Hosszú vezetõi pályafutásának vetett véget az egyik legismertebb cégbirodalom feje

Az Amazon nem csak a világ egyik legnagyobb sikertörténetét produkáló vállalata, de egészen mostanáig azon óriásvállalatok listáját is erõsítette, melyek élén több évtizedes fennállásuk óta az eredeti alapító állt. Ma azonban egy másik listára is új bejegyzés kerülhetett, Jeff Bezos ugyanis hivatalosan is leköszönt és átadta nagy felelõsséggel járó pozícióját, ezzel új fejezetet indítva a technológiai szektorban is jelentõs szerepet betöltõ cég számára.

A bejelentés természetesen nem a semmibõl érkezett, ugyanis a döntés már jóval korábban megszületett, és már februárban nyilvánossá is vált. A többek között tudatosságáról is jól ismert cégvezetõ 27 évvel ezelõtt, egészen pontosan ezen a napon indította útjára a legendássá vált vállalkozását, a lemondását pedig stílusosan ugyanerre a dátumra idõzítette. Az Amazon megszületésérõl és fejlõdésérõl szinte mindenki hallhatott már, hiszen Jeff Bezos lényegében az amerikai álom ígéretének egyik kiemelt szimbólumává vált. Azzá a milliárdossá, aki néhány használt könyv eladásával egyszerû kisemberbõl az egyik legmeghatározóbb ipari szereplõvé nõtte ki magát, elérve még a világ leggazdagabb emberének járó jelképes titulust is. A státuszából adódóan, és nem meglepõ módon vitatott vezetési stílusa miatt sokat emlegetett szakember most egy újabb elit klubhoz is csatlakozott, és olyan volt cégvezetõkhöz lépett hátra egyet, mint a Microsoftot összehozó Bill Gates, vagy a Google egyik alapító-tulajdonosa, Larry Page.

Bezos nem hagyta magyarázat nélkül a döntését, a távozás elsõdleges okainak pedig azt a hatalmas nyomást és felelõsséget nevezte meg, amit egy Amazonhoz mérhetõ vállalat vezetése helyez az ember vállára. Márpedig egyre több saját projektje, és olyan érdekeltsége van, ami évek óta leköti a figyelmét, így most végre fel tudja szabadítani az ezekhez szükséges energiákat. Természetesen nincs szó teljes kapitulációról, az igazgatótanács ügyvezetõ elnökeként ugyanis továbbra is lesz szava a vállalatnál, de a korábbihoz hasonló súlyú döntési felelõsséget a továbbiakban nem visel, és ezen nem is tervez változtatni. Annyi biztos, hogy panaszra nem lesz oka, a 197 milliárd dollárra becsült vagyona ugyanis több mint elég az olyan hóbortok támogatására, mint például az ûrutazás. Ez a szenvedélye azért túlmutat egy dúsgazdag üzletember kedvtelésén, a 21. évében járó Blue Origin nevû cége ugyanis hamarosan valóban megkezdheti az ûrturisták fogadását, igaz, az elsõ hivatalos rakétaúton való részvétel lehetõségét nem adja át idegeneknek. A finoman szólva is megosztó karakterû vezetõ távozása ugyanakkor sokak számára akár megkönnyebbülést is jelenthet. Bezos ugyanis mérnöki pontossággal kimunkált mûködési struktúrájáról, és annak kíméletlen betartásáról is híres volt, melynek központjában mindig a maximális vásárlói elégedettség állt.

Ez egyike volt azon tulajdonságainak, amiért hosszas pályafutása alatt talán a legtöbb kritika érte, ugyanis rengeteg panasz érkezett a céges hierarchia legkülönbözõbb magasságaiból és mélységeibõl, miszerint ennek a mûködésnek és szigornak az alkalmazottak itták meg a levét, a vezetõktõl egészen az utolsó raktári csomagolóig. Emiatt többen a hasonlóan maximalista Steve Jobshoz is hasonlítgatták, aki például többet dolgozott, mint azt a legtöbben egészségesnek vélnék, ám ezt elvárta az alkalmazottaktól is. Tagadhatatlan, hogy ez a fajta hajthatatlanság mindkét esetben hozzájárulhatott az elképesztõ sikerekhez, melyek az Amazont például fontos technológiai és médiaipari szereplõvé növesztették az egykori kereskedõ és értékesítõ vállalkozásból. Utóbbi hódításaikhoz a teljesség igénye nélkül olyan szolgáltatások tartoznak, mint a Netflix konkurenciájaként életre hívott, saját gyártású mûsorokat is készítõ Amazon Prime, de hozzájuk kötõdik az Alexa néven ismert AI alapú virtuális asszisztens, és a nagysikerû Kindle eBook olvasó is, ami már a 10. generációjánál tart. Hogy ez a fajta poroszos fegyelem és drákói szigor enyhülhet-e, az erõsen kérdéses, a jelenleg több mint 1770 milliárd dolláros értéken karistoló Amazon ugyanis aligha akar alább adni megszokott sikereibõl, fõleg azután, hogy a pandémia alatt rég nem látott bevételeket söpörtek be.

Valószínûleg az új vezérigazgatót sem találomra választották, az igazgatóság szeme pedig mostantól Andy Jassy-n, az Amazon Web Services (AWS) részleg korábbi irányítóján lesz, aki azon a poszton 18 évet tudhat maga mögött. Ahogy az az interjúkból kiderül, Jassy nem csak a megszokott stabilitásért felelhet majd, de vezetõként új irányok felé is elkanyarodhat. Egy februári nyilatkozata szerint például határozottan támogatja az elkeserítõen szolid eredményeket hozó videojátékos szárnyukat, az Amazon Game Studio-t is. Jeff Bezos most 57 éves, az ûrprogramja mellett pedig másik nagy befektetésével, a The Washington Posttal kíván a legtöbb idõt tölteni.