A legújabb nyolcmagos után kiderült, hogy mit tud az AMD hatmagos csodája, integrált videokártyával

Az utóbbi idõben jelentõsen felértékelõdtek az integrált grafikus lapkával felvértezett processzorok, éppen ezért örömteli a hír, hogy az AMD közkedvelt G-szériás termékei végre elhagyják az OEM kategóriát, és az 5000-res sorozattal kezdve ismét részt vesznek a bolti forgalmazásban. Legutóbb a kategória csúcsát képviselõ Ryzen 7 5700G teljesítményérõl tudhattunk meg többet, most viszont az olcsóbbnak ígérkezõ, de játékok mellé kifejezetten ígéretes középsõ testvér, a Ryzen 5 5600G is megmutatta magát.

A Cezanne APU-k az AMD 7 nm-es gyártósorairól gördülnek le, melyek legjobban várt darabja egyértelmûen a hat processzormagot és tizenkét logikai szálat dolgoztató 5600G. A nyers teljesítményhez ezúttal is Zen 3 magokat kapunk, míg az önálló videokártyát az integrált Vega grafikus motor válthatja ki, természetesen nyilvánvaló kompromisszumok mellett, melyeket egy ilyen kompakt csomag esetén a vételér gond nélkül képes ellensúlyozni. Az AMD mostanra azt is egyértelmûvé tette, hogy a széles közönség számára is elérhetõ 5000G vonallal a hagyományos, X utótaggal felvértezett processzorok közötti (ár)hézagokat szeretnék kitölteni, úgy, hogy a gyengébb modellek nem csak olcsóbbak, de még grafikai mûveletek elvégzésére is alkalmasak lesznek, ezzel lényegében két legyet üthetnek egy csapásra. Bár a 2019-es Zen+ magos APU-k olykor még fellelhetõk, és limitált példányszámban, de a 2020-as, Zen 2-vel hajtott Renoir is leszivárgott a kiskereskedõkhöz, a Cezanne végre nagyobb készleteket, és a 7 nm-es chipeknek köszönhetõen kellemesebb teljesítményt nyújthat a vásárlóknak.

Az igazi ütõkártya azonban mégiscsak a beépített RX Vega GPU, mely az eddig tapasztalt legsúlyosabb kártyahiány idején relevánsabb ajánlat lehet, mint valaha, az elõdhöz mérhetõ teljesítményugrás pedig még akkor is jó vétellé teheti az 5000G szériát, ha a VGA árak visszatérnek eredeti medrükbe. Természetesen egy iGPU-tól nem várunk kimagasló erõt, viszont azt is fontos figyelembe venni, hogy a Ryzen 5 5600G a legolcsóbb Zen 3-as processzornak ígérkezik, ami nem utolsó szempont, tekintve, hogy az AMD elhajította a legjobb ár-érték arányú processzorok gyártójának szerepét, és belépett a teljesítményvezér helyére. Igaz, a négy magos Ryzen 3 5300G még szintén bemutatásra vár, azonban arról nem sokat hallani, továbbá a hat mag, a nagyobb gyorsítótár és az eggyel jobb Vega egység hosszú távon sokak számára vonzóbb ajánlat lehet.

A Ryzen 5 5600G hat magos és tizenkét szálas, alap órajele 3.9 GHz, mely egészen 4.4 Ghz-ig Boostolhat, amennyiben az elégtelen hûtés miatt nem kell visszafognia magát, a munkát pedig 16 MB L3 cache segíti. A videokártya szerepét az RX Vega 7 tölti be, melyet 1900 MHz-re hangoltak, a teljes pakk pedig egy barátságos, 65 wattos TDP-t kapott, a fogyasztási keret tehát maximális kihasználtság mellett is kategóriákkal jobb, mint bármi, amire az Intel hasonló teljesítmény elérése mellett képes. Ebbe pedig bátran kalkuláljuk bele a tuningot is, az órajelek és a feszültség értékeinek ügyes egyensúlya mellett ugyanis további lóerõkre tehetünk szert, vállalható fogyasztás és melegedés mellett. Egy átlagos, olykor játszani vágyó felhasználó azonban aligha esik neki új processzora túlhajtásának, így abból érdemes kiindulni, amit azonnal, az elsõ üzembe helyezést követõen kapunk.

Hogy mennyi is az annyi, azt a Tom’s Hardware-nek, illetve a HP-nak köszönhetõen ismerhetjük meg, akik a bolti forgalmazás megkezdése elõtt biztosítottak egy teljes értékû példányt az oldal munkatársainak. A próbához egy gyári üzemmódban hagyott ASUS ROG Strix B550-E alaplapot, illetve 2x 8GB, 3200 MHz-es DDR4 RAM-ot használtak, utóbbit CL16-os idõzítés mellett, ez a kombináció pedig nagyjából meg is felel a legnépszerûbb, közép kategóriás konfigurációk alapvetõ jellemzõinek. A próba során megmérettetésre került a legutóbb kipróbált Ryzen 7 5700G, az elõzõ generációkat képviselõ Ryzen 7 4750G és Ryzen 5 3400G, az Intel részérõl pedig egy Core i5-10600K, 11600K, illetve egy Core i7-11700K is. Az elsõdleges szempont ezúttal is a grafikus teljesítmény meghatározása volt, mely most sem hagyott kétséget afelõl, hogy integrált grafika terén az AMD-nek továbbra is saját maga az igazi ellenfele. Külön érdekesség, hogy még azt is demonstrálták, hogy mennyi játékteljesítménytõl esünk el, ha dual channel memóriák helyett egyetlen memóriamodult szerelünk a gépünkbe, ami az iGPU-k esetén katasztrofális következményekkel jár. A toplista elsõ három helyezettje az 5700G, az alig 4%-kal lemaradó 5600G, és a további 2-4%-os hátrányával is korrektül teljesítõ 4750G voltak. Utóbbit tehát mindössze pár százalékkal elõzi be az 5600G, azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy ezt kettõvel kevesebb processzormaggal, eggyel kevesebb grafikus maggal és 200 MHz-el lassabbra hangolt GPU-val érte el.

Akinek esetleg augusztus után lesz módja válogatni az ajánlatok között, vegye majd számításba, hogy a 3400G már érzékelhetõ lemaradásban lesz játékok alatt, 1280x720-as felbontás esetén 13%-kal, 1920x1080 alatt pedig 12%-kal, ez pedig megér némi tanakodást. Amit szintén nem érdemes elfelejteni, hogy ha asztali videokártyánk meghajtásához szeretnénk processzort vásárolni, akkor az új 5600G lényegében egy Ryzen 5 3600X teljesítményét hozza (a tesztben szereplõ RTX 3090 esetén), aminek azért már akadnak kihívói, természetesen az Intel CPU-k között is. A kérdés már csak az, hogy mennyi lesz a Ryzen 5 5600G végfelhasználói ára, mely az AMD részérõl 259 dollárról, vagyis nagyjából 80 ezer forintról indul, míg a Ryzen 7 4750G jelenleg nagyjából 130 ezer forintért elérhetõ.