A Facebook még legalább egy évet szöszmötöl a titkosítás bevezetésével

Az elmúlt hónapokban ismét hangos volt a sajtó a Facebookot, és leginkább a felhasználóit érintõ adatszivárgásoktól, melyben milliószám váltak elérhetõtévõ privát, vagy legalábbis annak szánt adatok. Az adatbiztonság kérdése kiemelt fontosságúvá vált, és már egyre többen keresnek olyan kommunikációs platformokat, ahol biztonságban tudhatják az ott továbbított adatokat, legyen szó kényes banki belépõkódokról, vagy szimplán egy magánjellegû társalgásról. A kérdéssel kapcsolatban végre a Facebook is megszólalt, aki eddig nem igazán erõltette ezt a lehetõséget.

A Facebook, mint a világ egyik legnépszerûbb digitális szolgáltatása, illetve közösségi felülete, rengeteg kritikát és javaslatot kap azzal kapcsolatban, hogyan is kéne bánnia milliók által rábízott felelõsséggel, vagyis az adatokkal. Azon túl, hogy reklám célból értékesített felhasználói tevékenység mindennapos témának számít, nem elhanyagolható kérdés a Messenger, vagy épp az Instagram által kínált kommunikációs forma biztonsága sem. Hiszen az adathalászat már az átlag felhasználók számára is közvetlen fenyegetést jelenthet, a leggyakoribb mûvelet például a banki adatokkal való visszaélés, de biztonsági cégek sem véletlenül szégyenkeznek, amikor hálózataikon mégis rést találnak. Az átlag felhasználó részérõl szintén tökéletesen jogos és megérthetõ álláspont, ha egy magánbeszélgetések lebonyolítására létrehozott szolgáltatástól nem csak azt várja el, hogy ne hallgatózzon, de azt is, hogy mások elõl is védje meg ezeket az információkat.

Az egyik legnépszerûbb beszélgetõs és videokommunikációs app, a Zoom is csak lépésekben jutott el odáig, ám tavaly végül bejelentette, hogy bevezette a végpontok közötti titkosítást, ami a tekintélyesre duzzadt felhasználói bázis, és a meghackelt beszélgetésekrõl szállingozó hírek tudatában nagyon is idõszerû volt. Ez a titkosítási módszer jelenleg az egyik legbiztosabb módja annak, hogy a beszélgetésben foglaltakat kizárólag a résztvevõk láthassák, hallhassák, olvashassák. A beszélgetés egy titkosított csatornán halad végig – melyhez kizárólag a résztvevõ felek rendelkeznek kulccsal –, így illetéktelenek még az adatcsomagok birtokában sem kerülnek közelebb annak valós tartalmához. A Facebook lemaradása azért is kellemetlen, mert a 2014 óta általuk üzemeltetett WhatsApp már szintén rendelkezik ezzel a lehetõséggel, de alternatíva gyanánt ott a hasonlóan közkedvelt Signal, és természetesen a cenzúra elõl menekülõk mentsvára, a Telegram is rendelkezik ilyen lehetõséggel.

Mark Zuckerberg az elõadásai során elõszeretettel emleget „adatvédelemre, vagy magánszférára összpontosító jövõképet”, mellyel a felügyelõszervek és a felhasználók meg-megingó bizalmát egyszerre igyekszik helyreállítani. Ahogy azt a jelenelgi sztenderdek megkövetelik, náluk is el kellet hangozzanak olyan hangzatos kifejezések, mint a magáninterakciók, a titkosítás, a biztonság, az interoperabilitás és a biztonságos adattárolás elvei, mely az egymásnak üzenetet küldõ felek számára leginkább csak ködösíti, hogy mikor is lesz valóban titkos az a beszélgetés. Az tény, hogy a Facebook idõrõl idõre megtartott rendezvényei tematizálják ezeket a nemzetközi aggályokat, és szóba hozzák a felhasználók félelmeit és igényeit egyaránt. A cég mindenkit igyekszik biztosítani arról, hogy a Messenger vagy az Instagram szolgáltatások folyamatos fejlesztés alatt állnak, a Facebook azonban nem sieti el a dolgot, inkább lassan, de biztosan halad. Jelen állás szerint valóban jóval közelebb állnak a megfelelõ, végpontok közötti titkosítás bevezetéséhez, ám mindezt egy lassú munkafolyamatnak tekintik.

Ha a folyamat valóban eléri a célját és beépítést követõen nem okoz újabb kellemetlen meglepetéseket adatszivárgás formájában, talán valóban megéri a várakozást, mely a Facebook szerint legkorábban 2022-ben érhet véget. Ha valaki rendkívül kényes a megosztott információk biztonságára, a fentebb felsorolt alkalmazások között biztos talál a kedvére valót.