Az EU j�v�hagyta a mag�nkommunik�ci� megfigyel�s�t

K�l�n�s korban �l�nk, mondhatn�nk, �s nem kev�sb� k�l�n�s r�gi�ban, ahol az Eur�pai Uni� �s parlamentje hozhat d�nt�st az �sszes tagorsz�got �rint� k�z�s k�rd�sekr�l. A legut�bbi k�z�s �gyk�nt az �gynevezett ePrivacy Derogation (e-adatv�delem cs�kkent�s), vagyis az adatv�delemr�l �s az elektronikus h�rk�zl�sr�l sz�l� rendeletre tett javaslatot t�zt�k ki szavaz�sra, melyet els�pr� t�bbs�ggel el is fogadtak, ezzel utat nyitva szem�lyes kommunik�ci�nk t�rv�nyes megfigyel�s�hez, c�gek �s korm�nyok sz�m�ra egyar�nt. Tette mindezt az az Eur�pai Uni�, mely �ltal�ban minden alkalmat megragad, hogy kritiz�lja a nagyv�llalatokat �s korm�nyokat a szabads�gjogok cs�kkent�se miatt.

Az Eur�pai Parlament �l�sterme.

"A mag�n�let v�delm�r�l �s az elektronikus h�rk�zl�sr�l sz�l� rendeletjavaslat n�veli az emberek mag�n�let�nek v�delm�t �s �j lehet�s�geket nyit meg az �zleti v�llalkoz�sok sz�m�ra" – olvashat� az Eur�pai Bizotts�g honlapj�n. A most j�v�hagyott rendelet, melyre Chatcontrol-k�nt is hivatkoznak, l�nyeg�ben lehet�v� teszi az e-mail �s egy�b �zenetk�ld� szolg�ltat�sok, illetve szolg�ltat�k sz�m�ra, hogy automatikusan �tkutass�k az egyes polg�rok �sszes szem�lyes �zenet�t a felt�telezett gyan�s tartalmak ut�n, �s a gyan�s eseteket jelents�k a rend�rs�gnek. A legk�l�n�sebb, hogy egyel�re alig tal�lunk cikket az �gyr�l, m�rpedig ez olyasminek hangzik, amir�l az emberek tal�n szeretn�nek hallani. �pk�zl�b t�j�koztat�s�rt v�g�l az Eur�pai Kal�zp�rthoz �s a honlapj�n k�z�lt �ll�sfoglal�shoz kellett fordulnunk. �r�s�ban a polg�rjogi szervezet term�szetesen heves tiltakoz�s�nak adott hangot, ahogy fogalmaz: "(…) az automatiz�lt t�meges megfigyel�s ellen, ami gyakorlatilag a mag�n�let v�g�t jelenti a digit�lis levelez�sben. A Kal�zp�rt k�pvisel�i jogi l�p�seket terveznek".

Ma m�r senki sem �r postai levelet, az internet viszont egy nagy r�ntgeng�pp� v�ltozhat, ami �tvil�g�tja minden �zenet�nket.

A szavaz�s j�lius 6-�n zajlott, amikoris az Eur�pai Parlament 537 tagja hagyta j�v� a rendeletet, 133 ellenszavazat �s 20 tart�zkod�s mellett. Ahogy azt a Kal�zp�rt oldal�n olvashatjuk, a rend�rs�g adatai szerint az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben �rtatlan polg�rokat gyan�s�thatnak meg, ami a megb�zhatatlan elj�r�soknak k�sz�nhet�. Egy k�zelm�ltban v�gzett reprezentat�v felm�r�s szerint az uni�s polg�rok 72%-a ellenezte �zeneteik �ltal�nos ellen�rz�s�t. M�g a szolg�ltat�k kezdetben v�laszthatnak, hogy �tvizsg�lj�k-e a kommunik�ci�t vagy sem, a v�rhat�an �sszel megjelen� nyomon k�vet�si jogszab�ly minden h�rk�zl�si szolg�ltat�t k�telez a v�logat�s n�lk�li �tvil�g�t�sra. Patrick Breyer, a N�met Kal�zp�rt eur�pai parlamenti k�pvisel�je �gy fogalmazott: “Ez ink�bb �rt a gyerekeknek, mint v�di �ket”. A k�pvisel� szerint egyfel�l ez a totalit�rius logika teljesen kiszolg�ltat minket, hiszen postal�d�nk �s a teljes digit�lis kommunik�ci�nk megfigyelhet�v� v�lik, m�sfel�l viszont pont azokat teszi ki m�g nagyobb vesz�lynek, akiket pap�ron megv�deni hivatott. Breyer itt els�sorban nem csak a sz�les t�megekre, hanem a gyerekekre gondol, akiknek mag�njelleg� tartalmai, p�ld�ul fot�i sz�mos avatatlan k�zen haladnak majd �t, ezzel �ket is kriminaliz�lva.

