám erre célra a Radeon szoftver is teljesen jól használható, és mostantól már nem csak a VGA-k, de a CPU-k értékeit is módosíthatjuk. A megoldás nagyon hasonló, mint a népszerû és sokrétû ClockTuner for Ryzen (CTR), vagy akár a hivatalos AMD Ryzen Master programok esetében, azzal a kivétellel, hogy mostantól elég a legfrissebb Adrenalin szoftvert telepíteni, és akár néhány kattintással a kártyát és a processzort is felgyorsíthatjuk.


A hírek alapvetõen a Ryzen 5000 processzorok és a Radeon RX 6000 videokártyák támogatását emelik ki, azonban a tuning funkciókat az egyel korábbi generációk birtokában is elérhetjük, tehát Ryzen 3000 és RX 5000 termékek esetén is. Bár ez az elsõ Zen generáció és a régebbi Radeonok tulajdonosait nyilván nem vigasztalja, azonban akiknek ezekben a szeszélyes idõkben jutott a viszonylag friss architektúrákból, elérhetik például a Smart Access Memory beállítást, mely úgy igyekszik némi többlet teljesítményt kisajtolni konfigurációnkból, hogy a CPU számára közvetlen hozzáférést biztosít a VGA fedélzeti memóriájához. A tavaly bevezetett megoldás nem minden esetben jelent elképesztõ teljesítménynövekedést, de bizonyos játékok alatt valóban extra képkockákat jelenthet, így aki teheti, sokat nem veszíthet a próbálkozással. Az automata OC lehetõsége pozitív fejlemény, de érdemes megemlíteni, hogy a Tuning opciók beépítése még kissé kezdetlegesnek tûnik, és azok, akik korábban nem szívesen próbálkoztak ilyesmivel, nem feltétlenül most lesznek magabiztosabbak.


Az AMD többnyire igyekszik a lehetõ legegyszerûbbé tenni a dolgokat, ám a tapasztalatlan felhasználok számára néhány rövid magyarázó üzenet biztosan jól jönne, remélhetõleg a következõ frissítések során számíthatunk hasonló fejlesztésekre. Mindenesetre az Automatic tuning magától keres egy optimálisnak mondható beállítást, vagyis igyekszik egy kiegyensúlyozott feszültség és órajel kombinációt találni, mellyel nem csak gyorsulást ér el, de a rendszerünk stabilitását is megõrzi. Találunk itt elõre hangolt profilokat is, melyek a csendesen visszafogott, a kiegyensúlyozott és a totális túlhajtás lehetõségét kínálják. Aki nem kér a gyári limitációból, az feszegetheti a kupak alatt dolgozó szilícium határait, és próbálkozhat manuális alulfeszeléssel a takarékosság és a kisebb melegedés érdekében, de hangolhat hozzá magasabb órajeleket is. Utóbbihoz azért nem árt némi tapasztalat a témában, vagy legalább egy kis elõzetes utánajárás, hogy biztosan tudjuk, éppen mit is csinálunk.


A rossz hír, hogy az extra CPU tuning eléréséhez muszáj processzorból és kártyából is AMD-t birtokolnunk és azokból is csak az említett architektúrák párosítása mûködik, ráadásul kizárólag 500-as lapkészletbe, tehát X570, B550, esetleg A520 lapba ágyazva. Ami a Windows 11-et illeti, a kompatibilitási listán a WRX8 és TRX40, az 500, az X399, a 400 és 300 sorozathoz tartozó lapkészleteket találjuk meg, de a támogatott processzorok listáját is érdemes átböngészni, mivel sem az elsõ generációs Ryzen és Threadripper processzorok, sem a Ryzen 2000G és a mobil 2000U nem mentek át a Microsoft szigorú rostáján, ahogy az A szériához tartozó APU-k hetedik generációja sem. Természetesen az újdonságok mellett egy sor hibajavítást és hasznos, teljesítményt javító módosítást is eszközöltek, ráadásul egy rakás játék bõvült az AMD FidelityFX Super Resolution (FSR) teljesítményjavító funkcióval, mely az AMD válasza volt az NVIDIA DLSS 2.0 AI alapú felskálózós módszerére.

A teljes leírást ide kattintva olvashatjuk, a letöltést pedig ezen a linken keresztül indíthatjuk el, de frissült az AM4-es lapok chipset drivere is, melyet itt érdemes keresnünk.

2021. 09. 15

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.