2020. 06. 11
Az IBM beint az arcfelismerő technológiának
Az Amerikában felszínre tört társadalmi feszültségek az informatikai szektorra is hatást gyakorolnak, most éppen az arcazonosítás került terítékre. 
Különös bejelentést tett Arvind Krishna, aki az év elején vette át az IBM vezérigazgatói székét. Az óriásvállalat nézőpontját az Egyesül Államok kongresszusának címzett levelében közölte, miszerint végleg szakítanak az arcfelismerő technológiák fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével. Hogy állásfoglalását nyomatékosítsa, kiemelte az arcfelismerés alkalmazásának szabályozására tett lépések fontosságát, és elsősorban törvényi szigorításokat sürget. Közleményükben világosan közlik, hogy időszerű párbeszédet folytatni a USA határain belül használatos arcfelismerő megoldások rendfenntartásban betöltött szerepéről és kezeléséről.
A cégvezető arra konkrétan nem tért ki, hogy miért most tartották időszerűnek a döntést, ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy ezzel csatlakoznak ahhoz a nagyszámú ipari szereplőhöz, aki valamilyen formában kinyilvánítja véleményét az országban zajló eseményekről. „Az IBM nem támogatja és határozottan ellenzi azon technológiák alkalmazását, melyeket faji alapú profilozásra, alapvető emberi jogok megsértésére és tömeges megfigyelésre használnak” – szerepel a levélben.
Az IBM lépését követő reakciók ezt elsősorban politikai állásfoglalásnak tekintik, mivel értékesített fejlesztéseiknek és összbevételüknek ez valójában elhanyagolható töredékét teszi ki. A vállalat tehát nem tekinthető az arcfelismerési technológia legkomolyabb úttörőjének, ugyanakkor mint meghatározó név, hatást gyakorolhat akár a teljes ágazatra is. Azt érdemes megjegyezni, hogy egyes céges alkalmazottak anonim nyilatkozatai alapján, már hónapok óta tervezték az ágazat leépítését, ám az események tükrében feleslegesnek tartották, hogy tovább üljenek a kérdésen.
Az kétségtelen, hogy az USA rengeteg tehetős médiaszereplővel és rengeteg befolyásos nagyipari vállalattal bír, akik időről időre nyomást és hatást gyakorolnak a társadalmi folyamatokra is, gondoljunk csak a Twitter és Donald Trump elnök szembenállására, vagy a véget nem érő adatkezelési botrányokra. Az kétségtelen, hogy az azonosítást és adatgyűjtést elősegítő algoritmusok, illetve a megfigyelőeszközök komoly bevételt jelenthetnek, természetesen nem feltétlenül az IBM számára. Ugyanakkor a kínai államhoz hasonló megfigyelőhálózat kiépítésének félelme, már jó ideje érlelődik az amerikai társadalomban, mely kérdés a jelenlegi állapotok tükrében ismét nagyobb reflektorfényt kaphat.
A IBM még hozzátette, hogy minden ezen a területen végzett további fejlesztésük kizárja a személyek azonosítását, és kizárólag a tárgyak elemzését teszi lehetővé.
2020. 06. 11
Az új Firefox bevezeti a kártevők elleni sandbox módot
A Firefox legújabb biztonsági funkciója a hibás kódok elleni védelmet szolgálja
A Firefox 95, a Mozilla böngészőjének legújabb, mai naptól elérhető verziója egy új biztonsági funkciót vezet be, amelynek célja, hogy korlátozza a kódjában lévő hibák és biztonsági rések által okozott károkat – jelentette be ma a Mozilla. Az RLBox nevű funkciót a San Diegói Kaliforniai Egyetem és a Texasi Egyetem kutatóinak segítségével fejlesztették ki, és eredetileg prototípusként már tavaly megjelent.
