Az Amerikában felszínre tört társadalmi feszültségek az informatikai szektorra is hatást gyakorolnak, most éppen az arcazonosítás került terítékre. 

Különös bejelentést tett Arvind Krishna, aki az év elején vette át az IBM vezérigazgatói székét. Az óriásvállalat nézõpontját az Egyesül Államok kongresszusának címzett levelében közölte, miszerint végleg szakítanak az arcfelismerõ technológiák fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével. Hogy állásfoglalását nyomatékosítsa, kiemelte az arcfelismerés alkalmazásának szabályozására tett lépések fontosságát, és elsõsorban törvényi szigorításokat sürget. Közleményükben világosan közlik, hogy idõszerû párbeszédet folytatni a USA határain belül használatos arcfelismerõ megoldások rendfenntartásban betöltött szerepérõl és kezelésérõl.

A cégvezetõ arra konkrétan nem tért ki, hogy miért most tartották idõszerûnek a döntést, ugyanakkor egyértelmûnek tûnik, hogy ezzel csatlakoznak ahhoz a nagyszámú ipari szereplõhöz, aki valamilyen formában kinyilvánítja véleményét az országban zajló eseményekrõl. „Az IBM nem támogatja és határozottan ellenzi azon technológiák alkalmazását, melyeket faji alapú profilozásra, alapvetõ emberi jogok megsértésére és tömeges megfigyelésre használnak” – szerepel a levélben.

Az IBM lépését követõ reakciók ezt elsõsorban politikai állásfoglalásnak tekintik, mivel értékesített fejlesztéseiknek és összbevételüknek ez valójában elhanyagolható töredékét teszi ki. A vállalat tehát nem tekinthetõ az arcfelismerési technológia legkomolyabb úttörõjének, ugyanakkor mint meghatározó név, hatást gyakorolhat akár a teljes ágazatra is. Azt érdemes megjegyezni, hogy egyes céges alkalmazottak anonim nyilatkozatai alapján, már hónapok óta tervezték az ágazat leépítését, ám az események tükrében feleslegesnek tartották, hogy tovább üljenek a kérdésen.

Az kétségtelen, hogy az USA rengeteg tehetõs médiaszereplõvel és rengeteg befolyásos nagyipari vállalattal bír, akik idõrõl idõre nyomást és hatást gyakorolnak a társadalmi folyamatokra is, gondoljunk csak a Twitter és Donald Trump elnök szembenállására, vagy a véget nem érõ adatkezelési botrányokra. Az kétségtelen, hogy az azonosítást és adatgyûjtést elõsegítõ algoritmusok, illetve a megfigyelõeszközök komoly bevételt jelenthetnek, természetesen nem feltétlenül az IBM számára. Ugyanakkor a kínai államhoz hasonló megfigyelõhálózat kiépítésének félelme, már jó ideje érlelõdik az amerikai társadalomban, mely kérdés a jelenlegi állapotok tükrében ismét nagyobb reflektorfényt kaphat.

A IBM még hozzátette, hogy minden ezen a területen végzett további fejlesztésük kizárja a személyek azonosítását, és kizárólag a tárgyak elemzését teszi lehetõvé.