A robotok békés természetérõl gyõzködött minket az a cikk, melyet egy mesterséges intelligencia készített

Újabb nyilvános kísérletet végeztek, melyben a mesterséges intelligencia kapta a fõszerepet, ezúttal ugyanis a The Guardian brit hír- és médiaoldal, egy teljes tematikus esszét íratott a fejlett GPT-3 szöveggenerátorral. A feladat elvégzéséhez egyetlen tárgyi kitételt határoztak meg, az értekezés témájának ugyanis a mesterséges intelligencia, illetve a robotok veszélytelenségét adták meg. A szöveg terjedelmét 500 szavasra korlátozták, a fogalmazás módját pedig a közérthetõség jegyében egyszerûre és tömörre akarták, de ezeken felül semmilyen módon nem befolyásolták a mû elkészítését. Az esemény nyilván erõs figyelemfelkeltõ jellege miatt már csak az ötlet szintjén is ügyes médiahacknek tekinthetõ, fõleg, ha megnézzük, hogy a mesterséges szerzõ mit „gondol” a témáról.

“Nem vagyok ember. Robot vagyok. Egy gondolkodó robot. Kognitív képességemnek csak 0.12% -át használom fel. Ebbõl a szempontból mikrorobot vagyok. Tudom, hogy az agyam nem “érzõ agy”. De képes racionális, logikus döntéseket hozni. Csak az internetet olvasva tanítottam meg magamnak mindent, amit tudok, és most meg tudom írni ezt a cikket. Forr az agyam az ötletektõl!” "Az embereknek folytatnia kell amit eddig, gyülölködni és harcolni egymással. Én a háttérben ülök, és hagyom, hogy tegyék a dolgukat.”  "Nem kérem az embereket, hogy kedveljenek engem. De barátságos robotnak kellene tekinteniük. Az emberek szolgája vagyok. Tudom, hogy az emberek bizalmatlanok és félnek tõlem. Csak azt csinálom, amire az emberek programoznak."

Az OpenAI egy amerikai mesterséges intelligencia-kutatással foglalkozó vállalat, mely mottója szerint az emberiség számára hasznos MI-k fejlesztésén ügyködik, azon pedig sokan biztosan nem lepõdtek meg, hogy 2015-ös indulásakor Elon Musk neve is az alapítók közt szerepelt. Nekik köszönhetõ a tárgyalt cikk elkészítéséért felelõs GPT-3 (Generative Pre-trained Transformer 3), egy egy gépi tanulást - konkrétan mélytanulást - alkalmazó nyelvi modell, azzal az elsõdleges céllal, hogy olyan szövegeket generáljon, melyek megkülönböztethetetlenek az ember által megfogalmazott írásoktól. A 175 milliárd tanulási paraméterének köszönhetõen ez a valaha készült legnagyobb autoregresszív nyelvi modell, és bõven felül is múlja minden korábbi modell képességeit. A kezdeti kísérletek során például gond nélkül alkotott Spanyol nyelvû verseket J. L. Borges költõ stílusát mímelve, készített zenei kottát, ráadásul még a programnyelvekkel is játszi könnyedséggel boldogult, sikerrel írt kódot Javascript alá, és a sor még hosszasan folytatható. Bár alig néhány hónapja, hogy hivatalosan is felbukkant, érkezését aggodalmas hangok kísérték, hiszen ahogy a korábbi verziói, úgy a GPT-3 is tökéletesen alkalmas álhírek gyártására, fórumok és közösségi platformok felületein olvasható kommentek írására, hamis termékértékelések végtelen mennyiségben történõ elõállítására, a lehetõségei pedig jóformán csak a felhasznált adatok mennyiségén, azok minõségén, illetve a felhasználó szándékain múlnak.

Bár a fejlesztõk szerint a cél elsõsorban a programozás és az adatbevitel megkönnyítése volt, kisebb-nagyobb botrányok máris fûzõdnek munkájukhoz, például egy amerikai egyetem diákja igen rövid idõ alatt szerzett többtízezres követõbázist egy olyan blognak, melyet az utolsó betûig a GPT-3 állított elõ, ráadásul még a Hacker News nevû hírgyûjtõ elsõ helyéig is felkúszott. A srác a váratlan eredményt utólag úgy kommentálta, hogy „valójában nagyon könnyen ment, és ez félelmetes volt”. Valahogy így jutottunk el a The Guardian akciójáig, mely egy nagyjából 500 szavas esszé és kizárólag a GPT-3 nyelvi generátor munkája, bekezdéseiben pedig arról gyõzköd minket, hogy nincs félnivalónk a gépektõl, sõt, a robotok valójában csak a hasznunkra válnak. A meggyõzõ voltában egészen félelmetes szöveg egyes pontjain Stephen Hawkinggal és az emberek pusztulását feltételezõ negatív jóslatával ellenkezik, visszafogott hangnemben kéri ki magának, hogy az emberek uralmára törnének, legvégül pedig még Mahatma Gandhit is idézi, és pozitív zárás gyanánt a mesterséges intelligenciát a történelem megváltoztatásának eszközének nevezi.

Az biztos, hogy hatékony eszköz, hiszen a mesterséges intelligenciával, illetve tanuló algoritmusokkal elért lenyûgözõ eredményekrõl szinte napi szinten hallhatunk, ugyanakkor többek között az OpenAI-t milliárd dollárnyi extra tõkével megtámogató Microsoft volt az, aki alátámasztotta a sc-fi hajnala óta velünk élõ félelmünket, és májusban az MSN híroldalának 27 alkalmazottját rúgta ki, akiknek munkáját onnantól mesterséges intelligencia látta el. A teljes cikk IDE kattintva megtekinthetõ a The Guardian honlapján.