2021. 10. 04

Biztonsági funkció lassítja a játékokat Windows 11 alatt

A VBS durva teljesítményromlást okoz, de szerencsére kikapcsolhatóFontos biztonsági beállítás okozhat nehézségeket.

Sokáig másról sem szóltak a Windows 11 érkezését tárgyaló hírek, mint azokról a biztonságra hivatkozva meghozott szigorú intézkedésekről, melyek miatt számos felhasználó számára nem lesz adott az új Windows kipróbálásának lehetősége. Aztán kiderült, hogy a kritikus fontosságú TPM modul több előző generációs alaplapon utólag is pótolható, most viszont egy kifejezetten szoftveres védelmi funkcióról derült ki, hogy látványosan rombolja a rendszer videojátékok alatt nyújtott teljesítményét.


A Windows 11 aktív promóciós hadjárata során olyan hangzatos mondatok is előkerültek, mint "ha játékos vagy, a Windows 11 neked készült". Tekintve, hogy néhány év múlva a Windows 11 lesz nem csak az elsőszámú, de az egyetlen támogatott PC-s platform, furcsa lenne, ha nem számíthatnánk a játékok támogatására. A napokban azonban felmerült egy érdekesség, melyre a felhasználóknak és a Microsoftnak egyaránt ajánlott lesz figyelnie, ugyanis látványosan képes visszafogni az egyes játékok alatt produkált képkockaszámot. A Virtualization-Based Security, vagyis VBS funkcióról van szó, egy szoftveresen vezérelt védelmi mechanizmusról, mely a Windows 11 hivatalos kiadásában fontos szerepet játszik majd, de már előzetes kiadásában, sőt a Windows 10-ben is megtalálható. A probléma az, hogy amennyiben aktív, akkor elképesztő mértékben képes rontani a videojátékok teljesítményén, mely a tesztek szerint akár egy teljes generációs visszalépést is jelenthet az éppen használt videokártya valós teljesítményéhez képest.


A Windows 10-ben bevezetett VBS hardveres és szoftveres virtualizációt használ a rendszer biztonságának fokozására, a lényege pedig nagyjából az, hogy egy külön virtuális rendszert hoz létre a rendszeren belül, így elszigeteli a támadásoktól és a váratlan, de adott esetben pusztító eredménnyel operáló kártevőktől. "A VBS hardveres virtualizációs funkciókat használ, hogy létrehozzon és elszigeteljen egy biztonságos memóriaterületet a normál operációs rendszertől. A Windows ezt a virtuális üzemmódot számos biztonsági megoldás befogadására használhatja, így jelentősen megnövelt védelmet nyújt az operációs rendszer sebezhetőségével szemben, és megakadályozza a védelmek megkerülésére irányuló rosszindulatú exploitok használatát." – olvashatjuk a Microsoft magyarázatát. Mint kiderült, ez is elsősorban a vállalati felhasználóknak készült, ahol a támadók egyetlen rendszer feltörésével gépek tömegeit érhetik el, nagy adatmennyiséghez férhetnek hozzá, melyeket ellophatnak és zsarolóvírussal rejthetnek megfejthetetlen kód mögé.

A PC Gamer tesztjei jól mutatják VBS játékokra gyakorolt hatását.


Mint kiderült, a VBS az átlag felhasználók gépén is aktív lehet, pl. az előre szerelt, alapból telepített Windows 11 rendszerrel forgalmazott OEM PC-k elvileg mind aktív VBS-sel együtt kerülnek majd az új tulajdonosokhoz. Sőt, az is elég lesz hozzá, ha a Windows 10 frissítése helyett teljesen friss telepítést alkalmazunk és nem tudjuk, hogy ezt a funkciót érdemes lehet deaktiválni a játékok megfelelő élvezetéhez. A Microsoft szigorú intézkedéseit állítólag az amerikai védelmi minisztériumnak tett vállalások és ígéretek indokolták, mivel a közelmúltban számos súlyos támadás megelőzésében és elhárításában is kudarcot vallottak, melyek országos, illetve kormányzati szinten is hatalmas károkhoz vezettek. Az aggályok alapjaira a PC Gamer magazin is kíváncsi volt ezért le is tesztelte a VBS-t a Windows 11 jelenleg elérhető előzetes változatában. A mérésekhez több ismert videojátékot is elindítottak be- és kikapcsolt VBS funkció mellett, az eredmények pedig elég beszédesek voltak. A legjobb eredményeket a Far Cry New Dawn alatt mérték, ahol 5%-nál nem volt durvább a képkockavesztés. Azonban elég ijesztő volt látni a Metro: Exodus 24%-os, a Horizon Zero Dawn 25%-os, és a Shadow of the Tomb Raider közel 30%-os lassulását. A tesztek szerint a processzor és a videokártya terhelése nem lett érezhetően kisebb, tehát a játékok igazából elérik az összes szükséges hardveres erőforrást.

a PC Gamer tesztjén a 3D Mark Time Spy 10%-kal lassult le.


Érdekesség, hogy a problémára és annak súlyosságára a 3DMark benchmark szoftvert készítő UL hívta fel a figyelmüket, ahogy az is, hogy a 3DMark Time Spy számai végül csak 10%-kal mutattak rosszabbul, mint normál esetben. "A Windows 11 kiadás előtti változataival végzett tesztjeink során a Virtualizálásalapú biztonság (VBS) nevű funkció teljesítménycsökkenést okoz. A VBS a Windows 11 tiszta telepítése után alapértelmezés szerint engedélyezve van, de a Windows 10-ből történő frissítéskor nem. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a rendszer különböző benchmark-eredményeket kaphat attól függően, hogy a Windows 11 hogyan lett telepítve, és hogy a VBS engedélyezve van-e vagy sem." – foglalja össze a lényeget az UL, tisztázva, hogy a játékosoknak érdemes lesz majd résen lenniük, hacsak a Microsoft addig nem változtat az alapbeállításokon vagy a közönség megfelelő tájékoztatásán. Az UL jelezte, hogy benchmark szoftvereiket igyekeznek felkészíteni a VBS funkcióra, így a program automatikusan észlelni fogja azt és közli a felhasználóval, hogy éppen be van-e kapcsolva. A teszthez amúgy a magazinnál is friss telepítést alkalmaztak, de tapasztalataik szerint az aktuális verzióban a virtuális védelem nem csak nem volt aktív, de a BIOS és a rendszerleíró adatbázis is kellett a bekapcsolásához, tehát a felhasználók nagy része még jó eséllyel nem tapasztalta problémát, ugyanakkor a különböző verziók közötti eltérések okozhatnak némi zűrzavart.

Win gomb és MSInfo32 parancs.


A sajtó azóta már felkereste a Microsoftot és a nagyobb OEM partnereit, alaposabb tájékoztatás reményében. Egyelőre még várnak a hivatalos reakcióra a VBS jövőbeli szerepéről, de az már kiderült, hogy az előzetes verziók és a hamarosan megjelenő teljes verzió között számos eltérést tapasztalhatunk majd. Ha magunk ellenőriznénk, elég a Start menü keresőjébe, illetve a Win billentyű megnyomása után begépelni az MSInfo32 parancsot, majd a megnyíló ablakban a Virtualizálásalapú biztonság felirat tájékoztat minket a funkció állapotáról.

2021. 10. 04

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.