Tényleg visszatér az RTX 2060 és a GTX 1050 Ti

Igaznak bizonyultak a híresztelések, melyek korábban nyugdíjazott kártyák visszatérésérõl szóltakAz NVIDIA kegyeskedik tovább gyártani néhány korábbi kártyáját.

Januárban indult terjedésnek a hír, miszerint az Nvidia a videokártyáinak korábbi generációihoz nyúlna vissza, hogy valamelyest enyhítse a rég nem látott mértékû termékhiányt. Mint kiderült, a hír igaz, ám a valóság ezúttal is furcsább az elképzeléseknél, ugyanis a RTX mellett egy jóval öregebb GTX modell is visszatér.


Az nem titok, hogy az új RTX 3000 sorozat eddig megjelent tagjai csak erõsen limitált számban, ám annál magasabb áron szerezhetõk be, és nincs sokkal jobb helyzetben az AMD-s oldal sem. Bár az utóbbi hetekben az Ampere és Navi kártyákból is érkezett némi utánpótlás az európai kereskedõkhöz, az árak ettõl még nem lettek enyhébbek. Éppen ellenkezõleg, ráadásul az alapanyagok és gyártókapacitás hiányában magasra szökõ árakat, az új erõre kapott kriptobányászat csak tovább terheli. Utóbbi azonban nem csak a VGA-k nevetséges árazásában játszik szerepet, de némileg indokolhatja az Nvidia aktuális döntését is. A pcworld.com információi szerint ugyanis nem csak a korábban ígért RTX 2060 gyártása kezdõdhet újra, de az is hivatalos megerõsítést nyert, hogy számíthatunk a jó öreg GTX 1050 Ti visszatérésére is. Arra a kérdésre, hogy kommentálnák-e a pletykált kártyák újraélesztését, az Nvidia szóvivõje az alábbit felelte: „A hivatkozott termékek valójában sosem kerültek EOL besorolás alá (end of life, vagyis forgalomból kivont), így az újraélesztés nem tûnik megfelelõ kifejezésnek. Éppen csak megfelelünk a piaci keresletnek.”


Míg az alig több, mint két éve megjelent RTX 2060 életben tartása érthetõ húzásnak tûnik, a 2016-os GTX 1050 Ti hallatán páran jó nagyokat pisloghatnak. Pedig a döntés valójában megfontoltabb lehet, mint azt gondolnánk, hiszen januári adatok alapján a Steam felhasználók körében a 2060 az ötödik legnépszerûbb kártya, míg a 1050 Ti a második helyen áll. A felmérésben résztvevõ felhasználók között 6.79 százalékos aránnyal a már megjelenésekor is csak belépõszintet teljesítõ Pascal VGA az élvonalban szerepel, míg a jóval kompetensebb, ám sugárkövetés szempontjából szintén erõsen belépõ Turing csak 3.58 százalékot ért el. Nem is csoda, hiszen amíg nem õrült meg a piac, az öreg GTX viszonylag kedvezõ áron volt elérhetõ, és van egy olyan sejtésünk, hogy ha a dolgok így haladnak tovább, az újrakiadás akár többszörös áron is népszerû darab marad. A választást állítólag több szempont is indokolta. Egyfelõl a GDDR6 memóriából állítólag erõsen limitáltak a készletek, így azokból az utolsó darabot is az RTX 3000 kártyákhoz tartogatják. GDDR5 azonban akad még készleten, a mindössze 4GB-ot használó modellbõl így többet is kiadhatnak majd.


Azt nehéz vitatni, hogy ilyen vékony fedélzeti memóriát ma már alig lehet komolyan venni, és ez annyira így ban, hogy a kriptovalutában utazó felvásárlók is messzirõl kerülik az ilyen gyenge kártyákat, a bányászathoz ugyanis ennél jóval több memóriára van szükség. A legnépszerûbb, illetve legtöbb haszonnal kecsegtetõ coin jelenleg az Ethereum, melynek bányászatára a GTX 1050 Ti tökéletesen alkalmatlan, így jó eséllyel a felvásárlók meghagyják azt az egyszerû felhasználóknak. A szûkebb tárcájú vásárlóknak ráadásul az is reális szempont lehet, hogy mindössze 75 wattot fogyaszt és extra PCIe csatlakozót sem igényel, így bármilyen szomorúan is hangzik, sokak számára ez lehet az egyetlen esély, hogy egy vagyon leszurkolása nélkül vethesse bele magát a videojátékok világába. Itt jegyeznénk meg, hogy a megfizethetõség fogalma jelenleg több mint relatív, ugyanis a nálunk kapható GTX 1050 Ti modellek közül a legolcsóbb is több, mint 90 ezer forint. Ezt nem is olyan rég még el se tudtuk volna képzelni, arról nem is beszélve, hogy a jelenleg fellelhetõ RTX 2060-ak többsége 220 ezer forintnál csak drágábban beszerezhetõ. Azt már csak a viszonyítás kedvéért fûznénk hozzá, hogy a jóformán csak netezésre elég GTX 1030 – mely a Steam mérései alapján a felhasználók alig több mint fél százalékánál megtalálható – legjobb esetben is több mint 30 ezer forintért kapható. Ezek a számok köszönõviszonyban sincsenek a megjelenéskor látott árakkal, így csak remélhetjük, hogy a készletek feltöltése legalább ebben a két esetben zsugorít kicsit az árcédulákon.

Nem hittük volna, hogy 2021-ben, amikor a 4K gaming és a DLSS feliratok már jóval többet jelentenek puszta marketingfogásnál, az Nvidia dupla áron kínálja a majd öt éve kiadott büdzsé kártyáját. A hírek szerint a kártyagyártó partnerek egy ideje már fogadják a szállítmányokat, hamarosan tehát kiderül, hogy mire lesz elég az Nvidia helyezkedése.

2021. 02. 17

Processzor választás – Teljes útmutató CPU választáshoz

Processzor választás – Teljes útmutató a jó döntéshez
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.