Ha az AMD-nek sikerül a felvásárlás, az Intel még nagyobb hátrányba kerülhet

Hihetetlen lendületbe került az AMD, hiszen a Zen architektúra bemutatása óta tulajdonképpen bevették a szerverek és adatközpontok piacát, és nagyon úgy tûnik, hogy idén az amúgy jóval kisebb üzletnek számító konzumer kategóriát is sikerül meghódítaniuk, no persze egyelõre csak a hardverek teljesítményével, üzletileg azért még van mire várni. Az EPYC processzorok sikere azonban egyértelmû, hiszen a cégek nagy része nem márkahûség, vagy elkötelezettség alapján hoz döntéseket, sokkal inkább a legnagyobb haszonnal járó választások jellemzik õket. Itt lép a képbe a Xilinx, aki az AMD-vel közösen érte el, hogy ezen a paci területen az AMD jelenléte tempósan növekedhessen, most pedig a Wall Street Journal hozta le elsõként az információt, miszerint az AMD igen komoly összegért vásárolná fel korábbi partnerét.

A hírt a Bloomberg is megerõsítette, miszerint a témában jártas bennfentesek információi alapján már kifejezetten elõrehaladott tárgyalások folynak. Ezek sikeressége esetén az AMD nem kevesebb, mint harminc milliárd dollárt fizethet az átvételért, ráadásul a nevük elhallgatását kérõ források szerint a megegyezésre legkorábban már a jövõ héten sor is kerülhet. A növekedéshez márpedig költeni kell, ahogy azt tette az Nvidia a Mellanox Technologies beolvasztásával, és ahogy tervezi azt az ARM levegõben lógó felvásárlásával is. A mostani helyzet viszont azért különösen izgalmas, mert öt éve az Intel is végzett egy ilyen akciót, mikor a Xilinx fõ riválisát, a hasonló területeken tevékenykedõ Altera-t vett meg 16.7 milliárd dollárért, mely végül az azóta elkészült ipari fejlesztések ellenére mégsem volt elegendõ ahhoz, hogy képes legyen megtartani a legfontosabb, legnagyobb bevételt hozó üzleti ágazatot. A Lisa Su által vezetett AMD azonban jól láthatóan rendkívül céltudatosan építkezik, így az is borítékolhatónak tûnik, hogy egy ekkora befektetés után szerzeményüket nem hagyják majd a fiókban porosodni, sokkal inkább a még hatékonyabb térhódításra használják fel.

A Xilinx egy amerikai technológiai vállalat, mely olyan sikereket tudhat a háta mögött, mint a SoC (system on a chip, vagyis egylapkás rendszer), illetve az FPGA (Field Programmable Gate Array) és az ACAP (adaptive compute acceleration platform) feltalálása, illetve kifejlesztése, melyek a mai napig rengeteg vállalati hardverben, vagy akár általánossá vált digitális eszközben játszanak fontos szerepet. Az FPGA egyedülálló chip, melynek funkcióját szoftveresen bármikor lehetséges módosítani, még akkor is, ha azt egy gépbe már telepítették. Ez lényegében egy programozható logikai áramkört jelent, mely például a mesterséges intelligencia, illetve a neuronhálózatok hatékonyabb mûködését, illetve az ezredmásodpercek alatt elvégezhetõ számítások mennyiségét képes még tovább növelni, CPU és GPU esetében egyaránt. Ugyanakkor a felvásárlással természetesen több fegyvertény kerülne az AMD kezébe, mivel a Xilinx és a programozható chipek fölötti nagyobb kontroll segítene abban, hogy olyan területeket is meghódíthasson, mint a telekommunikáció, illetve a vezetéknélküli hálózatok. A Samsung például ezt a megoldást alkalmazza, és tör elõre az 5G-s beruházásokban, ott, ahol a Huawei a szigorú szabályozások miatt kiesett a játékból. Ez a felvásárlás amúgy történelmi rekordhoz is vezetne, mivel a félvezetõ ágazatot érintõ üzletek ebben az évben elérhetnék akár a 100 milliárd dollárt is! Az Analog Devices már elköltött 20 milliárdot a Maxim Integrated Products megszerzésére, és elvileg az Nvidia-nak is sikerül levezényelnie a 40 milliárdos ARM üzletet, így velük együtt 2020-at rekordévként könyvelhetnénk el.

A nagyvállalatok étvágya idõközben jelentõsen megnõtt a felhõszolgáltatások iránt, gondoljunk csak az Amazonra, vagy a Google mögött álló Alphabet Inc. terebélyesedõ ipari parkjaira, és a felhasználói igények kiszolgálása miatt indokolt hatalmas összegeket jelentõ befektetésekre, melyeket az AMD a legnagyobb örömmel támogatna. A Xilinx felvásárlása ugyanakkor felvet olyan lényeges kérdéseket, mint például az anyagi rész rendezése, mely az AMD hányattatott múltját tekintve jogosan kerül felvetésre. Az ATI Technolgies 2006-os felvásárlása óta adóssággal és készpénzhiánnyal küzdöttek, ezt a legutóbbi negyedév alapján 1.8 milliárdos készpénztartalékra tornászták fel, ám ez még mindig kevesebb, mint amivel több más chipgyártó rendelkezik, de a cég összértéke is jelentõsen elmarad a nagyobb halaktól.