2021. 09. 06

Adatokat szivárogtat a rendõrségnek a ProtonMail

Úgy tûnik, hogy nincs az a biztonságos szolgáltatás, ami megkerülheti a törvényeketHatósgi nyomozás esetén mehet az adatgyûjtés.

Manapság a hétköznapi felhasználók számára is egyre kritikusabb szemponttá válik az adatbiztonság kérdése. Míg vannak, akik legfeljebb a nyaralási fotóikat féltik, mások inkább a vállalati, pénzügyi és más, visszaélésre alkalmas adataikat szeretnék megóvni az adathalász technikáktól. Ha biztonságos, mégis egyszerû és egyben ingyenesen hozzáférhetõ digitális levelezésrõl van szó, akkor hamar felbukkan a ProtonMail, mint a legjobban ajánlott választás, ám egy aktuális precedens rámutat, hogy egy hatósági eljárástól még a CERN volt kutatói sem nyújthatnak védelmet.


A ProtonMail bõ három év tesztelés után 2016-ban mindenki számára megnyitotta kapuit, mely az USA-ból induló megfigyelési botrányok és az online adathalászat folyamatosan növekvõ fenyegetése miatt nagy figyelmet is kapott. A levelezõ szolgáltatás elsõszámú hívószavai tehát az adatbiztonság és a privát szféra voltak, de legalább ekkora hangsúlyt kapott az elérhetõség, a felhasználóbarát kezelõfelület és az a tény, hogy bárki teljesen ingyen férhet hozzá egy olyan megbízható titkosítást ígérõ levelezõhöz, mely alapvetõ funkcióit tekintve semmivel sem bonyolultabb egy hétköznapi Gmail fióknál. A lényeg alapvetõen az, hogy kliens oldali titkosítást alkalmaznak, tehát levelünk még azelõtt kódolásra kerül, hogy átkerülne a ProtonMail szervereire, ahonnan tovább halad a címzett felé. Hogy a végponttól végpontig tartó titkosítást elérjük, két jelszó megadására lesz szükségünk, az egyik a szokásos azonosításhoz, a másik az egyéni titkosító kulcsunkat is tartalmazó postafiók lezárásához és feloldásához szükséges.


Mindezt több neves egyetem mellett a CERN, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet garantálta, az alapokat ugyanis az internet bölcsõjeként számon tartott szervezet svájci fõhadiszállásán alkották meg, a szigorú adatvédelmi törvényekrõl ismert ország pedig már önmagában sem rossz ajánlólevél. Az érdeklõdõknek viszont alapvetõen nincs dolga semmi mással, mint ezredszerre is elvégezni egy regisztrációt, a fiókját pedig hagyományos – de kevésbé biztonságos – böngészõbõl ugyanúgy elérhetik, mint PC-s, Androidos és iOS-es levelezõprogramokkal. Egy újabb jelszó megadásával ráadásul akkor is felhúzhatunk egy védelmi vonalat, ha az adott levelünk célpontja nem ProtonMail-t, hanem mondjuk Gmail címet használ. A Proton Technologies AG néven megalakított szervezet ajánlatát kezdetben tömeges érdeklõdés fogadta, mára pedig számos anyagi támogatóra, elõfizetõre és több mint egymillió aktív felhasználóra tett szert, éppen ezért büszkén hirdetik, hogy „ma mi vagyunk a világ legnagyobb, biztonságos e-mail szolgáltatója”.


Van akkor bármi okunk az aggodalomra? Nos, technikai értelemben nem feltétlenül, jogi értelemben azonban más a helyzet. Legalábbis erre utalnak azok a friss hírek, melyek szerint a ProtonMail hatósági nyomásra, illetve felkérésre megcáfolta azt az állítását, miszerint nem gyûjt adatokat a felhasználókról, és jelenleg is kritikus információkat szolgáltat ki Európa-, és közvetve az Egyesült Államok bünüldözõ szerveinek. A témával foglalkozó források tehát nem is egyetlen ügyhöz kapcsolják az adatközlést, az egyik cikk például klímaaktivisták illegális épületfoglalásairól tesz említést, míg a másik egy amerikai tudósnak küldött halálos fenyegetésekrõl beszél. A Párizsban zajlott események ügyében nyomozó Europol felszólította a Svájci kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mely a Youth for Climate mozgalom levelezésének követését jelentette. A ProtonMail végül az IP-címeket és a levelezésre használt eszközökrõl megszerzett információkat át is adta, mely azóta állítólag több letartóztatást is elõsegített. A másik esetben egy Anthony Fauci néven ismert amerikai immonológust ért halálos fenyegetések miatt, az USA adatközlést kért Svájctól, aki a jogsegélykérelmet nem utasította el és már át is adta a rendelkezésére álló adatokat.

Nem minden marad rejtve.


