A csendben bevezetett változtatások kitolhatnak a kisebb csatornákkal

A Google által üzemeltetett YouTube videomegosztó, tegnap ismételten átírta felhasználási feltételeit, de mivel ez igen gyakori jelenségnek számít, idõbe telt, mire a módosított pontok elérték a felhasználók ingerküszöbét. A módosítások természetérõl a support.google.com egy rövidke bejegyzésében adtak tájékoztatás, melybõl kiderült, hogy ezúttal nem a képlékeny közösségi irányelvek, vagy hasonló nehezen megfogható pontok frissültek, hanem valami sokkal jelentõsebb. Most ugyanis az oldalon közvetített reklámok, illetve az utánuk járók bevételek kérdését bolygatták meg, méghozzá nem is kicsit, a hír pedig komoly felháborodást szült a nézõk és tartalomgyártók körében egyaránt.

A YouTube-on 2018-ban került bevezetésre az úgynevezett YouTube Partnerprogram, mely lehetõvé tette a csatornák üzemeltetõinek, hogy amennyiben megfelelnek a Google által támasztott elvárásoknak, akkor a videóikban reklámokat jelenítsenek meg, a megtekintések után pedig jutalékra tegyenek szert. Az elit körbe nem volt könnyû bekerülni, az elsõ lépcsõt ugyanis legalább 1000 feliratkozóval, illetve 4000 órányi megtekintéssel rendelkezõ videós portfólióval lehet megmászni, de ez még nem minden. A partnerséghez ugyanis át kell esni, egy nem meghatározott szempontok szerint történõ szûrésen is, így simán elõfordulhat, hogy még a legnépszerûbb csatornák sem felelnek meg a YouTube önkényes ízlésének, aki végül részletes indoklás nélkül visszadobja a jelentkezést. Nos, az új intézkedések ennél jóval cifrábbak, ugyanis mostantól azoknak a tartalomkészítõknek az anyagaiban is felbukkannak majd a hirdetések, akik kis halnak számítanak, ezért eddig meg sem próbáltak extra bevételhez jutni.

Nos, mint kiderült, jutalékra a továbbiakban sem számíthatnak, viszont a reklámok ettõl még megjelennek majd, és YouTube minden ilyen esetben megtartja a hirdetések után beszedett teljes bevételt. Ezzel a nem üzleti célú tartalmakat lényegében szabad hirdetési felületként fogják kezelni, tehát az eddigi viszonylagos felhasználói szabadság jelentõs csorbát szenved, legalábbis a közösség szerint valami hasonló történik. A komoly változások mellett ezúttal is a megszokott érveket hallhatjuk, melyek szerint az kiterjesztett hirdetési hullámmal a platform fenntarthatóságát támogatják, a Partnerprogram résztvevõit pedig megnyugtatják, hogy esetükben minden marad az eddig megszokott mederben. A dolog a reklámmentességet pénzért megváltó Premium elõfizetõket sem érinti, míg a bevételeket szállító hirdetõk igényeit továbbra is elõtérben tartják, tehát reklámjaik csak olyan videókon bukkannak fel, melyek nem ütköznek különösebben az általuk képviselt brandekkel, és a reklámok elkészítésében is a megszokott szabadságot élvezhetik. Hogy az egyszerû nézõk és a kisebb csatornák mit élvezhetnek, az továbbra is másodlagos szempont, persze ezt õk aligha gondolják így.

Ahogy az sejthetõ, a hír hallatán rengeteg negatív reakció irányult a YouTube, illetve a Google felé. A kisebb csatornák mögött álló tartalomkészítõk amiatt aggódnak, hogy a kéretlen reklámok elriaszthatják a nézõket, emiatt még nehezebb lesz emelni a csatornájuk népszerûségén, sõt, még veszíthetnek is érdeklõdõket. Az persze sosem volt kérdés, hogy többnyire az ingyenes szolgáltatásokért is fizetnünk kell, ha mással nem, hát a reklámokra szánt idõnkkel, azonban sokan úgy érzik, hogy az évi 14 milliárd dollár reklámbevételt megszerzõ YouTube, ezzel a húzásával már extrém módon él vissza piaci helyzetével. A vállalat azonban nem csak a tömegbõl kap éles kritikát, a Bloomberg pár napja megjelent cikke például a fiatal-, illetve kiskorú nézõk védelmére figyelmeztet, ugyanis a YouTube minden korábbi ígérete ellenére, továbbra sem figyel oda, hogy milyen reklámokkal bombázza õket. A Common Sense Media felmérése a gyerekek által megtekintett tartalmakat vizsgálta, melyekhez a szülõktõl kértek javaslatokat. A 8 éven aluliak által nézett videók 95 százaléka tartalmazott reklámokat, ezeknek pedig egyötöde felnõtteket célzó tartalom volt, melyekben az alkoholtól a politikán át, egészen a fizikai erõszakig tartott a spektrum. Edukációs célú tartalmak csak elenyészõ mennyiségben, nagyjából 5 százalékban jelentek meg, de az ajánló algoritmusok ezek helyett elsõsorban a figyelemfelkeltést részesítik elõnyben. Ezen a téren tehát szintén szükséges lenne változtatásokat eszközölni, ugyanis az elmúlt három évben kétszeresére nõtt a gyerekek által YouTube-ozással eltöltött idõ.

Még érdemes lehet megemlíteni, hogy a feltöltött zenék sem maradnak majd ki a szórásból, ráadásul olyan szöveges hirdetések formájában, melyek a felhasználói szokásokhoz igazodva akkor is jól érthetõk és részletesek lesznek, ha csak a háttérben hallgatunk zenét, vagy mondjuk nem foglalkozunk a zenéhez társuló videoklippel. Ez utóbbi a YouTube Music Ads megoldás, melynek egyelõre a tesztelése zajlik, az elõzetes eredmények azonban már most azt mutatják, hogy a pusztán hang alapú hirdetések 14 százalékkal hatékonyabbak a már megszokott hagyományos megoldásnál. Az új monetizációs modell ezúttal is fokozatosan veszi át az uralmat, elsõként az Egyesült Államokban, ahol már életbe is lépett, a világ többi országának pedig 2021-ig van ideje felkészülni. A bevezetéssel kapcsolatban a YouTube hangsúlyozni kívánja, hogy a reklámok megjelenítése alól továbbra is kivételt képeznek a durva nyelvezetet, illetve szexualitást és/vagy erõszakot tartalmazó videók.