Lezajlott a Zen 3 CPU architektúra hivatalos bemutatója, és nincs megállás, már az 5nm-es Zen 4 is akadálytalanul készül

Hihetetlen, de már nyolc év telt el azóta, hogy az AMD mérnökei nagy levegõt vettek, és elkezdték a jelen generációt is meghatározó Zen architektúra fejlesztését. A vállalat munkatársai teljes joggal lehetnek büszkék munkájukra, hiszen öt évvel azután, hogy hátrahagyva minden korábbi megoldásukat teljesen az alapoktól kezdték újra a munkát, 2017-ben útjára indították a Zen-t, idén pedig már el is érkeztünk a Ryzen 5000-hez, vagyis a Zen harmadik generációjához. A tegnap esti bemutatót az egész PC-s közösség tûkön ülve várta, és az AMD következetességét ismerve nem túlzás azt állítani, hogy igazi mérföldkõhöz érkeztünk, mivel nagyon úgy néz ki, hogy nem csak beérték, de talán le is hagyták az Intelt az asztali processzorok frontján, méghozzá játékok terén is. 

Maga a bemutató nagyjából azt teljesítette, amit vártunk, tehát nem kaptunk részletekbe menõ teljesítményteszteket, sem élõ játékbemutatókat, viszont megismerhettük az összes kategóriát, tehát nem csak a felsõ ház képviselõit leplezték le, de a játékosok számára jóval relevánsabb középkategória is bejelentésre került. A prezentáció természetesen Lisa Su bevezetõjével kezdõdött, aki büszkén jelentette ki, hogy már nem csak a teljesítmény és a fogyasztás aránya az, amivel az Intel elé kerültek, és már nem csak a munkához szükséges számítások terén tudnak kimagaslót nyújtani, de végre elérkeztek ahhoz a ponthoz, ahol a játékok terén is rálicitálnak a konkurencia sok éve csiszolgatott technológiájára. A Zen egy új kezdet volt, amirõl elismerte, hogy még messze járt az igazi áttöréstõl, ám a több éves munkatervükkel továbbra is a papírforma szerint haladnak, így a valóban versenyképes Ryzen 3000 után megtörtént az az ugrás, amire évek óta vártunk. 19%-os IPC növekedés, még hatékonyabb energiafelhasználás mellett; jobb magonként mérhetõ teljesítmény és még magasabb Boost frekvenciák, továbbgondolt chiplet dizájnnal, de továbbra is 7nm-en.

A legfontosabb újítás talán a monolitikus felépítést leváltó Core Complex, vagyis a CCX tömbök kialakításában keresendõ, mely egy alapvetõen sikeres megoldás továbbfejlesztésével, már nem négy magos tömböket sorakoztat fel a lapkán (CCD-n), hanem egyetlen nyolcmagos tömböt használ, és ez még nem minden. Bár az új processzorok továbbra is 32MB méretû L3 gyorsítótárral dolgozhatnak, ám míg a Zen 2 esetében egy CCX-re 16 MB jutott, most az összes mag közvetlenül férhet hozzá egyetlen, közös 32 MB-os cache-hez. Az egymás mellé helyezett CCX-eknek tehát már nem kell az Infinity Fabric-ra támaszkodniuk a kommunikációhoz, a direkt elérés pedig jelentõsen csökkenti a késleltetés idejét, ami elvezet minket az órajelenként elvégezhetõ utasítások 19%-os növekedéséhez. Mostantól egyetlen mag is hozzáférhet a teljes L3 tárhoz, így az olyan egyszálas terhelést nyújtó alkalmazások, mint jónéhány videojáték, végre sokkal nagyobb támogatást élvezhetnek. Ez elsõre elképesztõ fejlõdésnek hangzik ilyen, relatív értelemben véve rövid fejlesztési idõ alatt, mivel már a Zen 2 megjelenésekor 15%-os elõrelépésrõl beszéltek, a Zen 3 pedig ahhoz képest ígéri ezt a tekintélyes fejlõdést. Saját bevallásuk szerint ezzel a minimálisra csökkentett késleltetéssel a Zen architektúra legnagyobb problémáját sikerült legyõzniük, ez pedig a játékok esetében is elhozza azt a régen várt gyorsulást, amiben a felhasználók hosszú ideje reménykednek. Mindezekhez még hozzájárul az optimalizált fogyasztás, mely állítólag 24 százalékkal hatékonyabb az elõdhöz képest, ugyanolyan terhelés, illetve teljesítmény esetén.

Ahogy azt a szivárgások és a megerõsítésre került elõzetes információk már elárulták, az AMD a generációs ugrást, a számozásban elvégzett ugrással is érzékelteti, így a Ryzen 4000 a Zen 2-re építkezõ mobilchipek és asztali APU egységek sajátja lett, az új Zen 3-as asztali szegmens pedig a Ryzen 5000 sorozat alatt sorakozhat fel. Az európai fogyasztóknak talán furcsán hangozhat, de az AMD állítólag a tekintélyes létszámú kínai felhasználói közösségre is gondolt a négyes szám átugrásakor, mivel az rendkívül közel áll a halál szó kínai nyelvû megfelelõjéhez, azt pedig mindenki megértheti, ha egy ilyen komoly vásárlóbázist nem akarnak ilyesmivel elriasztani. Ahogy azt már említettük, az este folyamán megismerhettük a három fõ kategóriát, tehát a csúcs Ryzen 9, a továbbra is felsõkategóriás Ryzen 7, és a középsõ ágat erõsítõ Ryzen 5 is bemutatkozhatott, továbbra is 16, 12, 8, illetve 6 magos processzorok formájában. Az 5950X és 5900X továbbra is a léc átugrásával próbálkozik, lejjebb haladva azonban ott van még az 5800X, végül pedig az átlagos felhasználókat leginkább lázban tartó 5600X modell is felfért a listára. Érdekes, hogy míg az elõzõ generációhoz képest alacsonyabb alapfrekvenciákat láthatunk, addig a Boost maximuma jelentõsen megnõtt. Az induló órajelek esetében 100 Mhz-cel kevesebbet, a Boost esetében pedig minden esetben 200 Mhz-cel többet jelent, kivéve a késõn bevezetett XT modelleket, amiknél kisebbek az új gyári maximumok, esetleg nem is térnek el. Sajnos a gyártástechnológia kérdése ezúttal nem kapott teret, így nem tudjuk, hogy a korában hirdetett EUV 7nm+ valóban kiesett-e a képbõl, és ha igen, akkor ezt mi indokolta, de ha még ezekkel a változásokkal együtt is képesek voltak beérni, esetleg lehagyni az Intel játékos teljesítményét, akkor talán nem lesz okunk a panaszra, mindenesetre várjuk, hogy ezekrõl részletesebben is beszámoljanak. Nyilván ez az este a fejlõdésrõl, és nem a visszalépésrõl szólt, az IPC szignifikáns növekedése pedig bõséges extra teljesítménnyel szolgál, hogy az Intel 10. generációs processzorait már a magasabb Turbo órajelek se mentsék meg a lemaradástól.

A játékok alatt várható elõrelépést szokásos házon belüli méréseket tartalmazó diagramos ábrákkal vetítették elõre, így ezeket nem érdemes teljes mértékben szentírásként kezelni, biztosat ezúttal is csak a novemberi piaci startok követõen láthatunk. A listán található 25 címet 1080p felbontáson tesztelték, mivel a játékok ott támaszkodnak a leginkább a processzorokra, a különbség ott ütközik ki a leginkább, magasabb felbontások esetén pedig már jóval nagyobb szerep jut a videokártyának. Az elõzetes alapján a Ryzen 9 5900X átlagban 26 százalékos elõrelépést mutat egy Ryzen 9 3900XT-hez viszonyítva, de ami talán jóval izgalmasabb, hogy egy Core i9-10900K-hoz képest is képes volt jobb eredményeket produkálni. Utóbbi esetben ugyan nem nyert az összes tesztelt játékban, de átlagban még így is 7 százalékkal jobb számokat hozott, mindezt hatékonyabb fogyasztás mellett, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy jönnek majd a fejlettebb meghajtóprogramok, továbbá azt is, hogy a szoftvergyártóknak is megéri majd kiegyenlíteni a versenyt és az optimalizáció elvégzésekor jobban koncentrálni az AMD alapú rendszerekre, ez az elõny idõvel egészen biztosan csak nõni fog. Természetesen a munka, illetve tartalomgyártás is fontos szerepet élvez a Zen architektúrával mûködõ rendszerekben, az AMD például most átlépte a tekintélyes 600 pontos határt a CineBench R20 egyetlen szálat terhelõ tesztjében, így konkrétan az 5900X esetében mért 631 pont, illetve az 5950X által produkált 640 pont áll az i9-10900K 544 pontjával szemben.

