2017. 11. 03

Új Intel generáció a küszöbön: Coffee Lake processzorok

Új Intel generáció a küszöbön: Coffee Lake processzorok

Az elmúlt évek (évtized?) során mindenki számára egyértelmű vált, hogy a processzorok piacának egyeduralkodójává az Intel lépett elő, ahol a nagy konkurens AMD szinte csak vegetálni tudott. Évek teltek így el, az Intel nem is volt hajlandó különösebben nagy energiát fektetni az x86-os processzorok fejlesztésébe, mondhatni belekényelmesedett a piaci pozíciójába. Ahogy az általában lenni szokott, meg is lett ennek az eredménye: 2017 tavaszán az AMD Ryzen szériájától olyan balhorgot kapott, ami egyből kibillentette ebből a helyzetből. Erre a gyártónak már muszáj volt összekapnia magát és valamivel visszavágni. Ezért az eredetileg 2018. elejére időzített, nyolcadik generációs Core processzorok megjelenését előrehozták az őszi időszakra, amely család - folytatva a már hagyományosnak mondható Lake elnevezést - ezúttal Coffee Lake-re lett keresztelve. Jelen cikkünkben ezen család tagjait ismerjük meg közelebbről és talán a felsorolt tények rávilágítanak arra, hogy az Intel felhasználók körében miért keltett felemás érzéseket.

Az Intel első körben összesen hat modellt jelentett be, két darab érkezik mind a Core i3-ból, i5-ből, illetve az i7-ből is. Teljesítmény tekintetében nagy újdonság az, hogy a magok számában feljebb léptek, hiszen az AMD Ryzenek kiváló sebességére az Intel kénytelen volt a korábbiakhoz képest a Core i3 modelleket négymagossá varázsolni, míg a Core i5 és Core i7 család tagjai négy helyett már hat maggal rendelkeznek. A fejlesztők gondoltak a tuningolás, vagyis az órajel húzás szerelmeseire is, ezért minden kategóriában találunk K jelölésű szorzózármentes processzort is. A grafikus vezérlő elnevezésében történt egy kis változtatás: a HD Graphics mostantól UHD Graphics, amivel az Intel arra kíván utalni, hogy a videokimenetek ezentúl a 4K 60 Hz-es felbontást is támogatják. Ez natív DisplayPort 1.4 kimenetet és HDMI 2.0a-t jelent. A régóta ígért 10 nm-es gyártástechnológiát ezúttal sem kapjuk meg, jelen esetben "még" a 14 nm-essel kell beérnünk, vagyis tulajdonképpen a frissített Kaby Lake-alapokat használták fel a mérnökök.

Ahogy a táblázatban is látható, a kínálat csúcsát a 6 magos Core i7-8700K jelenti, amelyhez természetesen már jár a Hyper-Threading technológia (HTT), hogy logikailag egyszerre akár 12 programszállal is el tudjon bánni. Az előd i7-7700K-hoz képest az alapórajel ugyan 4.2 GHz-ről 3.7 GHz-re csökkent, de kárpótlásul a Turbo Boost 2.0 módnak köszönhetően egyetlen mag esetében is egészen magasra, 4.7 GHz-ig lehet ezt megnövelni. Az L3 gyorsítótár mérete is jelentősen nőtt 8-ról 12 MB-ra, a memóriavezérlő pedig már a DDR4 2666-os modulokat is képes kezelni. Az i5 modellek esetében a már bevált receptet követi az Intel, vagyis letiltotta az egy magon kétszálas végrehajtást eredményező HTT-t, ami mellé az L3 cache kapacitása is megcsappant 9 MB-ra. A legerősebb Core i5 modell 8600K alapórajele 3.6 GHz, míg turbóval ez max. 4.3 GHz lehet. A Coffee Lake család legkisebb teljesítményű és egyben legolcsóbb tagja a Core i3-8100 jelölést kapta, ami 4 maggal dolgozik és 4 szálon futtatható, viszont a turbóval együtt már a Hyper-Thredinget is letiltotta az Intel, azaz a végrehajtószálak száma nem változott. Memória kezelésben itt a DDR4 2400Mhz jelenti a plafont.

