A Messenger teljeskörû végpontok közti titkosítást kap

A Facebook a Messenger felhasználóinak is a privát kommunikáció lehetõségét ígériA Facebook hirtelen elkezdte bevezetni a végponttól végpontig tartó titkosítást.

Napjaink egyik égetõ problémája az adatbiztonság, mely sajnos az átlagembert is egyre jobban érinti és foglalkoztatja. A kérdés persze jelentõsen túlmutat a privát chatelés kényelmén, hiszen a fókuszált hackertámadások a nagyobb üzleti érdekeltségeket fokozottan veszélyeztetik, ám az átlagember számára biztonságot nyújt az a gondolat, hogy elsõszámú kommunikációs felületén úgy beszélgethet ismerõseivel, hogy azt kizárólag a meghívott felek láthatják. Úgy tûnik, hogy a kérdésben erõsen érintett Facebook végre elérkezettnek látta az idõt, és végre megteszi az oly régen várt gesztust a felhasználók felé.

Végponttól végpontig. (Bryce Durbin / TechCrunch)


A Facebook a múlt hét végén jelentkezett az újdonság hírével, miszerint újabb lépést tesz a privát kommunikáció védelme felé, nevezetesen a végpontok közötti titkosítás bevezetésével. A döntés hosszú ideje váratott magára, de többek között azért is idõszerû, mivel az évekkel ezelõtt felvásárolt WhatsApp alkalmazásuk már lehetõvé teszi, hogy a hívások során végpontok közötti tikosítást alkalmazzunk. A közösségi médiát meghatározó, sõt uraló vállalat nem csak a reklámbevételekben úszik, hiszen már régóta kritikák és javaslatok áradata zúdul feléjük, melyeket az egymást követõ adatkezelési botrányaik még tovább erõsítettek. Az sem újkeletû információ, hogy más ipari szereplõkkel egyetemben a Facebook is az utolsó betûig megõrzi a regisztrált profilokhoz köthetõ tevékenységünket, beleértve a beszélgetéseinket is, melyekkel talán konkrétan nem kereskednek, mindenesetre hozzá tartoznak ahhoz az értékes adattömeghez, mely elõsegíti számukra, hogy folyamatosan a csúcson maradhassanak. A felhasználókért folytatott versenyhez azonban hozzá tartozik, hogy már az olyan, viszonylag fiatal belépõk is megoldották a titkosítást, mint a Zoom, nem beszélve a Telegramról, mely jelenleg is rengeteg beszélgetni vágyót csábít magához, például a Messenger rovására.

Hanghívások és videobeszélgetések is titkosíthatók lesznek.


A Facebook fejeként jól ismert Mark Zuckerberg a közelmúltban is egyre többször beszélt a küszöbön álló változásokról, melyek új, színes és divatos funkciók helyett már a biztonságra, illetve az úgynevezett magánszférára gyakorolt pozitív hatásokra helyezik majd a hangsúlyt, ám egészen mostanáig kínosan ügyelt rá, hogy ezzel kapcsolatban ne áruljon el konkrétumokat, és legfõképpen dátumot. Olyannyira, hogy még pár hónapja is arról olvashattunk, hogy egyhamar nem számíthatunk a Facebooktól a titkosított kommunikáció beépítésére. A nagy nehezen bejelentett felzárkózás tehát kötelezõ lépésnek tekinthetõ, és ahogy tájékoztatójukban nagyvonalúan fogalmaznak, az E2EE "iparági szabvánnyá válik". Az End-to-end encryption, avagy végponttól végpontig terjedõ titkosítás lényege, hogy az üzenetek titkosított formában kerülnek elküldésre, a feloldókulcsot pedig kizárólag a beszélgetésben résztvevõ felek birtokolják. Ezzel kiszûrhetõ, hogy az információt illetéktelenek – beleértve a telekommunikációs- és internetszolgáltatókat is – megtekinthessék, vagy akár módosíthassák, de ha rögzítik is az adatfolyamot, az számukra is csak kódolt formában válik elérhetõvé. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezek a kódolt tartalmak a hatóságok számára is csak minimális értékkel bírhatnak, tehát ha a vállalatoknak esetleg ki is kell adniuk azt, az adatszolgáltatással lényegében nem sértik meg ügyfeleik magánéletét.

Tovább bõvül az eltûnõ üzenetek funkciója is.


A Messenger részben már megkapta ezt a funkciót, hiszen bár alapvetõen nem volt aktív, a szöveges üzenetküldésnél aktiválható volt a privát beszélgetés, azonban a naponta 150 milliónál is több videóbeszélgetés esetén nem élhettünk a lehetõséggel. Ezek mellett persze a felhasználói élményt is csiszolgatják új beállításokkal, például nagyobb szabadságot kapunk az eltûnõ üzenetek lejárati idejének megszabására. Eddig 15 perc, 4 és 24 órás opciók között választhattunk, mostantól viszont akár 5 másodperces önmegsemmisítés is lehetséges. Ahogy azt megszokhattuk, egyfajta korlátozott bétateszt segíti a bevezetést, így néhány felhasználó például elõbb találkozik majd a végponttól végpontig titkosított csoportos csevegések és hívások lehetõségével "olyan barátok és családtagok között, akiknek már van egy meglévõ csevegõszáluk vagy már kapcsolatban állnak". Mint kiderült, ezzel lassan a teljes szolgáltatás-palettájukat lefedik, ugyanis egy „korlátozott hozzáférésû teszt” keretében az Instagramot is beemelik a klubba, így lesznek, akik a közvetlen üzenetek esetén is aktiválhatják az E2EE funkciót.

Az Isntagram is megkapja a magunkét. (Kép: androidpolice.com)


A tesztidõszak megkezdésével tehát a chat mellett a hang- és videohívások is végpontok közötti titkosítással lesznek folytathatók, amennyiben a facebook láthatatlan keze minket is kihúz a kalapból. Ettõl a pillanattól kezdve azt is megszabhatjuk, hogy ki érheti el csevegési listánkat, ki kerülhet a kérések mappába, megakadályozhatjuk a kéretlen interakciókat és persze azt is, hogy nem kívánatos üzeneteket kapjunk. A lépés amúgy igen érdekes idõpontban született meg, hiszen az Apple éppen a zaklatásokra szakosodott, a sajtó által csak "pedofilszûrõként" emlegetett üzenetellenõrzõ funkciója miatt magyarázkodik. A Facebook idevágó bejegyzése a messengernews.fb.com oldalon olvasható.

2021. 08. 16

Processzor választás – Teljes útmutató CPU választáshoz

Processzor választás – Teljes útmutató a jó döntéshez
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.