A Messenger teljeskörû végpontok közti titkosítást kap

A Facebook a Messenger felhasználóinak is a privát kommunikáció lehetõségét ígériA Facebook hirtelen elkezdte bevezetni a végponttól végpontig tartó titkosítást.

Napjaink egyik égetõ problémája az adatbiztonság, mely sajnos az átlagembert is egyre jobban érinti és foglalkoztatja. A kérdés persze jelentõsen túlmutat a privát chatelés kényelmén, hiszen a fókuszált hackertámadások a nagyobb üzleti érdekeltségeket fokozottan veszélyeztetik, ám az átlagember számára biztonságot nyújt az a gondolat, hogy elsõszámú kommunikációs felületén úgy beszélgethet ismerõseivel, hogy azt kizárólag a meghívott felek láthatják. Úgy tûnik, hogy a kérdésben erõsen érintett Facebook végre elérkezettnek látta az idõt, és végre megteszi az oly régen várt gesztust a felhasználók felé.

Végponttól végpontig. (Bryce Durbin / TechCrunch)


A Facebook a múlt hét végén jelentkezett az újdonság hírével, miszerint újabb lépést tesz a privát kommunikáció védelme felé, nevezetesen a végpontok közötti titkosítás bevezetésével. A döntés hosszú ideje váratott magára, de többek között azért is idõszerû, mivel az évekkel ezelõtt felvásárolt WhatsApp alkalmazásuk már lehetõvé teszi, hogy a hívások során végpontok közötti tikosítást alkalmazzunk. A közösségi médiát meghatározó, sõt uraló vállalat nem csak a reklámbevételekben úszik, hiszen már régóta kritikák és javaslatok áradata zúdul feléjük, melyeket az egymást követõ adatkezelési botrányaik még tovább erõsítettek. Az sem újkeletû információ, hogy más ipari szereplõkkel egyetemben a Facebook is az utolsó betûig megõrzi a regisztrált profilokhoz köthetõ tevékenységünket, beleértve a beszélgetéseinket is, melyekkel talán konkrétan nem kereskednek, mindenesetre hozzá tartoznak ahhoz az értékes adattömeghez, mely elõsegíti számukra, hogy folyamatosan a csúcson maradhassanak. A felhasználókért folytatott versenyhez azonban hozzá tartozik, hogy már az olyan, viszonylag fiatal belépõk is megoldották a titkosítást, mint a Zoom, nem beszélve a Telegramról, mely jelenleg is rengeteg beszélgetni vágyót csábít magához, például a Messenger rovására.

Hanghívások és videobeszélgetések is titkosíthatók lesznek.


A Facebook fejeként jól ismert Mark Zuckerberg a közelmúltban is egyre többször beszélt a küszöbön álló változásokról, melyek új, színes és divatos funkciók helyett már a biztonságra, illetve az úgynevezett magánszférára gyakorolt pozitív hatásokra helyezik majd a hangsúlyt, ám egészen mostanáig kínosan ügyelt rá, hogy ezzel kapcsolatban ne áruljon el konkrétumokat, és legfõképpen dátumot. Olyannyira, hogy még pár hónapja is arról olvashattunk, hogy egyhamar nem számíthatunk a Facebooktól a titkosított kommunikáció beépítésére. A nagy nehezen bejelentett felzárkózás tehát kötelezõ lépésnek tekinthetõ, és ahogy tájékoztatójukban nagyvonalúan fogalmaznak, az E2EE "iparági szabvánnyá válik". Az End-to-end encryption, avagy végponttól végpontig terjedõ titkosítás lényege, hogy az üzenetek titkosított formában kerülnek elküldésre, a feloldókulcsot pedig kizárólag a beszélgetésben résztvevõ felek birtokolják. Ezzel kiszûrhetõ, hogy az információt illetéktelenek – beleértve a telekommunikációs- és internetszolgáltatókat is – megtekinthessék, vagy akár módosíthassák, de ha rögzítik is az adatfolyamot, az számukra is csak kódolt formában válik elérhetõvé. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezek a kódolt tartalmak a hatóságok számára is csak minimális értékkel bírhatnak, tehát ha a vállalatoknak esetleg ki is kell adniuk azt, az adatszolgáltatással lényegében nem sértik meg ügyfeleik magánéletét.

Tovább bõvül az eltûnõ üzenetek funkciója is.


A Messenger részben már megkapta ezt a funkciót, hiszen bár alapvetõen nem volt aktív, a szöveges üzenetküldésnél aktiválható volt a privát beszélgetés, azonban a naponta 150 milliónál is több videóbeszélgetés esetén nem élhettünk a lehetõséggel. Ezek mellett persze a felhasználói élményt is csiszolgatják új beállításokkal, például nagyobb szabadságot kapunk az eltûnõ üzenetek lejárati idejének megszabására. Eddig 15 perc, 4 és 24 órás opciók között választhattunk, mostantól viszont akár 5 másodperces önmegsemmisítés is lehetséges. Ahogy azt megszokhattuk, egyfajta korlátozott bétateszt segíti a bevezetést, így néhány felhasználó például elõbb találkozik majd a végponttól végpontig titkosított csoportos csevegések és hívások lehetõségével "olyan barátok és családtagok között, akiknek már van egy meglévõ csevegõszáluk vagy már kapcsolatban állnak". Mint kiderült, ezzel lassan a teljes szolgáltatás-palettájukat lefedik, ugyanis egy „korlátozott hozzáférésû teszt” keretében az Instagramot is beemelik a klubba, így lesznek, akik a közvetlen üzenetek esetén is aktiválhatják az E2EE funkciót.

Az Isntagram is megkapja a magunkét. (Kép: androidpolice.com)


A tesztidõszak megkezdésével tehát a chat mellett a hang- és videohívások is végpontok közötti titkosítással lesznek folytathatók, amennyiben a facebook láthatatlan keze minket is kihúz a kalapból. Ettõl a pillanattól kezdve azt is megszabhatjuk, hogy ki érheti el csevegési listánkat, ki kerülhet a kérések mappába, megakadályozhatjuk a kéretlen interakciókat és persze azt is, hogy nem kívánatos üzeneteket kapjunk. A lépés amúgy igen érdekes idõpontban született meg, hiszen az Apple éppen a zaklatásokra szakosodott, a sajtó által csak "pedofilszûrõként" emlegetett üzenetellenõrzõ funkciója miatt magyarázkodik. A Facebook idevágó bejegyzése a messengernews.fb.com oldalon olvasható.

2021. 08. 16

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.