Elmarad a forradalom? AMD RX5700 és RX5700XT

Elérkezett hát az E3, és a nap, amikor az AMD végre bevezette az új Navi GPU-val hajtott videokártyáit. A Computexen már promózott szériát két példánnyal indítják útjára, ám azt az elõrelépést amit a Ryzen széria hozott, a Navi egyelõre nem tudja megismételni.

A bejelentést hatalmas várakozások elõzték meg, hiszen az AMD a Ryzen processzorokkal nem csak árazásban, de hatékonyságban is képes az Intel fölé kerekedni, ezzel hosszú évek után nehezen megkérdõjelezhetõ választássá válhat a játékosok számára is. De mi a helyzet a videokártyákkal? A komolyabb igényû felhasználók számára édeskevés egy-egy jól sikerült APU, mikor az asztali videokártyák felsõ kategóriájában régóta nem látni izgalmas kihívót, ami új irányt mutatna az Nvidiának.

Az új Radeon RX 5700 és RX 5700XT szintén nem erre hivatott, inkább az RTX széria beugró, illetve középsõ szintjével helyezkedik szembe. A bemutatott kártyák az RDNA architektúrát használó, Navi 10 kódnevû GPU-ra épülnek, képességeikkel pedig az RTX 2060 és RTX 2070 kártyákat szorongatják. Az ígéretes híresztelések, és a Ryzenek által igazolt barátságos árképzés után tehát némileg csalódnunk kellett, de panaszkodni talán nincs okunk. Ráadásul a FidelityFX és a Radeon Anti-Lag képében szoftveres fejlesztéseket is kapunk a friss hardver mellé, melyek segítenek kiaknázni a kártyákban rejlõ lehetõségeket.

Kezdjük az erõsebb testvérrel. A Navi 10 legizmosabb változata 40 darab CU-t (Compute Unit) tartalmaz, ez 2560 stream processzort és 160 darab textúrázót jelent. Ezzel duván 11%-kal hagyja le a Radeon RX 590-et hajtó Polaris 30 GPU-t, ami korábban leginkább a GTX 1070-nel tudta felvenni a versenyt. Alap órajele 1605Mhz, középre ékelõdik az 1755Mhz-es játékra szánt érték, felül pedig az 1905Mhz-es Boost órajel tanyázik. A fedélzeti memória esetén várható volt, hogy az AMD elhagyja a rendkívül gyors, ám legalább ennyire költségesen beszerelhetõ HBM2 memóriát, és "megelégedett" a 14Gbps-os GDDR6-os chipekkel. A 256 bit-es memóriasínhez kapcsolódva 448 GB/s-os sávszélességre képes, ami a már említett RX590-hez mérve 75%-os javulást jelent. A 8GB mérettel tehát szépen besorol az RTX 2070 mellé, és az elõzetes tesztek szerint 5-10% körüli erõfölényt nyújt videojátékok alatt, ami ha nem is kimagasló, az 50$ (nagyjából 14 000 Ft) nettó árkülönbség még szimpatikusabbá teszi. Ami kevésbé tetszetõs, hogy az alacsony csíkszélesség ellenére fogyasztásban már nem tudja lekörözni a riválisát. A 225W-os érték nagjyából az RX590 szintjén mozog, ám az AMD egyre fejlettebb meghajtóbeálíltásai sokat dobnak energiatakarékosságon, tehát a megfelelõ értékek mellett nem kizárt, hogy kordában tartható az elsõ látásra nem túl impozáns érték.

Jöjjön a kisebb testvér, aki nincs is annyira lemaradva. A 36 számítási egység 2304 stream processzort, és 144 textúrázó egységet jelent. Az alap órajel 1465Mhz, ezt az 1625MHz-es Game mód követi, a Boost órajel pedig 1725MHz-en tetõzik. Ami a memóriát illeti, megkapjuk a teljes csomagot, így ebben a tekintetben semmilyen hátrányt nem szenvedünk, a méret, a sávszélesség és az adatbusz is azonos. Ezzekkel az értékekkel tehát teljesítményben az RTX 2060 párja, fogyasztásban viszont az RX580-hoz közelít, ám ez utóbbít optimális beállításokkal akár meg is felezhetjük, tehát hatalmas okunk nincs a pánikra. A legjobb tudomásunk szerint hardveres sugárkövetést egyik kártya sem kínál, ráadásul az RX5700 valamivel drágább mint az RTX 2060, de legjobb esetben is egy azonos árról startolhat. A gyári ajánlás szerint mindkét esetben egy 6 és egy 8 tûs tápcsatlakozóra lesz szükségünk, amik az egyelõre kiaknázatlan tuningolási lehetõségeket is elõsegítik majd.

Számos hardveres fejlesztést tartalmaz a kártya, amirõl még hallgat az AMD, és õket ismerve tartogatnak még meglepetéseket. Ismeretes viszont a frissített kijelzõmotor, ami Radeon Media Engine névre hallgat, és a Vega továbbgondolásának tekinthetõ. A Display Stream Compression technológia a DisplayPort 1.4 kiegésztése, a HEVC formátum alkalmazása mellett pedig elérhetõ a 4K-s kódolás, ezzel a videós tartalmak készítése és a stream is hatékonyabbá válik, ami manapság nem utolsó szempont. A vállalat ezzel kapcsolatban is titkolózik még, de azt már tudjuk, hogy ebben az esetben is sokkal többrõl van szó, mint amennyit elénk tártak. Ennél már jóval beszédesebbek, ha a korábban említett szoftveres fejlesztésekrõl van szó. Az egyik izgalmas újdonság a Radeon Anti-Lag, ami nemes egyszerûséggel az input lag csökkentésére szolgál. Hatékonysága persze az aktuális játéktól is függ, ugyanis egyelõre csak DirectX 9 és 11 alatt mûködik, de akár 23 és 35% közötti javulást is elérhetünk. Amennyiben Windows 10 rendszert használunk, és az új RX kártyák valamelyikét birtokoljuk, biztosan értékelni fogjuk az új funkciót. A FidelityFX a játékfejlesztõk munkáját segíti az utófeldolgozást támogató effektek létrehozásában, aminek eredményeképp a felhasználók élesebb képpel találkozhatnak. A Borderlands 3 például már aktívan kiveszi a részét az újdonságokból, és nagy mértékben támaszkodik az AMD hardveres és szoftveres lehetõségeire. A FidelityFX ugyanakkor azok számára is érdekes lehet, akik nem csak a holnap újdonságait keresik. A Radeon Image Sharpening (RIS) szûrõ aktiválásával ugyanis a korábbi játékokon is elérheünk minõségbeli ugrást. 

Hogy mit tudnak a gyakorlatban az RX5000 széria tagjai, hogy érdemes-e RTX helyett RX-et választani, és hogy milyen fogyasztói árakkal számolhatunk, azt július 7-i kezdettel ismerhetjük meg. Amint beérkeznek hozzánk az elsõ példányok, a tapasztalatainkat azonnal megosztjuk veletek is.

KD - PCX