Coffee Lake processzorcsalád tagjai is maradtak az LGA1151 tokozásnál, és ezzel el is érkeztünk a legkényesebb részhez, ami miatt az Inteles társadalom egy entitásként hördült fel. Ugyanis mielőtt gyorsan a kosárba helyeznénk a pénztárcánk vastagságának megfelelően kiválasztott processzort, nem árt ha tudjuk, hogy egyúttal bejelentettek egy új platformot, a 300-as szériát, - amely chipkészletek közül jelenleg csupán egyetlen egy, a Z370 érhető el, - és kizárólag ezzel fognak együttműködni jelen cikkünk alanyai. Magyarán a proci mellé mindenképpen új alaplapot is kell vásárolni. Joggal tehetnénk fel azt a kérdést, hogy "de hát 1151-es foglalatú alaplapom van, akkor meg miért vegyek újat?". Maga az Intel annyit kommunikált ezzel kapcsolatban, hogy a régi 100-as és a 200-as sorozatú PCH-val szerelt alaplapok elsősorban azért nem kompatibilisek az új processzorokkal, mert azok megtervezésükkor még csak azzal számoltak a mérnökök, hogy az energiaszállító rendszereiknek (VRM) maximum négy magot kell kiszolgálniuk, nem pedig hatot, amivel a Coffee Lake család legtöbb tagja rendelkezik. További rossz hír, hogy még a sokak által remélt BIOS frissítést is elfelejthetjük alteratív megoldásként, azzal sem lehet majd együttműködésre bírni. Hogy a vásárlók számára egyszerűbb legyen különbséget tenni a régi és az új 1151-es alaplapok között, az alaplapgyártók ezért 1151 v2-es jelzéssel látták el az új termékeiket.

A különféle teszteken elég vegyes képet kaphatunk, ha a két gyártó csúcslapkáit egymásnak eresztjük. Ahogy az várható volt, a több szálon dolgozó renderelők szabályosan megtáltosodtak a sok magot és magas (turbó) órajelet kínáló Coffee Lake processzoroknak hála. Azonban mindezek kevésnek bizonyultak a Ryzen 8 magosaihoz képest. Viszont az egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok esetén már az Intelek győzedelmeskedtek (lásd az alábbi táblázatot). Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettől függ a weboldalak megjelenítési sebessége. Fájltömörítésben szintén vegyes lett az eredmény, betömörítésénél a Coffee Lake végzett az élen, míg kitömörítésnél a Ryzen. Videotömörítésben szabályosan lubickol a hatmagos 8700K. Ennek oka, hogy a videótömörítők is képesek egy időben nagyon sok magon dolgozni, így a tesztekben a 8700K mind a tizenkét szála dolgozott.

Véleményem szerint a két extra mag és némi kozmetikázás miatt túlzó lenne a Coffee Lake processzorokat forradalminak nevezni. A 7. generációhoz képest ugyan több magot, magasabb turbó órajelet, nagyobb L3 gyorsítótárat és gyorsabb memóriát kapunk, ám önmagukban ezeknek talán nincs olyan vonzereje, hogy megérné váltani erre. A processzorra érzékeny játékok terén még mindig verik az AMD-s mezőnyt a teszteken, azonban ahol a párhuzamosítás számít (tömörítés, renderelés, stb.), ott inkább a Ryzen győzedelmeskedik. De ha új gép építésére szántuk rá magunkat, vagy fejlesztenénk a régit, akkor például az Intel Core i7-8700K-val jó vételt csinálhatunk.

Zolman

2017. 11. 03

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
Szakály György
2017.11.17
Szerintem egész jók lettek a kávés procik, de az áruk még bevezető, szóval aki árérzékeny az ne tegye a karácsonyfa alá, februárra biztos beáll egy normálisabb érték. i3-8350K --> 60k nagyon durva, annyiért R5-1600 simán megvan és megeszi reggelire mindenben, ami nem játék.
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.