Apró változás, de hatalmas haszonnal jár az új rögzítési módszer
Az SSD-k megjelenésével a számítógépek egyik legfontosabb részlege jutott régóta várt vérfrissítéshez. A háttértárak nélkülözhetetlen elemei bármilyen rendszernek, a technológia fejlõdése pedig olcsóbbá és ezáltal elérhetõbbé tette, hogy a mobilok után a PC-kbe is modernebb megoldás kerüljön. Az evolúció részeként az M.2-es csatlakozó megjelenése tovább javította a felhasználói élményt, most pedig végre egy olyan területe kap fejlesztést, amire eddig valamiért egyetlen gyártó sem fordított komolyabb figyelmet.
IDE, ATA, PATA, SATA?
A merevlemezek leváltásával megszabadulunk egy hajdan megkerülhetetlen eszköztõl, mely súlyos, sérülékeny, hangos, és közel sem képes akkora adatsebességre, ami képes lenne tartani a tempót a mai modern rendszerekkel. Bár a SATA szabvány bevezetése alaposan megkönnyítette a felhasználók életét – hiszen a széles és otromba IDE, vagy PATA kábelek felett több szempontból is alaposan eljárt az idõ – de felbukkanása óta 20 év is eltelt, így mára ez is jócskán meghaladottá vált. Az ipar felismerte, hogy az alaplapi PCI Express Mini nem csak WiFi egységek és más bõvítõkártyák számára ideális formátum, így lassacskán bevethették a flash alapú meghajtókat is. Erre épített a tárolókra szabott mSATA, mely azonos csatlakozója ellenére többnyire nem volt kompatibilis a Mini PCIe technológiával. Bár itt is történtek finomhangolások, végül ezt a kettõt leváltotta az M.2 formátum, mely jelenleg a meghatározó csatlakozási opció a NAND flash meghajtók számára. A nagyjából 5 éve megjelent NVMe interfésznek köszönhetõen eljutott a PCI Express 4.0, vagy az USB 3.0 kiszolgálásáig, ugyanakkor alkalmas maradt a WiFi és más bõvítõk, illetve a legfeljebb 6 Gbps-ra képes a SATA ellátására is.
Az átlag felhasználó számára ez akkor vált igazán érdekessé, mikor a laptopok után az asztali formátumban is terjedni kezdtek az alaplapi foglalatba pattintható meghajtók. A flash memóriák és a vezérlõk fejlõdésével végre releváns tárkapacitásra és hosszabb élettartamra tehettünk szert, így a modern rendszerek többségében átvették a rendszermeghajtó szerepét, a vezetékes meghajtók pedig másodlagossá váltak. Egy valami azonban valahogy kimaradt a képletbõl, méghozzá az M.2 egyik fõ vonzerejét nyújtó praktikum. A kis kártyák lefogatásához ugyanis a kezdetek óta egészen apró, már-már idegesítõen kicsi csavarokra van szükség, a rögzítésükre pedig egy átlagos háztartási csavarhúzó teljesen alkalmatlan. Ugyan egyes gyártók több darabot is mellékelnek belõle, esetleg egy hajlékony mûanyag pöcökkel próbálják kiváltani a tekergetést, ám az jól látható, hogy hiába kaphatók egyre olcsóbban a több TB kapacitással megáldott SSD-k, ezen a ponton nem történt érdemi változás.
— ROG Global (@ASUS_ROG) February 8, 2021
Most azonban az ASUS egy érdekes koncepcióval állt elõ, mely a rövidke promóciós videó alapján akár forradalmat is jelenthet, ezen a jelentéktelennek tûnõ területen. Ahogy arra a neve is rávilágít, a Q-Latch egy kis retesz, mely elképesztõen kézenfekvõ megoldásnak tûnik. Egyszerûségét látva kifejezetten furcsa, hogy mostanáig egyetlen cég sem próbálkozott, hiszen még a többszázezres csúcslapokon sem láthattunk hasonló kezdeményezést. A kis mûanyag fülek az M.2 csavaroknak fenntartott távtartókat ölelik át, és a meghajtó, vagy bõvítõkártya rögzítése után elég egy könnyed mozdulattal elfordítani õket, hogy az eszközt stabilan a helyén tartsa. Mint kiderült, elõször az ASUS hamarosan megjelenõ X590-es lapkészletén találkozhatunk velük, a videón pedig egy TUF Gaming B560-Plus Wifi látható, tehát az idõzítés egybeesik az Intel Rocket Lake processzorok megjelenésével.
Apróság? Az. Jelentéktelen? Aligha. Nincs több körömpiszok méretû, nehezen megfogható csavar, melyet még egy viszonylag üres szobában is képes elnyelni a föld. Ez az egyszerû újítás a csavarok túlhúzásának veszélyét is kiveszi a képletbõl, amivel a kis nyomtatott áramköri lapokat sokan hajlamosak voltak egészségtelen módon meghajlítani. Nagyon reméljük, hogy a Q-Latch a többi gyártó figyelmét is felkelti, és hamarosan az összes megjelenõ alaplapon találkozhatunk vele, vagy legalább egy azzal egyenértékû megoldással.
Források: asus.com, thefpsreview.com, pcmag.com, linustechtips.com, blogs.oracle.com