Q-Latch? Az ASUS számûzi az apró M.2 csavarokat
Apró változás, de hatalmas haszonnal jár az új rögzítési módszer
Az SSD-k megjelenésével a számítógépek egyik legfontosabb részlege jutott régóta várt vérfrissítéshez. A háttértárak nélkülözhetetlen elemei bármilyen rendszernek, a technológia fejlõdése pedig olcsóbbá és ezáltal elérhetõbbé tette, hogy a mobilok után a PC-kbe is modernebb megoldás kerüljön. Az evolúció részeként az M.2-es csatlakozó megjelenése tovább javította a felhasználói élményt, most pedig végre egy olyan területe kap fejlesztést, amire eddig valamiért egyetlen gyártó sem fordított komolyabb figyelmet.
IDE, ATA, PATA, SATA?
A merevlemezek leváltásával megszabadulunk egy hajdan megkerülhetetlen eszköztõl, mely súlyos, sérülékeny, hangos, és közel sem képes akkora adatsebességre, ami képes lenne tartani a tempót a mai modern rendszerekkel. Bár a SATA szabvány bevezetése alaposan megkönnyítette a felhasználók életét – hiszen a széles és otromba IDE, vagy PATA kábelek felett több szempontból is alaposan eljárt az idõ – de felbukkanása óta 20 év is eltelt, így mára ez is jócskán meghaladottá vált. Az ipar felismerte, hogy az alaplapi PCI Express Mini nem csak WiFi egységek és más bõvítõkártyák számára ideális formátum, így lassacskán bevethették a flash alapú meghajtókat is. Erre épített a tárolókra szabott mSATA, mely azonos csatlakozója ellenére többnyire nem volt kompatibilis a Mini PCIe technológiával. Bár itt is történtek finomhangolások, végül ezt a kettõt leváltotta az M.2 formátum, mely jelenleg a meghatározó csatlakozási opció a NAND flash meghajtók számára. A nagyjából 5 éve megjelent NVMe interfésznek köszönhetõen eljutott a PCI Express 4.0, vagy az USB 3.0 kiszolgálásáig, ugyanakkor alkalmas maradt a WiFi és más bõvítõk, illetve a legfeljebb 6 Gbps-ra képes a SATA ellátására is.
Az átlag felhasználó számára ez akkor vált igazán érdekessé, mikor a laptopok után az asztali formátumban is terjedni kezdtek az alaplapi foglalatba pattintható meghajtók. A flash memóriák és a vezérlõk fejlõdésével végre releváns tárkapacitásra és hosszabb élettartamra tehettünk szert, így a modern rendszerek többségében átvették a rendszermeghajtó szerepét, a vezetékes meghajtók pedig másodlagossá váltak. Egy valami azonban valahogy kimaradt a képletbõl, méghozzá az M.2 egyik fõ vonzerejét nyújtó praktikum. A kis kártyák lefogatásához ugyanis a kezdetek óta egészen apró, már-már idegesítõen kicsi csavarokra van szükség, a rögzítésükre pedig egy átlagos háztartási csavarhúzó teljesen alkalmatlan. Ugyan egyes gyártók több darabot is mellékelnek belõle, esetleg egy hajlékony mûanyag pöcökkel próbálják kiváltani a tekergetést, ám az jól látható, hogy hiába kaphatók egyre olcsóbban a több TB kapacitással megáldott SSD-k, ezen a ponton nem történt érdemi változás.
— ROG Global (@ASUS_ROG) February 8, 2021
Most azonban az ASUS egy érdekes koncepcióval állt elõ, mely a rövidke promóciós videó alapján akár forradalmat is jelenthet, ezen a jelentéktelennek tûnõ területen. Ahogy arra a neve is rávilágít, a Q-Latch egy kis retesz, mely elképesztõen kézenfekvõ megoldásnak tûnik. Egyszerûségét látva kifejezetten furcsa, hogy mostanáig egyetlen cég sem próbálkozott, hiszen még a többszázezres csúcslapokon sem láthattunk hasonló kezdeményezést. A kis mûanyag fülek az M.2 csavaroknak fenntartott távtartókat ölelik át, és a meghajtó, vagy bõvítõkártya rögzítése után elég egy könnyed mozdulattal elfordítani õket, hogy az eszközt stabilan a helyén tartsa. Mint kiderült, elõször az ASUS hamarosan megjelenõ X590-es lapkészletén találkozhatunk velük, a videón pedig egy TUF Gaming B560-Plus Wifi látható, tehát az idõzítés egybeesik az Intel Rocket Lake processzorok megjelenésével.
Apróság? Az. Jelentéktelen? Aligha. Nincs több körömpiszok méretû, nehezen megfogható csavar, melyet még egy viszonylag üres szobában is képes elnyelni a föld. Ez az egyszerû újítás a csavarok túlhúzásának veszélyét is kiveszi a képletbõl, amivel a kis nyomtatott áramköri lapokat sokan hajlamosak voltak egészségtelen módon meghajlítani. Nagyon reméljük, hogy a Q-Latch a többi gyártó figyelmét is felkelti, és hamarosan az összes megjelenõ alaplapon találkozhatunk vele, vagy legalább egy azzal egyenértékû megoldással.
Források: asus.com, thefpsreview.com, pcmag.com, linustechtips.com, blogs.oracle.com
2021. 02. 10
Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő
ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden
RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések