Új VGA-összehasonlító oldal az AMD-tõl

Ha kíváncsiak vagyunk az Nvidia és az AMD kártyák erejére, az AMD segít összemérni õketNEm tökéletes, de kezdetnek nem rossz az AMM új segédoldala. (Kép: technewsinc.com)

Az AMD hiába adja többnyire olcsóbban a kártyáit, melyek sok esetben még jobban is teljesítenek a valamivel drágább Nvidia-s ellenfeleiknél, a közönség mintha továbbra is az zöld emblémás cég termékeibe fektetne nagyobb bizalmat. Az eladási mutatók ismeretében ezzel nyilván az AMD is tisztában van, így részben ez is motiválhatta õket a GPU Comparison Tool kiadására, mely nekünk felhasználóknak segít kideríteni, hogy melyik kártya teljesítene jobban különbözõ grafikai beállítások mellett.


Az AMD jóvoltából online elérhetõ GPU-összehasonlító eszköz sokkal kevésbé kevésbé elfogult a gyártó iránt, mint azt elsõre gondolnánk. Talán nem kell bemutatni a hardvergyártók önfényezõ megmozdulásait, amikor a saját termékeikre szabott mérésekbõl valahogy mindig õk kerülnek ki gyõztesként a konkurenciával szemben. Természetesen az összeshasonlító oldalt ezúttal sem mulasztották el AMD-re optimalizált játékokkal megpakolni, viszont a kiegyensúlyozottság jegyében ugyanígy akadnak Nvidia-n jobban teljesítõ címek is, a Radeon RX 6000 kártyákat pedig a GeForce RTX 3000 széria összes tagjával összemérhetjük.


Az oldalon négy legördíthetõ menüt láthatunk, ebbõl az elsõ – egyelõre szûkös – lista a játékok címeit sorakoztatja fel, a következõben választhatunk a három legelterjedtebb képernyõfelbontásból, ezután az adott játékban elérhetõ grafikai beállítási sémákból tallózhatunk egyet, sõt, végül még a grafikus API is kiválasztható, igaz, utóbbi két esetben többnyire csak egyetlen opció áll rendelkezésre. Amint sikerült megtalálni a számunkra érdekes összeállítást, a menüsor alatt megjelenõ grafikon valós idõben frissül az AMD saját benchmark-adataival. Itt kedvünk szerint kapcsolgathatunk az "FPS" és az "FPS/$" összehasonlítások között, tehát vagy az elérhetõ képkockák számát láthatjuk, vagy azt, hogy a várható teljesítményét tekintve melyik kártya rendelkezik a jobb ár/érték aránnyal.


"Minden teljesítményszámot az AMD belsõ laboratóriumaiban végzett teszteléssel hoztunk létre és ellenõriztünk" – magyarázza az AMD. Az összehasonlításhoz egyelõre 11 viszonylag népszerû játék áll rendelkezésre. Ezek közül most több az olyan alkotás, amit bátran nevezhetünk "AMD-barátnak", hiszen a Deathloop például rendszeresen felbukkan az AMD-s prezentációkban, az új FSR 2.0 képességei is ott voltak elõször tesztelhetõk, de az Assassin's Creed Valhalla, a Resident Evil Village és a Forza Horizon 5 is inkább az új Radeonokkal produkál valamivel több fps-t. Ezek mellett viszont olyan széles körben ismert és kedvelt játékok is szerepelnek, mint a The Witcher 3, a Hitman 3, vagy a Fortnite és a Valorant. Tehát lehet azt állítani, hogy valóban van némi elfogultság a játékválasztásban, de a megadott benchmarkok nem mindig az AMD-t részesítik elõnyben az NVIDIA-val szemben, ami ad némi extra hitelességet a vállalat házilag összeállított segédszolgáltatásának.


Például a Resident Evil Village grafikonja 3840x2160, Max beállítások és DX12 mellett kapott benchmarkokkal azt mutatja, hogy a GeForce RTX 3090 Ti legyõzi a Radeon RX 6900 XT-t. Hasonlóképpen azt is mutatja, hogy a GeForce RTX 3080 Ti legyõzi a Radeon RX 6800 XT-t, és a GeForce RTX 3080 megelõzi a Radeon RX 6800-at. Van azonban néhány furcsaság is. Több benchmarkban az AMD adatai szerint a GeForce RTX 3090 kikap a GeForce RTX 3080 Ti-tól, de ezt fellelhetõ tesztek aligha igazolják. Érdemes megjegyezni, hogy az apró betûs részben az AMD azt írja, hogy az adatok "technikai pontatlanságokat, kihagyásokat és tipográfiai hibákat tartalmazhatnak, és az AMD nem köteles frissíteni vagy más módon javítani az információkat". Mondjuk azért reméljük, hogyha már elõálltak a dologgal, akkor nem csak a játékok és az eredmények körét bõvítik majd, de odafigyelnek a pontatlanságok javítására is.


Azt például fontos megjegyezni, hogy más területen is akadna javítani való, egyes felbontások például önkényesen kizárnak bizonyos videokártyákat. Emiatt lehet, hogy nem fogjuk megtudni, az AMD mérései szerint hogyan teljesít 1440p felbontáson egy RTX 3060 egy RX 6600-assal szemben, mert ezek a GPU-k csak akkor jelennek meg a listában, ha a menüben elõbb lejjebb váltunk 1080p felbontásra. Emellett nincs semmiféle értékelés a ray tracing teljesítményérõl sem, ami általában az NVIDIA GPU-inak kedvez, vagy az olyan felskálázó technológiákról, mint a DLSS és az FSR. Azt is megfigyelhetjük, hogy a legmagasabb grafikai beállításoknál gyengébb opciókat szintén nem találunk. A felhasználók így nem kapnak teljes képet a teljesítményrõl vagy az ár/érték arányról, inkább csak egy közelítõ eredményt kapnak. Ez ebben a formában még nem biztos, hogy mindenkinek nagy segítség lesz a döntésben és a többség inkább keres egy egyszerû YouTube-os összehasonlítást, melybõl rengeteg készül.

 

Az eszköz bár nem helyettesíti a független, szélesebb körû elemzést tartalmazó értékeléseket, az AMD némi dicséretet megérdemel, amiért nem maga felé billentette a mérleget és nem titkolja el, ha valahol az Nvidia jobban teljesít.

2022. 06. 26

Processzor választás – Teljes útmutató CPU választáshoz

Processzor választás – Teljes útmutató a jó döntéshez
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.