Az RLBox alapvetően egy sandboxing technológia, ami azt jelenti, hogy hatékonyan képes elszigetelni a szoftver kódját, így az abban esetlegesen található biztonsági rések nem tudnak kárt okozni a teljes rendszerben, azáltal, hogy tömegével engedi be a szándékosan vagy hanyagságból káros oldalakról átszivárgó kártevőket. A sandboxing manapság széles körben használt biztonsági módszernek számít az iparágban, és egyes böngészők már most is ilyen elszeparált homokládába zárt folyamatokban futtatják a webes tartalmakat, hogy ezzel megakadályozzák, hogy a rosszindulatú vagy hibás webhelyek veszélyeztessék a teljes böngészőt, azon keresztül pedig a felhasználót. Az RLBox azonban eltér ettől a hagyományos megközelítéstől, és a teljesítmény, illetve a memóriahasználat szempontjából nem is jár ugyanolyan költségekkel. Ez lehetővé teszi a böngésző kritikus alkomponenseinek, például a helyesírás-ellenőrzőnek a sandboxolását, ami gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy nem megbízható kódként kezelje
A Firefox 95, a Mozilla böngészőjének legújabb, mai naptól elérhető verziója egy új biztonsági funkciót vezet be, amelynek célja, hogy korlátozza a kódjában lévő hibák és biztonsági rések által okozott károkat – jelentette be ma a Mozilla. Az RLBox nevű funkciót a San Diegói Kaliforniai Egyetem és a Texasi Egyetem kutatóinak segítségével fejlesztették ki, és eredetileg prototípusként már tavaly megjelent.
Az RLBox alapvetően egy sandboxing technológia, ami azt jelenti, hogy hatékonyan képes elszigetelni a szoftver kódját, így az abban esetlegesen található biztonsági rések nem tudnak kárt okozni a teljes rendszerben, azáltal, hogy tömegével engedi be a szándékosan vagy hanyagságból káros oldalakról átszivárgó kártevőket. A sandboxing manapság széles körben használt biztonsági módszernek számít az iparágban, és egyes böngészők már most is ilyen elszeparált homokládába zárt folyamatokban futtatják a webes tartalmakat, hogy ezzel megakadályozzák, hogy a rosszindulatú vagy hibás webhelyek veszélyeztessék a teljes böngészőt, azon keresztül pedig a felhasználót. Az RLBox azonban eltér ettől a hagyományos megközelítéstől, és a teljesítmény, illetve a memóriahasználat szempontjából nem is jár ugyanolyan költségekkel. Ez lehetővé teszi a böngésző kritikus alkomponenseinek, például a helyesírás-ellenőrzőnek a sandboxolását, ami gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy nem megbízható kódként kezelje
Terjed a Windows-aktivátorba rejtett kriptokártevő
A nyelvgyakorlatnak is beillő cím annyit tesz, hogy továbbra is jobban járunk a jogtiszta szoftverekkel
Mióta a programozható hardverek a nagyközönség számára is elérhetők, nagyjából azóta terjednek a másolt szoftverek is, és talán terjedni is fognak, míg a cégek végül át nem állnak a teljesen felhő alapú, távolról közvetített szolgáltatásokra vagy más trükkös megoldásokra. Kezdetben szimplán a technológia újdonsága és felfedezése hajtotta a felhasználókat, illetve a forgalmazási nehézségek, melyek a hozzánk hasonló régiókba csak nehezen, illetve talán soha nem juttattak el bizonyos programokat. A Windows ezek közül is az egyik legtöbbet kalózkodott program, melyhez nem ritkán valamilyen aktiváló programmal biztosítható a teljes verziós élmény, ám ezt jól tudják a vírusok terjesztői is.
Bár a Windows telepítőjéhez bárki ingyen és bérmentve hozzáférhet a Microsoft hivatalos oldaláról, aktiválás nélkül használva számos szolgáltatás csak korlátozva, vagy egyáltalán nem válik elérhetővé. A licenc megvásárlása a hivatalos csatornákon keresztül költséges lehet, de hiába vannak alternatív források és a megkérdőjelezhető eredetű OEM érvényesítőkulcsok, sokan még a mai napig keresnek buherált aktivátor-szoftvereket. Utóbbi kategóriában, nagyjából a Windows 7 megjelenése óta a KMSPico nevű program számít a legismertebbnek, éppen ezért a legveszélyesebbnek is. A Microsoft egyes szoftvereihez – elsősorban Windows és Office – biztosított a KMS (Key Management Services)
Mióta a programozható hardverek a nagyközönség számára is elérhetők, nagyjából azóta terjednek a másolt szoftverek is, és talán terjedni is fognak, míg a cégek végül át nem állnak a teljesen felhő alapú, távolról közvetített szolgáltatásokra vagy más trükkös megoldásokra. Kezdetben szimplán a technológia újdonsága és felfedezése hajtotta a felhasználókat, illetve a forgalmazási nehézségek, melyek a hozzánk hasonló régiókba csak nehezen, illetve talán soha nem juttattak el bizonyos programokat. A Windows ezek közül is az egyik legtöbbet kalózkodott program, melyhez nem ritkán valamilyen aktiváló programmal biztosítható a teljes verziós élmény, ám ezt jól tudják a vírusok terjesztői is.