Az eur�pai lakosok t�bbs�ge nem k�r a k�telez� megfigyel�sb�l.

A sz�mos v�rhat� k�vetkezm�ny k�z�tt sz� esett arr�l is, hogy a vissza�l�sek �ldozatainak rendk�v�l fontos, hogy szabadon besz�lhessenek az elszenvedett b�ntalmaz�sr�l, �s biztons�gos k�r�lm�nyek k�z�tt fordulhassanak seg�ts�g�rt. "Ezeket a biztons�gos tereket most elveszik t�l�k, ami megakad�lyozza az �ldozatokat abban, hogy seg�ts�get �s t�mogat�st keressenek" – �rja a k�pvisel�. Az Eur�pai B�r�s�g egy kor�bbi b�r�ja meger�s�tette, hogy az EU chat-ellen�rz�sre vonatkoz� tervei s�rtik az alapvet� jogokat. Patrick Breyer jogi l�p�seket tervez a rendelet ellen, �s keresi a vissza�l�sek �ldozatait, akik ilyen panaszt tenn�nek. Az Eur�pai Bizotts�g m�r bejelentette, hogy a cseveg�s ellen�rz�s�t k�telez�v� teszi minden e-mail �s �zenetk�ld� szolg�ltat� sz�m�ra. Ez sz�munkra p�ld�ul azt is jelenti, hogy a kor�bban biztons�gos, v�gpontt�l v�gpontig titkos�tott �zenetk�ld� szolg�ltat�sok, mint p�ld�ul a Whatsapp vagy a Signal, k�nytelenek lenn�nek h�ts� ajt�t telep�teni, de ezek szerint neh�z helyzetbe ker�lt a mag�n szf�ra v�delmez�jek�nt ismert Telegram is.

"A postai tisztvisel�k sem nyitj�k fel a mag�nleveleket, hogy megn�zz�k, nem k�ld�nk-e valami kifog�solhat�t. Ugyanennek a szab�lynak kellene �rv�nyes�lnie az interneten is. Ez a kiv�tel azonban visszavonhatatlanul k�ros�tja a mag�n�lethez val� alapvet� jogunkat, r�ad�sul a nagy platformokon t�rt�n� megfigyel�s csak azt fogja eredm�nyezni, hogy a b�n�z�k olyan platformokra k�lt�znek, ahol a cseveg�s ellen�rz�se technikailag lehetetlen lesz. Ennek eredm�nyek�ppen az �rtatlan emberek napi szinten szagl�sznak majd, mik�zben a b�n�z�k felkutat�sa sikertelen lesz" – k�z�lte Marcel Kolaja, az Eur�pai Parlament aleln�ke, illetve a Cseh Kal�zp�rt eur�pai parlamenti k�pvisel�je. Az EU Bizotts�ga �ltal lefolytatott nyilv�nos konzult�ci�b�l kider�lt, hogy a v�laszad�k 51%-a ellenzi az e-mail �s �zenetk�ld� szolg�ltat�sokban zajl� kommunik�ci� ellen�rz�s�t. A v�laszad�k 80%-a nem szeretn�, ha a chat-ellen�rz�st a titkos�tott �zenetekre is kiterjeszten�k. Az ellen�ll�s miatt Ylva Johannson bel�gyi biztos 2021 szeptember�ig elhalasztotta a javaslatot, de rem�lj�k, hogy enn�l nagyobb port kavar az �gy �s alaposan �tdolgozz�k, hiszen ezzel Eur�pa is eljuthat od�ig, mint az Egyes�lt �llamok, ahol ma m�r a terrorizmust�l val� retteg�s miatt b�rkit �s b�rmikor el�vehetnek, k�l�n�sebb k�vetkezm�nyek n�lk�l.

