Új Intel generáció a küszöbön: Coffee Lake processzorok

Az elmúlt évek (évtized?) során mindenki számára egyértelmû vált, hogy a processzorok piacának egyeduralkodójává az Intel lépett elõ, ahol a nagy konkurens AMD szinte csak vegetálni tudott. Évek teltek így el, az Intel nem is volt hajlandó különösebben nagy energiát fektetni az x86-os processzorok fejlesztésébe, mondhatni belekényelmesedett a piaci pozíciójába. Ahogy az általában lenni szokott, meg is lett ennek az eredménye: 2017 tavaszán az AMD Ryzen szériájától olyan balhorgot kapott, ami egybõl kibillentette ebbõl a helyzetbõl. Erre a gyártónak már muszáj volt összekapnia magát és valamivel visszavágni. Ezért az eredetileg 2018. elejére idõzített, nyolcadik generációs Core processzorok megjelenését elõrehozták az õszi idõszakra, amely család - folytatva a már hagyományosnak mondható Lake elnevezést - ezúttal Coffee Lake-re lett keresztelve. Jelen cikkünkben ezen család tagjait ismerjük meg közelebbrõl és talán a felsorolt tények rávilágítanak arra, hogy az Intel felhasználók körében miért keltett felemás érzéseket.

Az Intel elsõ körben összesen hat modellt jelentett be, két darab érkezik mind a Core i3-ból, i5-bõl, illetve az i7-bõl is. Teljesítmény tekintetében nagy újdonság az, hogy a magok számában feljebb léptek, hiszen az AMD Ryzenek kiváló sebességére az Intel kénytelen volt a korábbiakhoz képest a Core i3 modelleket négymagossá varázsolni, míg a Core i5 és Core i7 család tagjai négy helyett már hat maggal rendelkeznek. A fejlesztõk gondoltak a tuningolás, vagyis az órajel húzás szerelmeseire is, ezért minden kategóriában találunk K jelölésû szorzózármentes processzort is. A grafikus vezérlõ elnevezésében történt egy kis változtatás: a HD Graphics mostantól UHD Graphics, amivel az Intel arra kíván utalni, hogy a videokimenetek ezentúl a 4K 60 Hz-es felbontást is támogatják. Ez natív DisplayPort 1.4 kimenetet és HDMI 2.0a-t jelent. A régóta ígért 10 nm-es gyártástechnológiát ezúttal sem kapjuk meg, jelen esetben "még" a 14 nm-essel kell beérnünk, vagyis tulajdonképpen a frissített Kaby Lake-alapokat használták fel a mérnökök.

Ahogy a táblázatban is látható, a kínálat csúcsát a 6 magos Core i7-8700K jelenti, amelyhez természetesen már jár a Hyper-Threading technológia (HTT), hogy logikailag egyszerre akár 12 programszállal is el tudjon bánni. Az elõd i7-7700K-hoz képest az alapórajel ugyan 4.2 GHz-rõl 3.7 GHz-re csökkent, de kárpótlásul a Turbo Boost 2.0 módnak köszönhetõen egyetlen mag esetében is egészen magasra, 4.7 GHz-ig lehet ezt megnövelni. Az L3 gyorsítótár mérete is jelentõsen nõtt 8-ról 12 MB-ra, a memóriavezérlõ pedig már a DDR4 2666-os modulokat is képes kezelni. Az i5 modellek esetében a már bevált receptet követi az Intel, vagyis letiltotta az egy magon kétszálas végrehajtást eredményezõ HTT-t, ami mellé az L3 cache kapacitása is megcsappant 9 MB-ra. A legerõsebb Core i5 modell 8600K alapórajele 3.6 GHz, míg turbóval ez max. 4.3 GHz lehet. A Coffee Lake család legkisebb teljesítményû és egyben legolcsóbb tagja a Core i3-8100 jelölést kapta, ami 4 maggal dolgozik és 4 szálon futtatható, viszont a turbóval együtt már a Hyper-Thredinget is letiltotta az Intel, azaz a végrehajtószálak száma nem változott. Memória kezelésben itt a DDR4 2400Mhz jelenti a plafont.

A Coffee Lake processzorcsalád tagjai is maradtak az LGA1151 tokozásnál, és ezzel el is érkeztünk a legkényesebb részhez, ami miatt az Inteles társadalom egy entitásként hördült fel. Ugyanis mielõtt gyorsan a kosárba helyeznénk a pénztárcánk vastagságának megfelelõen kiválasztott processzort, nem árt ha tudjuk, hogy egyúttal bejelentettek egy új platformot, a 300-as szériát, - amely chipkészletek közül jelenleg csupán egyetlen egy, a Z370 érhetõ el, - és kizárólag ezzel fognak együttmûködni jelen cikkünk alanyai. Magyarán a proci mellé mindenképpen új alaplapot is kell vásárolni. Joggal tehetnénk fel azt a kérdést, hogy "de hát 1151-es foglalatú alaplapom van, akkor meg miért vegyek újat?". Maga az Intel annyit kommunikált ezzel kapcsolatban, hogy a régi 100-as és a 200-as sorozatú PCH-val szerelt alaplapok elsõsorban azért nem kompatibilisek az új processzorokkal, mert azok megtervezésükkor még csak azzal számoltak a mérnökök, hogy az energiaszállító rendszereiknek (VRM) maximum négy magot kell kiszolgálniuk, nem pedig hatot, amivel a Coffee Lake család legtöbb tagja rendelkezik. További rossz hír, hogy még a sokak által remélt BIOS frissítést is elfelejthetjük alteratív megoldásként, azzal sem lehet majd együttmûködésre bírni. Hogy a vásárlók számára egyszerûbb legyen különbséget tenni a régi és az új 1151-es alaplapok között, az alaplapgyártók ezért 1151 v2-es jelzéssel látták el az új termékeiket.

A különféle teszteken elég vegyes képet kaphatunk, ha a két gyártó csúcslapkáit egymásnak eresztjük. Ahogy az várható volt, a több szálon dolgozó renderelõk szabályosan megtáltosodtak a sok magot és magas (turbó) órajelet kínáló Coffee Lake processzoroknak hála. Azonban mindezek kevésnek bizonyultak a Ryzen 8 magosaihoz képest. Viszont az egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok esetén már az Intelek gyõzedelmeskedtek (lásd az alábbi táblázatot). Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettõl függ a weboldalak megjelenítési sebessége. Fájltömörítésben szintén vegyes lett az eredmény, betömörítésénél a Coffee Lake végzett az élen, míg kitömörítésnél a Ryzen. Videotömörítésben szabályosan lubickol a hatmagos 8700K. Ennek oka, hogy a videótömörítõk is képesek egy idõben nagyon sok magon dolgozni, így a tesztekben a 8700K mind a tizenkét szála dolgozott.

Véleményem szerint a két extra mag és némi kozmetikázás miatt túlzó lenne a Coffee Lake processzorokat forradalminak nevezni. A 7. generációhoz képest ugyan több magot, magasabb turbó órajelet, nagyobb L3 gyorsítótárat és gyorsabb memóriát kapunk, ám önmagukban ezeknek talán nincs olyan vonzereje, hogy megérné váltani erre. A processzorra érzékeny játékok terén még mindig verik az AMD-s mezõnyt a teszteken, azonban ahol a párhuzamosítás számít (tömörítés, renderelés, stb.), ott inkább a Ryzen gyõzedelmeskedik. De ha új gép építésére szántuk rá magunkat, vagy fejlesztenénk a régit, akkor például az Intel Core i7-8700K-val jó vételt csinálhatunk.

Zolman