A szigorított adatvédelem miatt lehetetlenné válhat a Facebook számára, hogy a megszokott módon szolgáltasson tovább

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Európai Bíróság még júliusban hozott ítéletet a személyes adatok védelmében, a szigorítás azonban nem éri be fokozott tájékoztatással a felhasználók felé, esetleg szigorúbb elszámolással a cégek által begyûjtött adatokról és azok további kezelésérõl, ugyanis az adatvédelmi pajzs hatálytalanítása, tulajdonképpen meggátolja a személyes adatok USA-ba továbbítását. Ahogy arra számíthatunk, ez a döntés hamarosan éreztetni fogja hatását, ugyanis megfelelõ adatkezelési terv és engedély nélkül, számos vállalat megszokott mûködése válik lehetetlenné, többek között a Facebooké is, mely Európában havai szinten már 410 millió aktív felhasználót fogad.

A Facebookot az elsõk között szólították fel, hogy vessék alá magukat a szigorúbb rendelkezéseknek, és függesszék fel az európai polgárok adatainak továbbítását az Egyesült Államok felé. Az EU Bíróságának döntése elvileg nem vet azonnal véget a hasonló adatmozgásoknak, azonban megköveteli az egyes tagállamok hatósági szervezeteitõl, hogy gondoskodjanak az újabb adatok küldésének leállításáról, ezzel garantálva, hogy a személyes adatok az EU adatvédelmi törvényei (GDPR) alapján védve maradnak. Az ügy elsõ dominója még 2011-ben dõlt el, mikor egy osztrák jogász és adatjogi aktivista panaszt tett a Facebook adatkezelési módszerei miatt, egy évre rá pedig kiadták számára azt az 1200 oldalas dokumentumot, melyben minden adat szerepelt róla, melyeket a Facebook kezelt és õrzött, az oldalon töltött 4 éve alatt. Max Schrems nagy meglepetésére azok az beszélgetései és megosztásai is egytõl-egyig ott voltak, melyeket korábban törölt, továbbá pontos helyadatok minden bejelentkezésérõl, IP címekkel együtt. Az utolsó lökést Edward Snowden 2013-as leleplezése adta, mikor napvilágra hozta a PRISM megfigyelõprogram részleteit, melyben az NSA (Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége) a Google, a Microsoft, az Apple és többek között bizony a Facebook közremûködésével végzett tömeges adatgyûjtést.

Végül 2015-ben szûnt meg a Safe Harbour (biztonságos kikötõ) egyezmény, mely 15 éven át többezer amerikai cégnek tette lehetõvé az európai polgárok adatainak továbbítását, és ennek a helyére lépett a Privacy Shield (adatvédelmi pajzs) mely a továbbiakban biztosította volna a transzatlanti adatmozgás megfelelõ kezelési feltételeit. Ez szûnt meg most, ugyanis az Európai Unió Bírósága úgy találta, hogy nem felel meg az EU-ban jelenleg alkalmazott jogrendnek, az Egyesült Államok pedig nem tudja garantálni, hogy az európai polgárok adatai biztonságban maradnak, és ha nem vagyunk amerikai állampolgárok, akkor az USA-ban nem is áll módunkban felülvizsgálatot kezdeményezni. Mivel a Facebook európai központja Dublinban van, az ír bíróság felszólította õket az európai felhasználók adatainak visszatartására. A Facebook részérõl Yvonne Cunnane, a vállalat adatvédelemért felelõ igazgatója nyújtott be egy dokumentumot, melyben a bíróság felé azzal érvel, hogy amennyiben a felhasználói adatok az Egyesült Államokba már nem továbbíthatók, akkor nem tisztázott, hogy a továbbiakban miként mûködhetnek az EU-ban olyan szolgáltatások, mint a Facebook és az Instagram.

Bár a szóvivõ kiemelte, hogy az ír adatvédelmi bizottság döntését támadó iratanyag nem fenyegetõ célzatú, és kizárólag arra a tényre koncentrál, hogy a Facebook mellett rengeteg másik vállalkozás is az európai adatok mozgatásával tudja biztosítani mûködését, egy 410 millió fõt mozgató piac feladása nem éppen elhanyagolható lehetõség, hiszen az USA után a második legnagyobb területükrõl van szó. Arra is kitért, hogy igazságtalannak tartja a Facebook kiemelését, más nagyvállalatokkal szemben. "Miközben a COVID-19-bõl való kilábalásra törekszünk, a biztonságos és legális nemzetközi adatátvitel hiánya károsíthatja a gazdaságot, és akadályozhatja az adatközpontú vállalkozások növekedését az EU-ban." – emelte ki véleményét a Facebook szóvivõje.

A megoldás kiötlése valószínûleg ismét Európára vár, ugyanis az USA kormányától nehéz elvárni, hogy változtasson jól bevált adatkezelési módszerein, és a kínai nagyvállalatokkal folytatott gazdasági huzavona ismeretében az is jól látható, hogy nem hajlik meg sem vállalatok, sem más országok igényei miatt.