2021. 07. 11

A Xiaomi lett Eur�pa els�sz�m� mobilgy�rt�ja

A v�llalat egyre sikeresebb, �s vil�gviszonylatban is nagyot l�pett el�re
A Xiaomi 11 �vvel ezel�tti indul�sa �ta elk�peszt� menetel�st hajtott v�gre, �s m�g a mobilpiacot t�bbsz�r is megreform�l� LG v�gleg feladta a pr�b�lkoz�st, a fiatal k�nai c�g folyamatosan l�pkedett feljebb a rangl�tr�n �s ek�zben sz�mos �j brandet is �letre h�vott. Siker�ket alapvet�en a j� min�s�g�kh�z k�pest kedvez� �ron k�n�lt term�keikkel alapozt�k meg, �s ugyan sz�mos egy�b elektronikai eszk�zt k�n�lnak, legnagyobb kincs�knek tov�bbra is az okostelefon-r�szleg sz�m�t, mely a k�zelm�ltban lehagyta eur�pai riv�lisait, �s az els� helyre ugrott.
A Xiaomi az elm�lt �vekben mindent megtett, hogy nev�t egy lapon eml�ts�k az olyan veter�n iparv�llalatokkal, mint p�ld�ul a Samsung, tavaly p�ld�ul �k mutathatt�k be az els� �tl�tsz� paneles okost�v�t, mely kereskedelmi forgalomban is el�rhet� lett. B�r egy r�vid ideig felmer�lt a lehet�s�g, hogy az Egyes�lt �llamok �ket is a Huawei sors�ra juttatja, de miut�n sikerrel perelt�k ki magukat a befektet�i tilt�list�r�l, semmi sem g�tolta meg �ket, hogy tov�bb folytass�k a l�tv�nyos n�veked�s�ket. Ezt mi sem bizony�tja jobban, mint a Strategy Analytics piackutat� int�zet aktu�lis jelent�se, mely szerint a k�nai tech-c�g t�bb ponton is r�licit�lt legnagyobb ellenfeleire. Mint kider�lt, 2021 m�sodik negyed�v�ben nem kisebb nevet hagyott maga m�g�tt, mint a 45 �ve kiemelt szerepet bet�lt� Apple-t, a vil�g m�sodik sz�m� okostelefon-gy�rt�jak�nt.
Nem tit

