Adatokat szivárogtat a rendõrségnek a ProtonMail

Úgy tûnik, hogy nincs az a biztonságos szolgáltatás, ami megkerülheti a törvényeketHatósgi nyomozás esetén mehet az adatgyûjtés.

Manapság a hétköznapi felhasználók számára is egyre kritikusabb szemponttá válik az adatbiztonság kérdése. Míg vannak, akik legfeljebb a nyaralási fotóikat féltik, mások inkább a vállalati, pénzügyi és más, visszaélésre alkalmas adataikat szeretnék megóvni az adathalász technikáktól. Ha biztonságos, mégis egyszerû és egyben ingyenesen hozzáférhetõ digitális levelezésrõl van szó, akkor hamar felbukkan a ProtonMail, mint a legjobban ajánlott választás, ám egy aktuális precedens rámutat, hogy egy hatósági eljárástól még a CERN volt kutatói sem nyújthatnak védelmet.


A ProtonMail bõ három év tesztelés után 2016-ban mindenki számára megnyitotta kapuit, mely az USA-ból induló megfigyelési botrányok és az online adathalászat folyamatosan növekvõ fenyegetése miatt nagy figyelmet is kapott. A levelezõ szolgáltatás elsõszámú hívószavai tehát az adatbiztonság és a privát szféra voltak, de legalább ekkora hangsúlyt kapott az elérhetõség, a felhasználóbarát kezelõfelület és az a tény, hogy bárki teljesen ingyen férhet hozzá egy olyan megbízható titkosítást ígérõ levelezõhöz, mely alapvetõ funkcióit tekintve semmivel sem bonyolultabb egy hétköznapi Gmail fióknál. A lényeg alapvetõen az, hogy kliens oldali titkosítást alkalmaznak, tehát levelünk még azelõtt kódolásra kerül, hogy átkerülne a ProtonMail szervereire, ahonnan tovább halad a címzett felé. Hogy a végponttól végpontig tartó titkosítást elérjük, két jelszó megadására lesz szükségünk, az egyik a szokásos azonosításhoz, a másik az egyéni titkosító kulcsunkat is tartalmazó postafiók lezárásához és feloldásához szükséges.


Mindezt több neves egyetem mellett a CERN, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet garantálta, az alapokat ugyanis az internet bölcsõjeként számon tartott szervezet svájci fõhadiszállásán alkották meg, a szigorú adatvédelmi törvényekrõl ismert ország pedig már önmagában sem rossz ajánlólevél. Az érdeklõdõknek viszont alapvetõen nincs dolga semmi mással, mint ezredszerre is elvégezni egy regisztrációt, a fiókját pedig hagyományos – de kevésbé biztonságos – böngészõbõl ugyanúgy elérhetik, mint PC-s, Androidos és iOS-es levelezõprogramokkal. Egy újabb jelszó megadásával ráadásul akkor is felhúzhatunk egy védelmi vonalat, ha az adott levelünk célpontja nem ProtonMail-t, hanem mondjuk Gmail címet használ. A Proton Technologies AG néven megalakított szervezet ajánlatát kezdetben tömeges érdeklõdés fogadta, mára pedig számos anyagi támogatóra, elõfizetõre és több mint egymillió aktív felhasználóra tett szert, éppen ezért büszkén hirdetik, hogy „ma mi vagyunk a világ legnagyobb, biztonságos e-mail szolgáltatója”.


Van akkor bármi okunk az aggodalomra? Nos, technikai értelemben nem feltétlenül, jogi értelemben azonban más a helyzet. Legalábbis erre utalnak azok a friss hírek, melyek szerint a ProtonMail hatósági nyomásra, illetve felkérésre megcáfolta azt az állítását, miszerint nem gyûjt adatokat a felhasználókról, és jelenleg is kritikus információkat szolgáltat ki Európa-, és közvetve az Egyesült Államok bünüldözõ szerveinek. A témával foglalkozó források tehát nem is egyetlen ügyhöz kapcsolják az adatközlést, az egyik cikk például klímaaktivisták illegális épületfoglalásairól tesz említést, míg a másik egy amerikai tudósnak küldött halálos fenyegetésekrõl beszél. A Párizsban zajlott események ügyében nyomozó Europol felszólította a Svájci kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mely a Youth for Climate mozgalom levelezésének követését jelentette. A ProtonMail végül az IP-címeket és a levelezésre használt eszközökrõl megszerzett információkat át is adta, mely azóta állítólag több letartóztatást is elõsegített. A másik esetben egy Anthony Fauci néven ismert amerikai immonológust ért halálos fenyegetések miatt, az USA adatközlést kért Svájctól, aki a jogsegélykérelmet nem utasította el és már át is adta a rendelkezésére álló adatokat.

Nem minden marad rejtve.


A ProtonMail a mai napon frissítette az eredetileg 2014-ben közzétett, terjedelmes átláthatósági nyilatkozatát, melyben aprólékosan elmagyarázzák, hogy a svájci hatóságok idõnként segítséget kérhetnek tõlük, a jogilag kötelezõ érvényû állami utasításoknak pedig meg kell felelniük. Tisztázták, hogy ilyesmi két esetben fordulhat elõ. Vagy akkor, ha a svájci hatóság utasítja õket, vagy ha olyan külföldi megkeresés érkezik, melyet olyan jogsegélykérelem elõzött meg, amit a svájci hatóságok elbíráltak és jóvá hagytak. Ilyen esetben tehát a privát szférát felfüggesztik, majd átadják a kért információkat a svájci hatóságoknak. A lényeg, hogy az az illúzió most szertefoszlott, hogy a ProtonMail minden esetben, például bûncselekmények esetén is elrejti felhasználóit, igaz, a levelek tartalmához nem fértek hozzá, – de legalábbis nem szolgáltatták ki azokat –, csak az ismeretlen személyek azonosításához járultak hozzá.

