A gyártó szerint apokaliptikus körülményekhez vezethet ha az App Store-on kívülrõl is telepíthetünk appokat

Windows, macOS, Android iOS. A felhasználók azóta vitáznak választott termékeik felsõbbrendûségét hangoztatva, mióta egynél több gyártó lépett a piacra, talán mindegy is, hogy páncélkovács-céhekrõl, vagy okostelefonokat gyártó gigavállalatokról van szó. Technologizált mindennapjainkban azonban a platformok közötti különbségek jóval szélesebb réteget mozgatnak meg, köztük is az egyik legszélesebb vásárlóközösség az Apple-höz tartozik. Ahhoz a céghez, mely sosem csinált titkot abból, hogy felhasználóit gyerekként kezelve, csak korlátozott hozzáférést biztosít a borsos áron kínált termékeihez, üzletpolitikáját pedig a mai napig határozott érvekkel védelmezi. Ezt az anyagilag is jövedelmezõ hozzáállást azonban veszélybe sodorhatják azok az EU-s intézkedések, melyek a felhasználóknak és a kereskedõknek is nagyobb szabadságot adnának.

Ez pedig értelemszerûen rendkívüli módon szúrja az Apple szemét, mely termékkínálatát a kezdetektõl fogva úgy építette fel, hogy kontrollálni igyekezett minden lehetséges kiegészítõt és szoftveres szolgáltatást, a forgalmazástól egészen a felhasználás módjáig. Bár az utángyártott töltõfejek és kábelek némileg megtörték az egyeduralmat, az App Store segítségével az alkalmazások kínálatát, illetve azok telepítését is hatékonyan szabályozták. Az iMac és iPhone készülékekhez ugyanis kizárólag az Apple saját alkalmazásboltjából érhetünk el szoftvereket, és bár a tört szoftver fogalma az Apple esetében sem ismeretlen fogalom, a globális eladási számaikhoz viszonyítva a kalózkodás aránya összehasonlíthatatlan a hagyományos PC-khez, vagy éppen az Androidos telefonokhoz viszonyítva. A közelmúltban lezajlott Web Summit eseményen szoftveres ágazatuk feje fel is emelte a szavát, megvédve ezt az évtizedes gyakorlatot, hangsúlyozva az alternatív forrásból származó alkalmazások engedélyezésének beláthatatlan következményeit.

A zárt és szabályozott rendszer szükségességérõl Craig Federighi, a vállalat szofvterfejlesztésért felelõs vezetõje beszélt, aki elsõsorban nem is a márkahû vásárlókhoz, sokkal inkább az Európai Unió illetékes döntéshozóihoz intézte szavait. "Egyes nagy online tartalomközvetítõ platformok a »kapuõr« szerepét töltik be a kiberszférában. A digitális piacokról szóló jogszabály biztosítani hivatott, hogy ezek a platformok tisztességesen mûködjenek" – írja az EU a kidolgozás alatt álló DMA, vagyis a digitális piacokról szóló jogszabály-csomagról, mely elfogadás esetén minden tagállamra, és az ott mûködõ vállalatokra is egyaránt érvényes. Az EU viszonylag könnyen értelmezhetõ tájékoztatást biztosít a témáról, így kiderül, hogy kiket ért kapuõr alatt, és azoknak milyen új kötelezettségeknek kellene majd megfelelniük. Nem meglepõ módon az Apple-re tökéletesen ráillik a jelzõ, mint erõs gazdasági pozícióval rendelkezõ, sok partnert összekapcsoló, stabil helyzettel rendelkezõ vállalatra.

A változások értelmében az EU területén belül lehetõséget kellene biztosítaniuk arra, hogy az eszközeikhez készült szoftverek az App Store-tól független platformokból is elérhetõk legyenek. Ez egyfelõl szokatlan szabadságot adna a felhasználóknak, akik szabadon dönthetnének arról, honnan szerezzenek be egy alkalmazást, lényegében mobilok esetében ezt nevezik úgy, hogy "sideloading". A nem, vagy nem feltétlenül ellenõrzött források az Android, vagy Windows rendszerek esetén általánosnak tekinthetõk, mely egyfelõl a választás, és persze az ingyenes szoftverek kényelmét biztosítja, ugyanakkor a vírusok, adathalász kártevõk és hasonló csodák svédasztalává tehetnek akár egész hálózatokat is. Lényegében ezzel érvelt Craig Federighi is, aki az Android eszközökön tapasztalt fertõzéseket, az így végbement hackeléseket és egyéb káreseteket állította szembe az Apple készülékek relatív biztonságával. A szakember szerint a nagy szabadság miatt nem csak az egyének eszközei, de azokról átterjedve a vállalatok és kormányzatok is nagy veszélynek vannak kitéve.

Míg az Apple úgy látja, hogy ezt a döntést továbbra sem érdemes a tömegekre bízni, a vállalat kritikusai szerint az Apple ismét jól bevált sablonérvek mögé bújik, az ijesztgetéssel pedig csak azt akarja elérni, hogy továbbra is minden egyes eladott alkalmazás után kizárólag õk kapjanak 30%-os részesedést. Ezt a kritikát jól ismerjük az Epic Games-szel lezajlott csörtébõl, akik megkerülték az Apple szabályozását és alternatív megoldást kínáltak alkalmazáson belüli vásárlásokhoz, mellyel megszabadították magukat többmillió Fortnite játékostól, miután az Apple-nek jogerõs végzése van róla, hogy többé nem kell visszaengednie õket a platformjára. De hasonló okokból perelt a szintén nagyhalnak számító Spotify is, aki a zeneterjesztés piacán igyekszik bebetonozni monopol helyzetét, miközben az Apple-t vádolja versenyellenes magatartással.

Tehát az Apple szerint a legjobb, amit az EU tehet, ha a piaci szabályokat úgy alakítják, hogy azok õket kikerüljék, így megóvhatják hatalmas felhasználói bázisukat saját tudatlanságuktól, ezzel elkerülve, hogy a vírusok és a hackerek iPhone-okon keresztül igázzák le a világot.