Már tölthetõ a Windows 10 21H1 funkciófrissítés

A hosszas próbaidõszak véget ért, legalábbis hivatalosan már nem tesztalanyok vagyunkElstartolt az õszi frissítésnek megágyazó májusi csomag!

Az elmúlt napokban a Microsoftnak volt néhány érdekes bejelenteni valója, alaposan kibõvül például a Teams csevegõszolgáltatás publikus verziója, az pedig csak néhány órája derült ki, hogy a Windows 10X hivatalosan is kaszát kapott. Eközben viszont elérhetõvé vált a Windows 10 májusi frissítése is, melyre egyelõre meglepõen kevés panasz érkezik.

A windows Update menüben csak pár kattintás a frissítés.


Ahogy azt a Microsoft nemrég hivatalos közleményben is tisztázta, a hosszasan fejlesztgetett Windows 10X már egészen biztosan a süllyesztõben végzi, ám a redmondiak által fontosnak talált újdonságokat és funkciókat – app konténerek, hangvezérléses gépelés és más finomságok – azért elõbb félreteszik, és egy részüket szép lassan átmentik az asztali Windows 10 rendszerbe. A most útjára indított 21H1 azonban még mindig nem az a drasztikus újításokat szállító csomag, amit Sun Valley néven is ismerhetünk, mivel az a 21H2 verziószám alatt érkezik, és valamikor õsszel várható. „A 2021. májusi frissítés célja a biztonság, a távoli hozzáférés és a minõség javítását szolgáló fontos szolgáltatások biztosítása, és úgy tervezték meg, hogy gyors frissítési élményt nyújtson" – írta blogbejegyzésében John Cable, aki többek között a javításokért és frissítésekért felelõs részleg vezetõje. Ez tehát egy kisebb update, vagy ha úgy tetszik, egy megelõzõ csapás, mely utat csinál a nyári szünet után bevetésre kerülõ nagyágyú számára.

Nem csak a Windows Update automatikus telepítõje mûködik.


Az egyik érdemleges frissítés a Windows Defender Application Guard (Alkalmazásõr), avagy WDAG szolgáltatást érinti, mely az utóbbi idõk egyik legjobb extrája volt, amivel az operációs rendszer bõvült. Ez egy izolált konténer, vagyis egy olyan biztonságos virtuális környezet, melyben anélkül indíthatunk el bármiféle alkalmazást, hogy az veszélyt jelentene rendszerünk és adataink számára. Az új verzió az általános sebességérzetet igyekszik megnövelni, az ott megnyitott dokumentumok gyorsabb betöltésével. Többé nem foglal le magának felesleges memóriát, amikor nem is használjuk, megszûnik az akár egy perces várakozási idõ egyes fájlok megnyitásakor, és a 400 MB-ot meghaladó fájlmásolás sem rontja a teljesítményt. Hasonló sebességnövekedést ígér a távoli elérés funkció is, a tovább fejlesztett csoportházirend-szolgáltatásoknak köszönhetõen. A biztonságosabb bejelentkezést segítõ Windows Hello is kapott csiszolgatást, de itt elsõsorban a több kamerát használó felhasználók örülhetnek. Érdemes lehet megemlíteni, hogy ezzel a lendülettel mindenki gépérõl végleg kitakarítják a Microsoft Edge korábbi verzióját, melyet természetesen a Chromium alapokra átültetett, és mostanra a világ második legnépszerûbb böngészõjévé vált új kiadással helyettesítenek. Ez sokaknak érdekes lehet, hiszen amellett, hogy alapból is gyorsabb és jobban használható elõdjénél, az összes Chrome bõvítmény, pl. reklámblokkolók, fordítási segédek és más kiegészítõk is szépen mûködnek vele.

Bevethetõ a Media Creation Tool, amivel a Windows 10 is telepíthetõ.