Bár a Windows telepítőjéhez bárki ingyen és bérmentve hozzáférhet a Microsoft hivatalos oldaláról, aktiválás nélkül használva számos szolgáltatás csak korlátozva, vagy egyáltalán nem válik elérhetővé. A licenc megvásárlása a hivatalos csatornákon keresztül költséges lehet, de hiába vannak alternatív források és a megkérdőjelezhető eredetű OEM érvényesítőkulcsok, sokan még a mai napig keresnek buherált aktivátor-szoftvereket. Utóbbi kategóriában, nagyjából a Windows 7 megjelenése óta a KMSPico nevű program számít a legismertebbnek, éppen ezért a legveszélyesebbnek is. A Microsoft egyes szoftvereihez – elsősorban Windows és Office – biztosított a KMS (Key Management Services)
Renoir-X? Az AMD a Zen2-t veti be az új Core i3 ellen
Egy friss szivárgás szerint az AMD nem aggódja túl magát az erősödő Intel miatt és ők is egy több éves fejlesztésükhöz nyúlnak
Az Intelt éveken át rugdosta a sajtó és a felhasználók egyaránt, hiszen valós és előre mutató fejlesztések helyett csak felújították régi munkáikat. A jó öreg 14 nanométeres lapkák azonban már a múlthoz tartoznak, hiszen idén talajt fogtak a régóta várt Alder Lake-S processzorok, melyek friss architektúrát és új megoldásokat szállítottak az asztali PC-k piacára. Az AMD ezzel, ha csak minimálisan is, de ismét teljesítményhátrányba került, ám ez láthatóan nem izgatja különösebb mértékben. Legalábbis rideg magabiztosságra utal az a szivárgás, miszerint az AMD nem a legutóbbi Ryzen 5000, de nem is a nagyon várt Zen 4 alapjaihoz fordul majd az Intel olcsóbb Core i3 Core i5 processzorai ellen, inkább beveti a 2019-ben besorozott egységeit.
Egy Chiphell fórumbejegyzés szerint, amelyet nem meglepő módon ezúttal is a @momomo_us Twitter-fiók osztott tovább, az AMD nem hagyja, hogy az Intel ellopja a show-t az új Alder Lake-alapú Core i3 processzorokkal. Ehelyett az AMD állítólag visszavágni készül az új, Renior-X kódnevű Ryzen 3 és Ryzen 5 lapkákkal, amelyek már most jó eséllyel pályázhatnak a legjobb áron kínált gaming processzorok előkelő pozíciójára. Ezek a chipek a Ryzen 4000G termékcsalád állítólagos frissítései lesznek, de egy hatalmas különbséggel: az integrált grafikus egység mindegyikből hiányozni fog. Az új Ryzen 4000-es alkatrészekről hivata
Az Intelt éveken át rugdosta a sajtó és a felhasználók egyaránt, hiszen valós és előre mutató fejlesztések helyett csak felújították régi munkáikat. A jó öreg 14 nanométeres lapkák azonban már a múlthoz tartoznak, hiszen idén talajt fogtak a régóta várt Alder Lake-S processzorok, melyek friss architektúrát és új megoldásokat szállítottak az asztali PC-k piacára. Az AMD ezzel, ha csak minimálisan is, de ismét teljesítményhátrányba került, ám ez láthatóan nem izgatja különösebb mértékben. Legalábbis rideg magabiztosságra utal az a szivárgás, miszerint az AMD nem a legutóbbi Ryzen 5000, de nem is a nagyon várt Zen 4 alapjaihoz fordul majd az Intel olcsóbb Core i3 Core i5 processzorai ellen, inkább beveti a 2019-ben besorozott egységeit.
Egy Chiphell fórumbejegyzés szerint, amelyet nem meglepő módon ezúttal is a @momomo_us Twitter-fiók osztott tovább, az AMD nem hagyja, hogy az Intel ellopja a show-t az új Alder Lake-alapú Core i3 processzorokkal. Ehelyett az AMD állítólag visszavágni készül az új, Renior-X kódnevű Ryzen 3 és Ryzen 5 lapkákkal, amelyek már most jó eséllyel pályázhatnak a legjobb áron kínált gaming processzorok előkelő pozíciójára. Ezek a chipek a Ryzen 4000G termékcsalád állítólagos frissítései lesznek, de egy hatalmas különbséggel: az integrált grafikus egység mindegyikből hiányozni fog. Az új Ryzen 4000-es alkatrészekről hivata
Értékelések
Az oldal tetejére
0
Kedvenceim
0
Összehasonlítás
Belépés
0
A kosár üres