Az Amerikában felszínre tört társadalmi feszültségek az informatikai szektorra is hatást gyakorolnak, most éppen az arcazonosítás került terítékre.
Különös bejelentést tett Arvind Krishna, aki az év elején vette át az IBM vezérigazgatói székét. Az óriásvállalat nézőpontját az Egyesül Államok kongresszusának címzett levelében közölte, miszerint végleg szakítanak az arcfelismerő technológiák fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével. Hogy állásfoglalását nyomatékosítsa, kiemelte az arcfelismerés alkalmazásának szabályozására tett lépések fontosságát, és elsősorban törvényi szigorításokat sürget. Közleményükben világosan közlik, hogy időszerű párbeszédet folytatni a USA határain belül használatos arcfelismerő megoldások rendfenntartásban betöltött szerepéről és kezeléséről.
A cégvezető arra konkrétan nem tért ki, hogy miért most tartották időszerűnek a döntést, ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy ezzel csatlakoznak ahhoz a nagyszámú ipari szereplőhöz, aki valamilyen formában kinyilvánítja véleményét az országban zajló eseményekről. „Az IBM nem támogatja és határozottan ellenzi azon technológiák alkalmazását, melyeket faji alapú profilozásra, alapvető emberi jogok megsértésére és tömeges megfigyelésre használnak” – szerepel a levélben.
Az IBM lépését követő reakciók ezt elsősorban politikai állásfoglalásnak tekintik, mivel értékesített fejlesztéseiknek és összbevételüknek ez valójában elhanyagolható töredékét teszi ki. A vállalat tehát nem tekinthető az arcfelismerési technológia legkomolyabb úttörőjének, ugyanakkor mint meghatározó név, hatást gyakorolhat akár a teljes ágazatra is. Azt érdemes megjegyezni, hogy egyes céges alkalmazottak anonim nyilatkozatai alapján, már hónapok óta tervezték az ágazat leépítését, ám az események tükrében feleslegesnek tartották, hogy tovább üljenek a kérdésen.
Az kétségtelen, hogy az USA rengeteg tehetős médiaszereplővel és rengeteg befolyásos nagyipari vállalattal bír, akik időről időre nyomást és hatást gyakorolnak a társadalmi folyamatokra is, gondoljunk csak a Twitter és Donald Trump elnök szembenállására, vagy a véget nem érő adatkezelési botrányokra. Az kétségtelen, hogy az azonosítást és adatgyűjtést elősegítő algoritmusok, illetve a megfigyelőeszközök komoly bevételt jelenthetnek, természetesen nem feltétlenül az IBM számára. Ugyanakkor a kínai államhoz hasonló megfigyelőhálózat kiépítésének félelme, már jó ideje érlelődik az amerikai társadalomban, mely kérdés a jelenlegi állapotok tükrében ismét nagyobb reflektorfényt kaphat.
A IBM még hozzátette, hogy minden ezen a területen végzett további fejlesztésük kizárja a személyek azonosítását, és kizárólag a tárgyak elemzését teszi lehetővé.