Az egyértelmû jogi megkötések ellenére a közösség reakciója nem túl pozitív, tekintve, hogy a vállalat ígéretei szerint nem gyûjtenek, illetve nem tárolnak olyan adatokat, melyek a névtelen e-mail fiókokhoz és általuk a felhasználóikhoz kapcsolhatók.

2021. 09. 06

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben

SSD hiba jelei: 10 tipp, hogyan ismerheted fel időben
Az SSD hiba jelei sokszor apró, kezdetben észrevétlen dolgokban bújnak meg, de ha nem figyelsz rájuk, könnyen komoly adatvesztéshez vezethetnek. Mivel az SSD-k évek óta a számítógépek és laptopok meghatározó adattároló eszközei, fontos, hogy tudd, mikor kell cselekedni.
Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, mire figyelj, hogy időben észrevedd a problémát, és megelőzd a kellemetlen helyzeteket.
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Adatvesztés és fájlok hibás működése
Szokatlan zajok és hőmérséklet-emelkedés
SMART adatok ellenőrzése
Furcsa hibakódok és rendszerüzenetek
Hirtelen eltűnő tárhely
Figyelmeztető szoftverek használata
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Lassuló rendszerindítás és programbetöltés
Az egyik leggyakoribb SSD hiba jelei közé tartozik, amikor a számítógéped lassabban indul, vagy a programok betöltése szokatlanul hosszú időt vesz igénybe. Az SSD-k általában villámgyorsak, így ha észreveszed, hogy egyre többet vársz az indításra, érdemes komolyan venni a jeleket. Ez a lassulás gyakran a memóriacellák kopására vagy a vezérlő chip problémáira utalhat, amelyek előre jelzik a komolyabb hibát.
Gyakori rendszerösszeomlások és lefagyások
Ha az operációs rendszer váratlanul összeomlik, vagy gyakran lefagy, az is lehet az SSD hiba jelei egyik megn

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót

SSD lassulás: 5 gyakori ok, ami lelassítja a meghajtót
Az SSD lassulás egy olyan jelenség, amivel szinte mindenki találkozik idővel, aki használja ezt a gyors, modern tárolót. Az SSD-k sebessége legendás, de nem mindig marad az, és sokszor érezheted azt, hogy a géped régi, lassú merevlemezhez hasonlóan kezd működni.
Ne aggódj, ez nem ritka, és a háttérben több ok is állhat, amit érdemes ismerni, ha szeretnéd fenntartani a maximális teljesítményt.
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
Telítettség: amikor kevés a szabad hely
Fragmentáció az SSD-n – valóban gondot jelent?
Firmware és illesztőprogramok elavulása
Hőmérséklet és túlmelegedés
A háttérben futó folyamatok és rendszerterhelés
SSD karbantartás és hosszú távú teljesítmény
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Az írási ciklusok és a NAND memória hatása
Az SSD-k NAND flash memóriát használnak, ami gyors, de nem végtelenül tartós. Minden írási művelet egy bizonyos számú ciklust fogyaszt, és hosszú távon a memória cellái kopnak. Ezért ha gyakran írsz és törölsz adatot, az SSD lassulás fokozatosan jelentkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal tönkremegy a meghajtó, de a teljesítmény csökkenhet, főleg amikor sok adatot mozgat a rendszer.
A TRIM parancs hiánya vagy nem megfelelő működése
A TRIM egy olyan technológia, ami segít az SSD-nek tisztán tartani

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek

SSD meghajtó élettartama: 5 tény, amit kevesen ismernek
Az SSD meghajtó élettartama sok felhasználó számára titokzatosnak tűnik, pedig a modern meghajtók élettartamával kapcsolatban számos tény létezik, amit érdemes ismerned, ha hosszú távon szeretnéd megbízhatóan használni az eszközödet.
Sokan azt hiszik, hogy az SSD-k gyorsan tönkremennek, vagy hogy a merevlemezekhez képest sokkal kényesebbek, pedig a valóság ennél árnyaltabb.
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
Hőmérséklet és környezet hatása
Használat és írási szokások
TRIM és más karbantartási mechanizmusok
Firmware és szoftverfrissítések szerepe
Mi történik, ha túlhasználod az SSD-t?
Hosszú távú használat és megbízhatóság
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Hogyan mérhető az SSD élettartama?
Amikor az SSD meghajtó élettartamáról beszélünk, több szempontot is figyelembe kell venni. A gyártók általában TBW (Total Bytes Written) vagy DWPD (Drive Writes Per Day) értéket adnak meg. A TBW azt mutatja meg, mennyi adatot lehet összesen ráírni az eszközre, míg a DWPD napi szintű használat mellett ad iránymutatást. Fontos, hogy ezek az értékek nem jelentenek konkrét időtartamot, hanem statisztikai átlagokat, így mindig egy kis biztonsági tartalékot is számíts bele.
Miért más az SSD, mint a hagyományos HDD?
A hagyományos merevlemezekben forgó lemezek és mechanikus fej mozo
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.