Amit a telepítésrõl tudni érdemes, hogy mivel a Microsoft tapasztalatai szerint bevált a lépésenként végrehajtott bevezetés, így szervereik és a felhasználók idegeinek védelmében nem egyszerre zúdítják rá a közönségre. A következõ hetek során, szép lassan az összes támogatott Windows 10 rendszernek fel kell majd ajánlania, amennyiben azok rendelkeznek a 2004 vagy 20H2 verziószámú frissítések valamelyikével. Mivel ez egy kisebb csomag, úgy férhetünk hozzá, mint egy havi kumulatív frissítéshez, mely különösebb hercehurca, vagyis lassulások és zavaró újraindítási procedúra nélkül csorog le és épül be a rendszerbe. Aki mindenképpen gyorsan túl szeretne lenni a telepítésen, a 21H1 hozzáférhetõ ISO, vagyis képfájl formájában, majd a Media Creation Tool segítségével manuálisan is felrakható, ám ez egy kevésbé javasolt módszer. Ha manapság egy frissítés nem ajánlja fel magát, az nagy valószínûséggel kompatibilitási gondokat jelent, az tehát a kisebbik rossz, ha megvárjuk, míg a rendszer szól róla és automatikusan elvégzi a folyamatot, mivel ezzel csökken a hibák lehetõsége. Aki mégis ezt szokta meg, és esetleg lemaradt a 20H2 verzióról, az sajnos már nem talál belõle ISO formátumot, mivel azt a Microsoft jelenleg már nem teszi elérhetõvé.

Ha minden jól megy, a verziószámnak stimmelnie kell.


Az Insider program sajnos még nem garancia a csiszolt állapotban megjelenõ frissítésekre, de egyelõre nagyon kevés megmaradt hibát jelentettek. Az egyik az 5.1-es hangeszközök esetén felbukkanó éles digitális zaj problémája, melyre máris érkezett enyhítõ frissítés. A másik pedig leginkább a Japán nyelvterületen élõ felhasználókat érinti, ugyanis gépeléskor elõfordulhat, hogy hibás Furigana karakterek jelennek meg, mely egyelõre az Input Method Editor komponens korábbi verziójával orvosolható. Aki óvatosságból csak nagyon ritkán fogadja el a frissítéseket, annak érdekes lehet, hogy az új verzió támogatása egészen 2022. 12. 13-ig kitart majd. A 21H1 frissítést a Rendszerbeállításokon belül a Windows Update szolgáltatás tárja majd elénk, ha viszont megpróbálkoznánk a 3264-bites ISO letöltésével, a fájlt és a telepítõsegédet IDE kattintva érhetjük el.

2021. 05. 19

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés?

Számítógép hűtési rendszerek: léghűtés vagy vízhűtés? Így válassz jól
Amikor PC-t építesz vagy fejlesztesz, hajlamos vagy a processzorra és a videokártyára fókuszálni – pedig van egy csendes háttérszereplő, ami az egész rendszer stabilitását meghatározza: a hűtés. A számítógép hűtési rendszerek feladata, hogy elvezessék az alkatrészek által termelt hőt, így biztosítva a stabil működést, a teljesítményt és a hosszú élettartamot. Ha ezt alábecsülöd, throttling, zaj vagy akár meghibásodás is lehet a vége.
A nagy kérdés viszont mindig ugyanaz: elég egy jó léghűtés, vagy érdemes vízhűtésre váltani? A válasz nem fekete-fehér – attól függ, mire használod a gépet, milyen hardverrel dolgozol, és mennyire akarsz rámenni a teljesítményre. Ebben a cikkben végigvezetlek a döntésen, gyakorlati szempontok mentén.
Mi az a számítógép hűtési rendszer, és miért kritikus?
Léghűtés – az egyszerű és megbízható alapmegoldás
Vízhűtés – amikor a teljesítmény és kontroll fontosabb
Léghűtés vs. vízhűtés – fő különbségek egy helyen
Milyen felhasználáshoz melyik hűtési rendszer illik?
Kompatibilitás és házválasztás – gyakori buktatók
Mennyibe kerül egy jó hűtési rendszer?
Karbantartás és élettartam – mire számíts hosszú távon?
Gyors döntési útmutató – melyiket válaszd?
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mi az a számítógép hűtési rend
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.