Ami az új generációt befogadó alaplapokat illeti, természetesen továbbra is maradunk az AM4-es foglalaton, és az is biztos, hogy az 500-as lapkészlethez az 1.0.8.0., vagy annál újabb AGESA mikrokóddal ellátott BIOS verzióra lesz szükség. Ezekkel garantált a kompatibilitás, aki pedig nem tud várni novemberig, az akár el is végezheti a frissítést, mivel a szükséges verziók már letölthetõk, ugyanakkor a gyártó az optimális teljesítményt nyújtó 1.1.0.0.-s kiadást javasolja, melyek november folyamán érkeznek. Szerencsére tartják magukat a 400-as lapok támogatásának ígéretéhez is, de konkrét termékekrõl nyilván nem nyilatkoztak, így csak annyit tudhattunk meg, hogy készülnek a frissítések, az elsõ beta verziós BIOS-okat pedig 2021 januárjában kezdik el kibocsátani. Érdekesség, hogy az elõadás végén még az új RDNA2 architektúrás Radeon videokártyákra is jutott pár figyelemfelkeltõ pillanat, némi betekintéssel a sorozat várható 4K-s teljesítményébe. Mivel még a tesztben szereplõ kártya konkrét típusát sem ismertették, ez a kis kedvcsináló még nem sokat jelent, azt mindenesetre megtudhattuk, hogy náluk sem lesz probléma 4K felbontás és maximális grafikai beállítások mellett, a 60 fölötti átlag FPS érték elérése, így már õk is úgy hivatkoznak az új kártyára, mint „BIG NAVI”.

A végére hagytuk az árazást, és ahogy az várható volt, a Zen 3 drágábban startol, mint elõdje, konkrétan a bemutatott Ryzen 5000 modellek mindegyike durván 50 dollárral indul magasabbról, mint elõzõ generációs megfelelõik.

• Ryzen 9 5950X: 16-mag/32-szál, 3.4 GHz alap órajel (4.9 GHz boost), 105W TDP ($799)
• Ryzen 9 5900X: 12-mag/24-szál, 3.7 GHz alap órajel (4.8 GHz boost) 105W TDP ($549)
• Ryzen 7 5800X: 8-mag/16-szál, 3.8 GHz alap órajel (4.7 GHz boost) 105W TDP ($449)
• Ryzen 5 5600X: 6-mag/12-szál, 3.7 GHz alap órajel (4.6 GHz boost) 65W TDP ($299)

A hivatalos listaárak alapján tehát az 5950X kb. 241 000 Ft, az 5900X kb. 165 000 Ft, az 5800X 449$ kb. 135 000 Ft, az 5600X pedig kb. 90 000 Ft lesz. Nagyon kíváncsiak leszünk a valós kiskereskedelmi árak alakulására, ahogy arra is, hogy miként befolyásolja ez a korábbi Ryzen processzorok, illetve a konkurens Intel termékek árát, hiszen, ha vázolt teljesítmény valóban bebizonyosodik, az Intel sosem látott mélypontra kerülhet, amit nem igazán tudnak mással enyhíteni, mint drasztikus árcsökkentéssel. Az AMD eközben büszkén feszít, és jelenti, hogy az 5nm-es Zen 4 fejlesztése is a tervek szerint halad, az eddigi tapasztalatok alapján pedig nem sok okunk van azt feltételezni, hogy ez esetleg másképp lenne.

A Ryzen 5000 processzorok november 5-én kerülnek a boltokba, és az elsõ teszteredmények is ekkor láthatnak napvilágot, mi pedig abban reménykedünk, hogy se a processzorok, se a videokártyák esetében nem lesz olyan mértékû készlethiány és automatizált felvásárlóhadjárat, mint amilyet most az RTX 3000 kártyáknál láthatunk. De ha már itt tartunk, az új Radeon RX 6000 videokártyák bemutatása is közeleg, az újabb közvetítés nagyjából három hét múlva, azaz október 28-án esedékes, melyrõl szintén beszámolunk majd.