Beteltek a szerverek a Windows 365 els� pr�banapj�n

Akkora volt az �rdekl�d�s, hogy azonnal fel is f�ggesztett�k az ingyenes pr�b�t
J�liusban a Microsoft �jabb bejelent�ssel tolta meg a Windows 11 h�r�t, ugyanis leleplezte a felh� alap� szolg�ltat�s�t is, mely els�sorban c�ges �gyfeleknek k�n�l hasznos lehet�s�get. Az elm�lt hetekben egyre t�bb inform�ci� der�lt ki, p�ld�ul nyilv�noss�gra hozt�k az �gyfelekre v�r� k�lts�geket, �s az is kider�lt, hogy a Microsoft szerverei nem igaz�n voltak felk�sz�lve egy �jabb, ingyenes pr�baid�szakra.
A Windows 11 kisziv�rg�sa ut�n a Microsoft gyorsan megnyitotta a hivatalos tesztid�szakot �s a teljesen ingyenes let�lt�st, �gy m�g azok is r�szt vehetnek a soron k�vetkez� rendszer k�szre pofoz�s�ban, akik nagy val�sz�n�s�ggel, az elavultnak min�s�tett sz�m�t�g�p�k�n nem is tudj�k majd haszn�lni. M�g a k�z�ns�g a kiss� szigor� rendszerk�vetelm�nyek indokain �s jogoss�g�n vitatkozik, a Microsoft bejelentett egy olyan szolg�ltat�st, mely l�nyeg�ben pontosan az ellenkez�j�t v�rja el a felhaszn�l�kt�l, mint az �n�ll�, megv�s�rolhat� asztali rendszer. A Windows 365 ugyanis egy felh� alap� szolg�ltat�st ny�jt, mellyel virtu�lis Windows asztalunk ak�r egy mobiltelefon b�ng�sz�j�vel is b�rmikor el�rhet� lehet. A tr�kk azonban az, hogy ez els�sorban egy c�ges felhaszn�l�knak kital�lt �zleti modell, mely el�fizet�ses csomagok m�g� rejti a t�voli szerverekr�l k�zvet�tett oper�ci�s rendszert, v�rhat�an nem olyan �raz�ssal, ami a t�bbs�g sz�m�ra felt�tlen�l vonz� aj�nlat lehet.
Ez persze nem

Kevesebb m�anyag a Vodafone-n�l? J�n az eSIM

A Vodafone �talak�tja h�tt�rrendszer�t, mely mag�val hozza a digit�lis SIM lehet�s�g�t is
A f�nysebess�ggel zajl� digitaliz�ci� korszak�t �lj�k, ez�rt tal�n meglep� lehet, hogy a telefonos el�fizet�sek t�bbs�g�hez m�g a mai napig sz�ks�g�nk van a j� �reg m�anyag SIM-k�rty�ra. Az �talakul�s azonban itthon is zajlik, �s ahogy szaporodnak a modern k�sz�l�kek, �gy sz�p lassan a szolg�ltat�k is elhagyn�k a fizikai form�tumot, most p�ld�ul a Vodafone k�sz�l szintet l�pni.
Legal�bbis ez der�l ki a Vodafone nem r�g bevezetett �SZF m�dos�t�s�b�l, mely szerint a Vodafone is be�ll abba a sorba, melyet itthon a Telekom kezdett meg. A magenta sz�nt kisaj�t�t� szolg�ltat� mintegy h�rom �ve vette fel k�n�lat�ba azt az okos�r�t, mely egy be�p�tett chip seg�ts�g�vel helyettes�tette a hagyom�nyos SIM-k�rty�t, �s akkor m�r biztos�tott�k hozz� a sz�ks�ges szolg�ltat�st is. Az eSIM ig�nyl�sekor fizikai k�rtya helyett egy egyedi felhaszn�l�i profilt kapunk, mely az adott k�sz�l�khez rendeli el�fizet�s�nket. A Vodafone-n�l m�g nem eg�szen zajlottak le az �gyf�lkezel�st, illetve �gyint�z�st bonyol�t� �talak�t�sok, j�lius 30-�n azonban egy �rdekes t�tellel b�v�ltek a szolg�ltat� �ltal�nos Szerz�d�si Felt�telei, s�t, id�k�zben a myVodafone oldal�n, az el�fizet�ssel bejelentkez� �gyfelek szint�n megtal�lj�k a v�lt�s lehet�s�g�t – h�vja fel r� a figyelm�nket a szifon.com.
A v�lt�s egyel�re online nem int�zhet�, vagy szem�lyesen kell pr�b�lkoznunk, vagy jobb esetben a telefonos �gyf�

�rt�kel�sek

Ezt a cikket m�g nem �rt�kelt�k, legy�l Te az els�!

Az �rt�kel�shez be kell jelentkezned. Bel�p�s

L�gy naprak�sz!

PCX 2006-2021.

Kapcsolat: [email protected]

Cookie / süti kezelés

Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb kör� szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...