A ProtonMail a mai napon frissítette az eredetileg 2014-ben közzétett, terjedelmes átláthatósági nyilatkozatát, melyben aprólékosan elmagyarázzák, hogy a svájci hatóságok idõnként segítséget kérhetnek tõlük, a jogilag kötelezõ érvényû állami utasításoknak pedig meg kell felelniük. Tisztázták, hogy ilyesmi két esetben fordulhat elõ. Vagy akkor, ha a svájci hatóság utasítja õket, vagy ha olyan külföldi megkeresés érkezik, melyet olyan jogsegélykérelem elõzött meg, amit a svájci hatóságok elbíráltak és jóvá hagytak. Ilyen esetben tehát a privát szférát felfüggesztik, majd átadják a kért információkat a svájci hatóságoknak. A lényeg, hogy az az illúzió most szertefoszlott, hogy a ProtonMail minden esetben, például bûncselekmények esetén is elrejti felhasználóit, igaz, a levelek tartalmához nem fértek hozzá, – de legalábbis nem szolgáltatták ki azokat –, csak az ismeretlen személyek azonosításához járultak hozzá.

Az egyértelmû jogi megkötések ellenére a közösség reakciója nem túl pozitív, tekintve, hogy a vállalat ígéretei szerint nem gyûjtenek, illetve nem tárolnak olyan adatokat, melyek a névtelen e-mail fiókokhoz és általuk a felhasználóikhoz kapcsolhatók.

2021. 09. 06

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban?
Ha most állsz egy új számítógép vagy laptop vásárlás előtt, biztosan te is elakadtál már azon a kérdésen, hogy vajon az AMD vagy Intel processzor közül melyik éri meg jobban. Ez az örök vita, ami talán sosem fog teljesen eldőlni, hiszen mindkét gyártó rendelkezik erős előnyökkel és bizonyos kompromisszumokkal.
Ahhoz, hogy igazán jól tudj dönteni, fontos, hogy átfogó képet kapj a különbségekről, a technológiákról és arról, hogy milyen igényekhez melyik processzor passzol leginkább.
Ebben a cikkben olyan tapasztalatokra és szakmai ismeretekre támaszkodva segítek neked eligazodni az AMD vagy Intel processzor kérdésében, hogy ne csak a marketing szlogenekre, hanem a valódi teljesítményre és felhasználói élményre alapozd a választásodat.
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Teljesítmény: nem csak az órajel számít
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: hol kapsz többet a pénzedért?
Kompatibilitás és platform támogatás
Milyen felhasználóknak melyik processzor ajánlott?
Jövőállóság és technológiai újítások
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Az AMD és az Intel története több évtizedre nyúlik vissza, és mindkét cég rengeteget fejlődött az elmúlt években. Az Intel hosszú ideig szinte egyeduralkodó volt a processzorgyártásban, de az AMD az ut

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között
Ha érdekelnek a processzor típusok, akkor biztosan találkoztál már az Intel és az AMD nevekkel. Ezek a két nagy óriás gyakorlatilag uralja a piacot, és bármilyen számítógép összerakásánál vagy vásárlásánál alapvető kérdés, hogy melyik gyártó termékét válaszd. A különbségek sokszor nemcsak technikai részletekben rejlenek, hanem abban is, hogyan működnek, milyen felhasználói élményt nyújtanak, vagy mennyire passzolnak az igényeidhez.
Ebben a cikkben átvezetlek a legfontosabb tudnivalókon az Intel és az AMD processzor típusok között, hogy könnyebben eligazodj a világukban.
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Intel és AMD: eltérő megközelítés a processzor típusok terén
Architektúra és technológiai újítások
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: melyik a jobb választás?
Kompatibilitás és platformok
Overclocking és tuning lehetőségek
Piaci pozíció és innovációk
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Mielőtt belemennénk az Intel és AMD közti különbségekbe, érdemes megérteni, hogy mit is jelent egy processzor. A processzor, vagy más néven CPU (Central Processing Unit), az a számítógép agya, amely elvégzi az utasításokat, futtatja a programokat, és koordinálja a gép működését. Az elmúlt évtizedekben mindkét gyártó hatalmas fejlőd�

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt
A processzor sebesség az egyik legfontosabb mérőszám, amit akkor nézünk, amikor új számítógépet vagy laptopot választunk. De ha őszinték vagyunk, nem mindig olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor hallod, hogy minél magasabb a GHz, annál gyorsabb a gép, pedig ennél sokkal több minden befolyásolja a valós teljesítményt.
Ha tényleg meg szeretnéd érteni, mitől gyors vagy lassú a processzorod, akkor ebben a cikkben szeretnék neked segíteni egy igazán átfogó képet adni.
Mi is pontosan a processzor sebesség?
Az architektúra jelentősége
Magok száma és párhuzamos feldolgozás
Cache memória szerepe a sebességben
Az órajel és a teljesítmény kapcsolata
Hőmérséklet és hűtés hatása
RAM és egyéb komponensek szerepe
Szoftveres tényezők és optimalizáció
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi is pontosan a processzor sebesség?
A processzor sebesség általában a CPU órajelét jelenti, amit gigahertzekben (GHz) mérnek. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a processzor másodpercenként hány ciklust tud végrehajtani. Minél magasabb ez a szám, elvileg annál több műveletet képes elvégezni egy másodperc alatt. Viszont ez az egyszerű magyarázat nem fedi le a teljes valóságot, hiszen a modern processzorokban sokkal több tényező is közrejátszik a teljesítményben, mint pusztán az órajel.
Emellett fontos megérte
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.