2021. 05. 07

Az IBM elkészítette a világ első 2 nm-es chipjét

A semmiből érkezett bejelentés szerint újdonságuk sokkal hatékonyabb, mint az ismert 7 nm-es eljárásokEzt is megértük, még nagyobb potencionális teljesítmény, elképesztő fogyasztáscsökkenés mellett.

Sokan Gordon Moore, az Intel egyik alapítójának törvényét emlegették, miután találkoztak az IBM friss bejelentésével, melyben leplezték a világ első két 2 nm-es eljárással készült chipjeit. Úgy tűnik, hogy a félvezetőipar most egy újabb lépéssel kerülhet közelebb a jövőhöz, hiszen nem is olyan hosszú idő múlva az új apróságok beköltözhetnek az okostelefonok, laptopok és más digitális eszközök burkolata alá.

sikerre öltött fizikai formát legújabb fejlesztésük


Néhány évvel ezelőtt még számos számítógép vagy laptop burkolatán díszelgett az ismerős IBM logó, ám az, hogy ma már ritkábban találkozhatunk a nevükkel, az távolról sem jelenti azt, hogy a veterán vállalat valóban a háttérbe szorult volna. Az IBM a világ egyik vezető kutatóközpontja a jövőbeli félvezető-technológiák terén, és annak ellenére, hogy nincsenek saját gyártóparkjaik, az IBM másokkal együttműködve fejleszt gyártásra váró szellemi tulajdont. Erre jó példa ez a hír is, hiszen a hardver- és szoftverfejlesztéssel egyaránt foglalatoskodó cég most egy olyan szabadalommal állhatott elő, mely valóban fejlettebb lehet, mint bármi, amit jelenleg a chipgyártásban alkalmaznak. A nanométerek emlegetése sokaknak kifejezetten megtévesztő lehet, és időnként a cégek képviselői és mérnökei is megjegyzik, hogy ezeket a számokat nem feltétlenül kell szó szerint érteni. Például az is megeshet, hogy két konkurens cég fejlesztése előtt eltérő szám szerepel, de valójában teljesítmény és hatékonyság szempontjából is közel egyenértékűek. Amire ezúttal is figyelnünk kell, az a tranzisztorszám, ugyanis mostantól drasztikusan megnőhet az egyetlen chipre levetített tranzisztorsűrűség.

IBM Albany Nanotech Complex, New Yorkban


Ha az IBM ígéretei valósak, új 2 nm-es fejlesztésük a jelenleg is elterjedt 7 nm-es lapkákhoz képest 45 %-kal több teljesítményt szabadíthat fel, míg az eközben felhasznált energia 75 %-kal lehet kevesebb. Az AnandTech cikkében négyzetmilliméterenként 333 millió tranzisztorról olvashatunk (MTr/mm2), amit, ha összehasonlítunk a TSMC legfejlettebb 5 nm-es megoldásaival, akkor ott 173 milliót tranzisztor jut egy négyzetmilliméterre, míg a Samsung 5 nm-es gyártósorain 127 millió. A drámaian nagy ugrás egyetlen szépséghibája, hogy a bemutatott szilíciumostya és az aprócska chip egyelőre csak a fejlesztés sikerét bizonyítja, a valós termékek gyártásától sajnos még évekre lehetünk. Ez igazán izgalmas versenyt eredményezhet, hiszen a TSMC idén már kísérleti gyártás alá vonná 3nm-es eljárását, jövő év végén pedig akár be is vezethetné, mely saját 5nm-es eljárásához képest 1.7-szeres tranzisztorsűrűséget, 27 %-kal jobb fogyasztást és 11 %-os teljesítménynövekedést ígér.

50 milliárd trazisztor, egy körömpiszoknyi helyen.


Az egészen minimális helyre milliárdszám bezsúfolt tranzisztorok, az IBM esetében a Gate All Around FET (GAAFET), avagy nanohuzalos technológia segítségével valósultak meg, melyre a TSMC 2 nm-en, a Samsung pedig 3 nm-en áll át, de szóba került az Intel is, aki 5 nm-en vetheti be a technológiát, amennyiben egyszer elér odáig. Utóbbinak amúgy kapóra jöhet az IBM-mel közös munka, hiszen az IBM a Samsung mellett velük is együttműködik. A friss fejlesztések és technológiák némelyike az Intelnél is nagyban segítheti az előrelépést, bár attól egyelőre nem kell tartanunk, hogy egyhamar előrukkolnak 2 nm-es gyártásra tervezett processzorokkal, hiszen esetükben még a 7 nm is egy megmászásra váró létra. Az iparnak mindenesetre jót tesznek az ilyen húzások, hiszen 2017-ben még 5 nm-ről és 30 milliárd tranzisztorról hallhattunk, most meg útban a 2 nm, mely az IBM szerint „50 milliárd tranzisztort tud egy köröm nagyságú chipbe" zsúfolni.


Kíváncsian várjuk, hogy mikor csiszolják tökéletesre a fejlesztést, és hogy melyik gyártó eszközeiben találkozhatunk velük először, ami most főleg azért kérdéses, hiszen a jelenlegi félvezetőhiány miatt még a kidolgozott eljárásokat sem vethetik be teljes kihasználtság mellett.

2021. 05. 07

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.