CPU-tuning és Win 11 támogatás az új Radeon szoftverben

Az AMD nem csak CPU-k terén és az eladásokban erõsödött, de sokat fejlõfött a szoftveres támogatás isAutomata tuning és Windows 11 támogatás az új Adrenalin szoftverben.

Az AMD szoftveres hátterének instabilitása talán még több vicc tárgya volt, mint a processzoraik állítólagos fûtõértéke, mely egykor tagadhatatlanul enyhítette a játékkal töltött téli esték fagyos pillanatait. Egy ideje azonban nem csak az egyre izmosabb és kiegyensúlyozottabb Ryzen szériával cáfolnak rá a gúnyolódókra, de a Radeon kártyákhoz szánt szoftverekkel is, mely már évek óta Adrenalin néven fut és a beszámolók szerint egyre stabilabb felhasználói élményt biztosít. Egy új verzió megjelenésének híre azonban még így sem feltétlenül izgalmas, ám az aktuális verzió már tartalmaz annyi érdekességet, hogy megérje körbejárni egy kicsit.


Az AMD számos extra funkcióval vértezte fel Radeon™ Software Adrenalin névre hallgató meghajtóprogramját, mely ezúttal a 21.9.1-es verziószám alatt keresendõ. Elsõ lépésként az új verzió már Windows 11 kompatibilitással érkezik, tehát mostantól az Insider program tesztelõi is tejesértékû kompatibilitást és stabilabb mûködést élvezhetnek. A legnagyobb érdekesség azonban nem más, mint hogy kibõvült a túlhajtást, avagy tuningot támogató opció, mely eddig a Radeon videokártyák teljesítményét segített megtolni egy kicsit. Természetesen az órajelekkel és feszültségértékekkel való bíbelõdésre régóta léteznek jól bevált külsõ alkalmazások, ám erre célra a Radeon szoftver is teljesen jól használható, és mostantól már nem csak a VGA-k, de a CPU-k értékeit is módosíthatjuk. A megoldás nagyon hasonló, mint a népszerû és sokrétû ClockTuner for Ryzen (CTR), vagy akár a hivatalos AMD Ryzen Master programok esetében, azzal a kivétellel, hogy mostantól elég a legfrissebb Adrenalin szoftvert telepíteni, és akár néhány kattintással a kártyát és a processzort is felgyorsíthatjuk.


A hírek alapvetõen a Ryzen 5000 processzorok és a Radeon RX 6000 videokártyák támogatását emelik ki, azonban a tuning funkciókat az egyel korábbi generációk birtokában is elérhetjük, tehát Ryzen 3000 és RX 5000 termékek esetén is. Bár ez az elsõ Zen generáció és a régebbi Radeonok tulajdonosait nyilván nem vigasztalja, azonban akiknek ezekben a szeszélyes idõkben jutott a viszonylag friss architektúrákból, elérhetik például a Smart Access Memory beállítást, mely úgy igyekszik némi többlet teljesítményt kisajtolni konfigurációnkból, hogy a CPU számára közvetlen hozzáférést biztosít a VGA fedélzeti memóriájához. A tavaly bevezetett megoldás nem minden esetben jelent elképesztõ teljesítménynövekedést, de bizonyos játékok alatt valóban extra képkockákat jelenthet, így aki teheti, sokat nem veszíthet a próbálkozással. Az automata OC lehetõsége pozitív fejlemény, de érdemes megemlíteni, hogy a Tuning opciók beépítése még kissé kezdetlegesnek tûnik, és azok, akik korábban nem szívesen próbálkoztak ilyesmivel, nem feltétlenül most lesznek magabiztosabbak.


Az AMD többnyire igyekszik a lehetõ legegyszerûbbé tenni a dolgokat, ám a tapasztalatlan felhasználok számára néhány rövid magyarázó üzenet biztosan jól jönne, remélhetõleg a következõ frissítések során számíthatunk hasonló fejlesztésekre. Mindenesetre az Automatic tuning magától keres egy optimálisnak mondható beállítást, vagyis igyekszik egy kiegyensúlyozott feszültség és órajel kombinációt találni, mellyel nem csak gyorsulást ér el, de a rendszerünk stabilitását is megõrzi. Találunk itt elõre hangolt profilokat is, melyek a csendesen visszafogott, a kiegyensúlyozott és a totális túlhajtás lehetõségét kínálják. Aki nem kér a gyári limitációból, az feszegetheti a kupak alatt dolgozó szilícium határait, és próbálkozhat manuális alulfeszeléssel a takarékosság és a kisebb melegedés érdekében, de hangolhat hozzá magasabb órajeleket is. Utóbbihoz azért nem árt némi tapasztalat a témában, vagy legalább egy kis elõzetes utánajárás, hogy biztosan tudjuk, éppen mit is csinálunk.


