A gyerekek védelmére hivatkozva kevesebb jogunk marad a magánéletünkhöz

Különös korban élünk, mondhatnánk, és nem kevésbé különös régióban, ahol az Európai Unió és parlamentje hozhat döntést az összes tagországot érintõ közös kérdésekrõl. A legutóbbi közös ügyként az úgynevezett ePrivacy Derogation (e-adatvédelem csökkentés), vagyis az adatvédelemrõl és az elektronikus hírközlésrõl szóló rendeletre tett javaslatot tûzték ki szavazásra, melyet elsöprõ többséggel el is fogadtak, ezzel utat nyitva személyes kommunikációnk törvényes megfigyeléséhez, cégek és kormányok számára egyaránt. Tette mindezt az az Európai Unió, mely általában minden alkalmat megragad, hogy kritizálja a nagyvállalatokat és kormányokat a szabadságjogok csökkentése miatt.

"A magánélet védelmérõl és az elektronikus hírközlésrõl szóló rendeletjavaslat növeli az emberek magánéletének védelmét és új lehetõségeket nyit meg az üzleti vállalkozások számára" – olvasható az Európai Bizottság honlapján. A most jóváhagyott rendelet, melyre Chatcontrol-ként is hivatkoznak, lényegében lehetõvé teszi az e-mail és egyéb üzenetküldõ szolgáltatások, illetve szolgáltatók számára, hogy automatikusan átkutassák az egyes polgárok összes személyes üzenetét a feltételezett gyanús tartalmak után, és a gyanús eseteket jelentsék a rendõrségnek. A legkülönösebb, hogy egyelõre alig találunk cikket az ügyrõl, márpedig ez olyasminek hangzik, amirõl az emberek talán szeretnének hallani. Épkézláb tájékoztatásért végül az Európai Kalózpárthoz és a honlapján közölt állásfoglaláshoz kellett fordulnunk. Írásában a polgárjogi szervezet természetesen heves tiltakozásának adott hangot, ahogy fogalmaz: "(…) az automatizált tömeges megfigyelés ellen, ami gyakorlatilag a magánélet végét jelenti a digitális levelezésben. A Kalózpárt képviselõi jogi lépéseket terveznek".

A szavazás július 6-án zajlott, amikoris az Európai Parlament 537 tagja hagyta jóvá a rendeletet, 133 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett. Ahogy azt a Kalózpárt oldalán olvashatjuk, a rendõrség adatai szerint az esetek túlnyomó többségében ártatlan polgárokat gyanúsíthatnak meg, ami a megbízhatatlan eljárásoknak köszönhetõ. Egy közelmúltban végzett reprezentatív felmérés szerint az uniós polgárok 72%-a ellenezte üzeneteik általános ellenõrzését. Míg a szolgáltatók kezdetben választhatnak, hogy átvizsgálják-e a kommunikációt vagy sem, a várhatóan õsszel megjelenõ nyomon követési jogszabály minden hírközlési szolgáltatót kötelez a válogatás nélküli átvilágításra. Patrick Breyer, a Német Kalózpárt európai parlamenti képviselõje úgy fogalmazott: “Ez inkább árt a gyerekeknek, mint védi õket”. A képviselõ szerint egyfelõl ez a totalitárius logika teljesen kiszolgáltat minket, hiszen postaládánk és a teljes digitális kommunikációnk megfigyelhetõvé válik, másfelõl viszont pont azokat teszi ki még nagyobb veszélynek, akiket papíron megvédeni hivatott. Breyer itt elsõsorban nem csak a széles tömegekre, hanem a gyerekekre gondol, akiknek magánjellegû tartalmai, például fotói számos avatatlan kézen haladnak majd át, ezzel õket is kriminalizálva.

A számos várható következmény között szó esett arról is, hogy a visszaélések áldozatainak rendkívül fontos, hogy szabadon beszélhessenek az elszenvedett bántalmazásról, és biztonságos körülmények között fordulhassanak segítségért. "Ezeket a biztonságos tereket most elveszik tõlük, ami megakadályozza az áldozatokat abban, hogy segítséget és támogatást keressenek" – írja a képviselõ. Az Európai Bíróság egy korábbi bírája megerõsítette, hogy az EU chat-ellenõrzésre vonatkozó tervei sértik az alapvetõ jogokat. Patrick Breyer jogi lépéseket tervez a rendelet ellen, és keresi a visszaélések áldozatait, akik ilyen panaszt tennének. Az Európai Bizottság már bejelentette, hogy a csevegés ellenõrzését kötelezõvé teszi minden e-mail és üzenetküldõ szolgáltató számára. Ez számunkra például azt is jelenti, hogy a korábban biztonságos, végponttól végpontig titkosított üzenetküldõ szolgáltatások, mint például a Whatsapp vagy a Signal, kénytelenek lennének hátsó ajtót telepíteni, de ezek szerint nehéz helyzetbe került a magán szféra védelmezõjeként ismert Telegram is.

"A postai tisztviselõk sem nyitják fel a magánleveleket, hogy megnézzék, nem küldünk-e valami kifogásolhatót. Ugyanennek a szabálynak kellene érvényesülnie az interneten is. Ez a kivétel azonban visszavonhatatlanul károsítja a magánélethez való alapvetõ jogunkat, ráadásul a nagy platformokon történõ megfigyelés csak azt fogja eredményezni, hogy a bûnözõk olyan platformokra költöznek, ahol a csevegés ellenõrzése technikailag lehetetlen lesz. Ennek eredményeképpen az ártatlan emberek napi szinten szaglásznak majd, miközben a bûnözõk felkutatása sikertelen lesz" – közölte Marcel Kolaja, az Európai Parlament alelnöke, illetve a Cseh Kalózpárt európai parlamenti képviselõje. Az EU Bizottsága által lefolytatott nyilvános konzultációból kiderült, hogy a válaszadók 51%-a ellenzi az e-mail és üzenetküldõ szolgáltatásokban zajló kommunikáció ellenõrzését. A válaszadók 80%-a nem szeretné, ha a chat-ellenõrzést a titkosított üzenetekre is kiterjesztenék. Az ellenállás miatt Ylva Johannson belügyi biztos 2021 szeptemberéig elhalasztotta a javaslatot, de reméljük, hogy ennél nagyobb port kavar az ügy és alaposan átdolgozzák, hiszen ezzel Európa is eljuthat odáig, mint az Egyesült Államok, ahol ma már a terrorizmustól való rettegés miatt bárkit és bármikor elõvehetnek, különösebb következmények nélkül.