Az AMD FSR képjavító egy GTX 1060-nal is mûködik

Nem lesz szükség a legújabb kártyákra, de még AMD kártya sem kötelezõ hozzáVálasz a DLSS 2.0-ra? Az AMD behozza a késést. (Kép: reddit.com

Az AMD kétségtelenül élvezi, hogy hosszú évek után végre borsot törhetett az Intel orra alá, és megtörhette a processzorpiacon kialakult monolit helyzetet. Viszont amit a kora reggeli órákban levezényelt Computexes elõadásukon húztak elõ a kalapból, az valami egészen új. Azzal, hogy képjavító technológiájukat nem korlátozzák AMD-s hardverekre, egyszerre kedveznek a széles játékosközönségnek, és tolnak ki az NVIDIA-val.

A DLSS 2.0 méltó ellenfele érkezhet.


Az úgynevezett FidelityFX Super Resolution, avagy FSR az AMD válasza az NVIDIA-féle DLSS 2.0-ra, mely az RTX kártyák használatakor jelentõs teljesítménynövekedést eredményezhet. Az FSR éppen ezért az új RDNA 2 architektúrás RX 6000 kártyák bejelentésekor került szóba, mint a gyártó saját fejlesztésû teljesítményfokozó megoldása. A kifejezetten videojátékokhoz tervezett metódus mindkét fél esetén tanulóalgoritmusok segítségével térképeznek fel egy adott játékot, így elérve, hogy az alacsony felbontást magasabbra skálázza fel. A cél természetesen az, hogy miközben a képkockák száma megnõ, a látvány a lehetõ legközelebb maradjon a natív felbontás által nyújtott képminõségtõl. A DLSS 2.0 ebben nagyot lépett elõre, a támogatott játékok szinte megtáltosodtak, és kifejezetten ügyesen produkálnak meggyõzõ vizuális élményt. Az AMD viszont most berobbant az FSR hírével, mely igazi fricska az NVIDIA felé, ugyanis még az õ kártyáikon is mûködni fog.

Több mint száz AMD GPU, és az összes GTX 1000 kártya.


Legalábbis ez a hír volt a show igazi sztárja, hiszen a színpadon nem csak arról esett szó, hogy az új asztali Radeonok is képesek lesznek a DLSS-hez hasonló módon extra képkockákhoz juttatni a felhasználókat, de azt is megemlítették, hogy még olyan GeForce kártyákon is mûködni fog, amirõl az NVIDIA már rég levette a kezét. A bemutatón elõször egy RX 6800 XT demonstrálta, hogy a Godfall, mely natív 4K felbontás, Epic beállítások és aktív sugárkövetés mellett 49 fps-t produkál, maximális látványra kapcsolt FidelityFX mellett már 78 fps-re képes. Ez +59% extra képkocka másodpercenként, drasztikus minõségromlás nélkül. Nem feledkeztek meg a lépcsõzetes teljesítményszintekrõl sem, így az Ultra beállítások mellett lesz Quality, azaz minõség mód, lesz kiegyensúlyozott Balanced, és végül a teljesítményt a látvány elé helyezõ Performance mód. Utóbbi valószínûleg elég mosottas képet eredményez majd, de a leggyengébb kártyák tulajdonosainak nagyon is hasznos és reális választás lehet, hiszen a fent említett 4K-s felbontáson 49 helyett 150 fps-t sajtolt ki a kártyából.

Figyeljék, ez tetszeni fog!


De a legizgalmasabb talán mégis az, hogy milyen sokféle videokártya esetén lesz bevethetõ, a várható lefedettség ugyanis elképesztõ. A lista tetején nyilván az RX 6000 asztali, illetve mobil kiadásai állnak, de ezeket követi az RX 5000, az RX 500 (RX 580 tulajok elõre!), sõt, az AMD APU-kban és a laptopokban izzadó RX Vega GPU-k teljes skálája. Ahogy azt a bejelentésben hallhattuk, ez több mint százféle grafikus egységet jelent, és akkor még nem beszéltünk a GeForce-ról. Én nem tudtam elfojtani a vigyoromat, mikor hasonló gondokkal küzdõ Scott Herkelman a kivetítõn prezentálta, hogy egy GTX 1060 büszke tulajdonosa is részesülhet majd a FidelityFX Super Resolution áldásaiból. Ez már most is rengeteg vicces kommentárt és mémet szült, hiszen amellett, hogy váratlan, még elképesztõen okos húzás is. Az FSR pont a legnagyobb videokártyahiány idején kerül bevezetésre, így akik még öreg GTX szériás kártyájukat õrizgetik, azoknak pont az AMD segíthet átvészelni ezt az idõszakot azzal, hogy új életet lehelnek a több generációs lemaradásban lévõ hardverekbe. Ha minden igaz, az FSR egyetlen feltétele a Shader Model 5.0, tehát az Nvidia részérõl GTX 1000 széria lesz a belépés feltétele, az annál újabb kártyáknál pedig elméletben nincs akadálya, hogy a szoftveres technika alkalmazható legyen. Érdekes kérdés, hogy a DLSS és az FSR támogatás miként versenyeznek majd egymással, mivel a kettõ együtt aligha mûködhet. A játékfejlesztõkön múlik, hogy melyiket részesítik elõnyben és hogy hány játék kap majd támogatást utólag érkezõ frissítéssel. Az sem kizárt, hogy bizonyos esetkeben lesz választási lehetõségünk is, így összemérhetjük, hogy adott esetben melyik eredményez szebb képet, vagy több képkockát.

Megtehetik, és meg is teszik.


Az eljárás forráskódja amúgy nyílt, így, ha az elõzõ generációs konzolokra érkezõ játékok fejlesztõi élnének a lehetõséggel, mostantól megtehetik. Fontos, hogy a DLSS-hez hasonlóan a játékfejlesztõknek be kell építeni ezt az adott játékukba, de állítólag már most több mint tíz csapat és eltérõ grafikai-motor csapott le a lehetõségre. Az FSR hivatalosan június 22-én startol, kíváncsian várjuk, hogyan teljesít majd.

2021. 06. 01

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.