A rossz hír, hogy az extra CPU tuning eléréséhez muszáj processzorból és kártyából is AMD-t birtokolnunk és azokból is csak az említett architektúrák párosítása mûködik, ráadásul kizárólag 500-as lapkészletbe, tehát X570, B550, esetleg A520 lapba ágyazva. Ami a Windows 11-et illeti, a kompatibilitási listán a WRX8 és TRX40, az 500, az X399, a 400 és 300 sorozathoz tartozó lapkészleteket találjuk meg, de a támogatott processzorok listáját is érdemes átböngészni, mivel sem az elsõ generációs Ryzen és Threadripper processzorok, sem a Ryzen 2000G és a mobil 2000U nem mentek át a Microsoft szigorú rostáján, ahogy az A szériához tartozó APU-k hetedik generációja sem. Természetesen az újdonságok mellett egy sor hibajavítást és hasznos, teljesítményt javító módosítást is eszközöltek, ráadásul egy rakás játék bõvült az AMD FidelityFX Super Resolution (FSR) teljesítményjavító funkcióval, mely az AMD válasza volt az NVIDIA DLSS 2.0 AI alapú felskálózós módszerére.

A teljes leírást ide kattintva olvashatjuk, a letöltést pedig ezen a linken keresztül indíthatjuk el, de frissült az AM4-es lapok chipset drivere is, melyet itt érdemes keresnünk.

2021. 09. 15

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben
Az SSD hiba jelei sokszor apró, kezdetben észrevétlen dolgokban bújnak meg, de ha nem figyelsz rájuk, könnyen komoly adatvesztéshez vezethetnek. Mivel az SSD-k évek óta a számítógépek és laptopok meghatározó adattároló eszközei, fontos, hogy tudd, mikor kell cselekedni.
Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, mire figyelj, hogy időben észrevedd a problémát, és megelőzd a kellemetlen helyzeteket.
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Adatvesztés és fájlok hibás működése
Szokatlan zajok és hőmérséklet-emelkedés
SMART adatok ellenőrzése
Furcsa hibakódok és rendszerüzenetek
Hirtelen eltűnő tárhely
Figyelmeztető szoftverek használata
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Az egyik leggyakoribb SSD hiba jelei közé tartozik, amikor a számítógéped lassabban indul, vagy a programok betöltése szokatlanul hosszú időt vesz igénybe. Az SSD-k általában villámgyorsak, így ha észreveszed, hogy egyre többet vársz az indításra, érdemes komolyan venni a jeleket. Ez a lassulás gyakran a memóriacellák kopására vagy a vezérlő chip problémáira utalhat, amelyek előre jelzik a komolyabb hibát.
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Ha az operációs rendszer váratlanul összeomlik, vagy gyakran lefagy, az is lehet az SSD hiba jelei egyik megn

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót
Az SSD lassulás egy olyan jelenség, amivel szinte mindenki találkozik idővel, aki használja ezt a gyors, modern tárolót. Az SSD-k sebessége legendás, de nem mindig marad az, és sokszor érezheted azt, hogy a géped régi, lassú merevlemezhez hasonlóan kezd működni.
Ne aggódj, ez nem ritka, és a háttérben több ok is állhat, amit érdemes ismerni, ha szeretnéd fenntartani a maximális teljesítményt.
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
Telítettség: amikor kevés a szabad hely
Fragmentáció az SSD-n – valóban gondot jelent?
Firmware és illesztőprogramok elavulása
Hőmérséklet és túlmelegedés
A háttérben futó folyamatok és rendszerterhelés
SSD karbantartás és hosszú távú teljesítmény
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
Az SSD-k NAND flash memóriát használnak, ami gyors, de nem végtelenül tartós. Minden írási művelet egy bizonyos számú ciklust fogyaszt, és hosszú távon a memória cellái kopnak. Ezért ha gyakran írsz és törölsz adatot, az SSD lassulás fokozatosan jelentkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal tönkremegy a meghajtó, de a teljesítmény csökkenhet, főleg amikor sok adatot mozgat a rendszer.
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
A TRIM egy olyan technológia, ami segít az SSD-nek tisztán tartani

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek
Az SSD meghajtó élettartama sok felhasználó számára titokzatosnak tűnik, pedig a modern meghajtók élettartamával kapcsolatban számos tény létezik, amit érdemes ismerned, ha hosszú távon szeretnéd megbízhatóan használni az eszközödet.
Sokan azt hiszik, hogy az SSD-k gyorsan tönkremennek, vagy hogy a merevlemezekhez képest sokkal kényesebbek, pedig a valóság ennél árnyaltabb.
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
Hőmérséklet és környezet hatása
Használat és írási szokások
TRIM és más karbantartási mechanizmusok
Firmware és szoftverfrissítések szerepe
Mi történik, ha túlhasználod az SSD-t?
Hosszú távú használat és megbízhatóság
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Amikor az SSD meghajtó élettartamáról beszélünk, több szempontot is figyelembe kell venni. A gyártók általában TBW (Total Bytes Written) vagy DWPD (Drive Writes Per Day) értéket adnak meg. A TBW azt mutatja meg, mennyi adatot lehet összesen ráírni az eszközre, míg a DWPD napi szintű használat mellett ad iránymutatást. Fontos, hogy ezek az értékek nem jelentenek konkrét időtartamot, hanem statisztikai átlagokat, így mindig egy kis biztonsági tartalékot is számíts bele.
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
A hagyományos merevlemezekben forgó lemezek és mechanikus fej mozo
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.