Mostantól csak rajtunk múlik, hogy milyen visszajelzésekre vagyunk kíváncsiak

A közösségi média rengeteget változott az elmúlt évek során. Míg kezdetben leginkább az ismerõsök gyûjtésérõl, esetleg rég nem látott barátok felkutatásáról szólt, mára a netezéssel elütött idõ jelentõs részét valamelyik közösségi oldalon töltjük, sokak számára pedig ez a kiindulópont, ami lényegében átvette a Google keresõ helyét. A személyes profilok mellett megjelentek a céges oldalak, az üzenõfalat ellepték hirdetések, az élesedõ tartalomszolgáltatói versennyel pedig kénytelenek voltunk megszokni az influenszerek megjelenését, illetve a rengeteg videós tartalmat, melyek folyamatosan küzdenek a figyelmünkért. Ezzel együtt új felhasználói igények és funkciók bukkantak fel, melyekkel a Facebook készítõi is folyamatosan kísérleteznek. Ilyen például a kulcsszerepet betöltõ like gomb, melyet hamarosan akár kivonhatunk a forgalomból.

A Facebook egyik nagyhatású újdonsága a kedvelési reakció bevezetése volt, mely az oldal térnyerésének köszönhetõen társadalmi szinten mérhetõ függõségi viszonyt alakított ki. Számos amatõr és hivatalos cikk született a témában, sõt, orvosi és tudományos igényû tanulmányok is vizsgálták a like-gomb által kiváltott jelenséget, mely a fiatalabb korosztály esetében különösen aggasztóvá vált. Bár az önmagában is abszurd, hogy valaki személyes értékét az egyetlen kattintással odavetett visszajelzések száma határozza meg, ám sokak számára ez valós probléma. Ahogy a közösségi hálózat beépült a hétköznapjainkba, a fiatalabb generációk számára a végtelen digitális pénzként is felfogható like értéke irracionális szinten felértékelõdött. Éppen ezért furcsa is lenne pont a közösségi oldalak üzemeltetõitõl várni ezen problémakör megoldását, a Facebook azonban ettõl függetlenül tovább csiszolgatja és pofozgatja a visszajelzési rendszert, mely most újabb állomásához érkezett.

Legutóbb a hozzászólási lehetõségek váltak testre szabhatóvá, most pedig a Facebook és az Instagram felkínálja a lehetõséget, hogy egy megosztott tartalom esetén elrejtsük beérkezett kedveléseket. Ha minden igaz, akkor továbbra is rábökhetünk majd a like gombra, illetve a nekünk tetszõ reakcióra, ám ha a videó, vagy bejegyzés megosztója úgy akarja, akkor sem õ, sem a megtekintõk nem fogják látni, hogy arra hány darab és milyen típusú visszajelzés érkezett. Rajtunk múlik, hogy szeretnénk-e bármilyen reakciót, akár hozzászólásról, akár kedvelésrõl van szó, és ezt beállíthatjuk minden egyes alkalommal, vagy ha egyáltalán nem szeretnénk reakciókat, akkor a kedveléseket minden megosztásunkról elrejthetjük. A bevezetést sok éven át tartó tesztelési folyamatok elõzték meg, illetve egy 2017-es brit tanulmány, mely a fiatalok mentális egészségére nézve akkor az Instagramot, illetve a szintén képes megosztásokban utazó Snapchatet találta a legkárosabbnak.

Az Instagram szóvivõje szerint tesztelték a kedvelés, illetve a kedvelések számának elrejtését, és ezek felhasználói élményre gyakorolt hatását. Mivel bizonyos esetekben pozitív reakciót váltott ki, egyéb helyzetekben viszont növelte a frusztrációt, ezért úgy döntöttek, hogy egyszerûen ránk bízzák a választást. Ha akarjuk, akkor csak mi nem látjuk a kedveléseket, de a sajátjainkat is elrejthetjük mások elõl. A funkció elõször az Instagramon köszönt be, majd szép lassan a Facebookon is elérhetõvé válik, és ahogy azt már megszoktuk, szép fokozatosan válik elérhetõvé, ami egyes profilok esetén heteket is jelenthet. Aki tehát továbbra is így mérné a megosztott tartalmainak népszerûségét, annak szabad marad a pálya, ha viszont valaki többé nem kíván részt venni a „lájk-versenyben”, de az oldalt emiatt nem hagyná el, itt a lehetõség. Az üzemeltetõknek nyilván az a legfontosabb, hogy túl sokáig ne hagyjuk ott az oldalukat, ezért pedig akár a mindenható kedveléseket is hajlandók beáldozni, elõlük pedig amúgy sem rejthetjük el õket.

A friss bejelentést a Facebook esetén itt találjuk, ha pedig az Instagram változására vagyunk kíváncsiak, a hivatalos bejegyzés ide kattintva elérhetõ.